Mikor "kell" továbbköltözni?

Melyik kisvaros ez ha nem titok?

Akkor ez egy uj ferj

Komárom-Esztergom megye.

Új férj, bár első férjem - a fiam apjával nem voltunk házasok.

Én alig 1 éve lakom a lakásomban, de már az elejétől költöznék.

Nekem alapvetően három dolog lenne fontos:

- Legyen relatív csend.

- Legyen friss levegő.

- Szeressem a környéket.

Na most semmi nincsen. Kőbánya, olyan igazi semmilyen környék. Nem veszélyes de baromira unalmas.

Csend az nincs. Panel. Valakinél egész nap a tüc-tüc zene megy, meg ajtó csapkodás, meg minden is áthallatszik. De ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy a ház előtt buszok járnak, percenkét több egész nap és este. Irgalmatlan zajos. Konkrétan remeg bele a ház... ismétlem percenként többször...

Na és szagok. Itt mindenki is dohányzik, a szomszéd konkrétan a folyosón az ablakom előtt, a strangokon át irgalmatlan büdös jön, ha ablakot nyitok akkor mindenféle kajaszag, a buszok miatt szmog is van.

Aztán meg fene tudja, ha vidéken vagyok akkor megőrülök a kutyáktól. Ismerősöm meg pont most panaszkodott, hogy hetek óta nem alszik mert ugatnak a kutyák. Nyugalom csak a sírban lesz.

Kedves utolso!

Sajnalom de a panel az ilyen. Nem tudtad mikor koltoztel h jarnak a buszok ott meg h a panel eleve olyan h mibdenfele ember lakik ott, mivel ez a legolcsobb lakhatasi forma?ergo drogosok, munkanelkuliek, dohanyzok...

#14 Nem a panel ilyen, csak a csóró kőbányai prolik ilyenek.

Laktam több panelban ahol alapvetően semmi gond nem volt. Nyilván zaj van, hangok is vannak, de sajnos rohadtul nem mindegy hogy melyik kerület és milyen az összetétel.

Lehet azzal jönni, hogy nem tudtad, hogy ez ilyen? Hát de tudtam.

De egyedülállóként, egy fizetésből bármiféle állami és családi támogatás nélkül sem tud az ember élhető környékre/épületbe költözni.

Egyszerűen nincsen más választás.

Hacsak nem az, hogy leköltözik az ember valahova világvégére vidékre és ott ragad. De az élhető helyek még ott is elérhetetlenek.

De még mindig jobb így, hogy akármilyen szar is, legalább saját lakás, mert albérletekben is ugyanúgy megvoltak a hasonló problémák és még sokkal többet is fizettem érte.

Az újpesti panel lakásunk is parkra, sőt játszótérre néz:) és abszolút csendes. Innen költöztem a kisvárosi panelba a játszótér mellé, ahol a sikítás megy nap mint nap, este mint este. Nem lehet ezt előre kiszámítani.

A lakóközösség is teljesen jó mindkét házban - a pesti 10 emeletesben és a vidéki kis 4 emeletes kockaházban is. Nem drogosok, nem lecsúszott emberek. Ha a panelosok prolik, akkor én is. Engem ez nem zavar.

Azt hozzá tenném, albérlet, kollégium, saját lakás én mindig meg tudtam őrülni.

Kollégiumokban mindig kifogtam a nagy felújításokat. Képzelhetitek milyen jó mikor 2-3 éven át épül előttetek egy komplett pláza.

Vagy homlokzat felújítás, egy kis lyuk szobában szenvedtek 2-3-an nyár közepén mert ablakot nyitni nem tudsz a portól, kosztól meg az állványtól. Vagy volt, hogy arra keltem, hogy melós ül az ablakpárkányon és néz be...

Egyik albérlet halál nyugis volt. Szemben üres telek, susnyás, kilátás is volt. Erre oda építettek egy lakóparkot. Egy éven át legalább hallgattam ahogy este is megy a munka, fúrás, vésés, kosz, mocsok. A toronydarura felállított reflektor telibe világította a szobámat. Marhajó volt.

Vagy volt, hogy hajnalban vittek el lánctalpas gépet, vagy konténert jöttek üríteni. Legjobb mikor egyszerre 2-3 sittes konténert hoznak egybe rakva és próbálja "kirázni" egyiket a másikból a konténeres. Döng az egész környék.

Vagy szintén ugyanez az albérlet, lakóközösség:

Mellettünk gyerekkel laktak, újszülöttel. Néha sírt, de sosem volt zavaró. Majd elköltöztek nagyobb lakásba, az új lakók meg mindig óbégattak. Mindig ott volt az egyiknek a testvére vagy valakije aki folyton baromi hangos volt. Egész este csapkodták az ajtókat.

Alattam élő felrakott klímát, onnantól konkrétan 0-24-ben volt egy alap búgás, rezonáló zaj még zárt ablaknál is. Volt, hogy kinéztem kint volt 20 fok, nála meg redőny lehúzva és klímát tolja ahelyett, hogy szellőztetne.

Vagy sok idős volt. Az egyik nénihez oda költözött az alkoholista fia, meg a drogdíler unokája. Egy egyszobás lakásba. A srácnak volt egy nagy harci kutyája ami az utcán megtámadott embereket, más kutyákat szétszedett.

A barátnője is drogos volt, esténként ha összevesztek ott ordított az ablak előtt, amíg egyszer az egyik szomszéd lement és közölte vele némi pofon keretében, hogy ha visszajön még egyszer megöli.

Rendszeresen jöttek az elégedetlen drogos ügyfelek, ki nem fizetett emberek, szétverték a lépcsőházat, ablakokat betörtek. Nálunk "csak" a virágokat, lábtörlőt verték szét meg vágták darabokra.

Rendőrség eleinte naponta jött a sráchoz, konkrétan soha semmit nem tettek, egyszer nem vitték el vagy bármi.

Egyszer majdnem felgyújtották az épületet mert a pincében valami régi kanapét felgyújtott az egyik hülye drogos. Alapból a házban rendszeresen fűszag terjengett.

Konkrétan egy gyerektől egy kisebb Hős utca lettünk az addigi csendes XI. kerületi részen.

Aztán a néni meghalt, konkrétan megölték mert nem adták oda a gyógyszereit. Majd amikor érezte a gyerek, hogy már a lakók nagyon ki vannak és konkrétan megfenyegették, hogy megölik, eladta a lakást és tovább állt.

Kemény év volt.