Kétgenerációs családi házba költözés?

Szerintem az ilyen hanyagolós dolog, és tuti előbb utóbb vita lenne valamiből. Most te nyírd a füvet, mert a múltkor én nyírtam, vagy ne zörögj mert aludni szeretnék stb.

Kollégám költözött össze a szüleivel, mert minden vágyuk egy családiház volt. Mindegyik beleadta a lakását is. De a vége az volt, hogy a szülők inkább vettek egy lakás és elköltöztek, mert még ők se jöttek ki a saját gyerekükkel, pedig különbejáratú lakrészük volt.

Én csak azért nem mennék ilyenbe, pedig imádjuk egymást családilag is, mert bármi adódhat az életben, az egyik rész eladásra kerül valamiért és akkor lehet közösködni egy idegennel.

Persze ez erősen függ az ingatlan elrendezésétől is.

Más gondom nincs a testvér közelségével, de nyilván a kérdésben szereplő testvérek és családjaik is jól megvannak egymással, különben felsem merült volna a kérdés.

Mi a szüleink házában lakunk, két generációs. Nem lehetetlen, mi elvagyunk,

nyilván vannak néha súrlódások, és a legkényelmesebb az lenne, ha saját házban élhetnénk. Csak hát ugye az pénzbe is kerül, szóval amíg arra gyűjtünk, addig maradunk itt. Ha albérletbe mennénk, akkor pedig saját házra nem tudnánk félretenni. Az még rosszabb lenne.

Nézd, ezek a házak erre lettek kitalálva. Hogy mennyire élhető, az a lakók intelligenciáján múlik.

A lényeg, hogy jól szeparált legyen, és az udvar használatáról, karbantartásáról is meg kell egyezni, hogy ne legyen vita. Mi a szüleimmel lakunk így, alsó-felső szint, sajnos néha vannak surlódások (anyós-meny) :) , de még így is jobb, mint az idegen szomszédokkal volt a társasházban.