Miért olyan nagy probléma a házimunka?

A legjobb megoldás!

Nem kell állandóan takarítani!Főleg,ha senkinek sincs kedve hozzá,de másoktól elvárja.

Egyszerűen bele kell sz-rni,fontosabb dolgok is vannak az életben.

Mosni,mosogatni,főzni muszáj.Ezek már eléggé lefárasztják minden nap az ember.

De ha nincs hetente port letörölve,vagy kiporszívózva,nem áll meg a világ.

Ahol több ember él,ott mindenkinek mások az igényei.

Sosem értettem,aki utál takarítani,annak minek kell család,mert az csak még több takarítással jár.

Ha kb. azonos mennyiségben van elosztva a házimunka és nem azt látja a másik, hogy amíg ő agyon dolgozza magát egész nap, a másik csupán elmosogat, akkor szerintem ez nem gond.

A baj ott kezdődik, ha aránytalan az egész.

Mert mindenki tudná jobb dolgokkal is tölteni a szabadidejét, mint házimunkával. Az ember ha fáradtan, nyűgösen hazaér a munkahelyéről, akkor már nem szívesen foglalkozik ilyenekkel és úgy érzi csak ő foglalkozik ezzel, amikor más henyél, avagy azzal foglalkozik, amivel szeretne. Ezért tesz megjegyzéseket.

Írjatok beosztást ki mikor mit csinál, így kiszámítható és jól látható, hogy a munkák egyenlő arányban vannak kiosztva, vagyis nincs hiszti.

Nálam mosogatógép van.

-Nem sóhajtozik munka közben,

-nem játssza a mártírt minden mosogatásnál,

-és utána is csöndben tud lenni egész nap.

Nálam is mosogatógép van, azóta azon megy időnként az osztozkodás, hogy ki pakoljon ki-be.:-) Azt ugyanis (még) nem csinálja meg, ahogy nem mossa le a pultot, főzőlapot se.

Egyébként tényleg az a megoldás, hogy kiosztjátok a feladatokat, aztán mindenki elvégzi a maga részét szó nélkül. Engem nem borít ki, ha valakinek épp rossz napja van és pampog, általában poénra veszem és a végén röhögünk. A takarításra pedig vannak megoldások, én is utálom, de ettől még felneveltem 3 gyereket, nem értem, miért lenne kizáró tényező.:-) A húzós időszakokban fogadtam bejárónőt és kész. Nem kell túlspilázni a dolgokat, a házimunka elvégzése nem életcél.

Valószínű, hogy a morgásnak és zsörtölődésnek van egy mélyebb oka. Az állandó feszültséget a legegyszerűbb veszekedéssel, morgolódással levezetni a házimunka pedig remek kifogás arra, hogy az ember jól kiveszekedhesse magát. Ez viszont nem fogja megoldani a problémákat, és a feszültség csak arra a kis időre csökken, amíg veszekedtek. Ha leülnétek a családdal és beszélnétek a dologról, akkor talán a felszínre jönnének a valós problémák is.

A mártírkodás meg elég alapvető módszer az alacsony önértékelésű emberek körében.

A rossz példát nagyon könnyű eltanulni, főleg, ha te mondjuk védekezésképpen és a tetteid realizálásaképpen csinálod (akár magadnak, akár a szüleidnek bizonygatva a zsörtölődéssel, hogy bizony te is kiveszed a részedet a munkából és nincs igazuk abban, hogy te semmit sem csinálsz)