Mit tehetnék? Úgy érzem egyedül kevés vagyok arra hogy kitakarítsam/tisztán tartsam a lakást

Azért írom a családi kapcsolatok témába, mert úgy tudom a család minden tagjának tisztán kellene tartani a lakást, nem pedig szemétdombot csinálni belőle, a másiktól meg elvárni, hogy takarítson.

Apámmal ketten élünk egy lakásban, ő dolgozik, én itthon vagyok egész nap mert nem járok iskolába és most munkám sincs. Az én dolgom lenne takarítani és ezzel teljesen tisztában vagyok, de... ez egy ezerszer nehezebb munka mint amit apám végez a munkahelyén. (bár ő ezt nem hinné el)

Röviden leírva: apám egy büdös alkoholista. Betegesen igénytelen, kb félévente fürdik, bűzlik tőle az egész lakás..amikor hazajövök valahonnan első feladatom ilyen hidegben is az, hogy sarkig kivágom az ablakot. És amilyen rendben tartja magát olyan rendet tart maga körül is.. amikor "csak" hugyozik akkor nem önti le a wc-t (lehúzni nem lehet), a konyhában sorakozó sörösüvegek alatt ragad a sör és a legrosszabb..van a konyhában egy vödör amibe minden cigizés után beleköp egyet...szóval tele van a vödör sörös-cigis nyállal, talán az én feladatom lenne kiönteni, de a hányinger rámjön, egyszer beleejtettem egy tányért abba a vödörbe és követeltem tőle, hogy mossa el, természetes nem tette meg, pedig egy emlék volt az a tányér gyerekkoromból. Mindegy, ez nem lényeges, csak ki kellett írnom magamból.

Év elején elkezdtem lakást csinálni a szemétdombból, ami hatalmas munka volt. De abbahagytam a takarítást, mert apám rám szólt, hogy egész nap nem csinálok semmit, utcára kéne tenni stb. és gondoltam megmutatom neki milyen az ha tényleg semmit nem csinálok (tudom, nagyon hülye vagyok).

Ismét szemétdomb lett a lakásból (az én szobámból nem, de a többi..) Az én feladatom kitakarítani, de úgy érzem, hogy nagyon kevés vagyok erre a feladatra..és az igazat megvallva még mindig ugyanolyan mérges vagyok mint aznap amikor azt mondta, hogy ki kéne tenni mert semmit nem csinálok. Szóval nagyon gyűlölöm apámat és nagyon nehezemre esik utána takarítani. Ha a férjem lenne vagy a fiam és szeretném akkor szó nélkül takarítanék utána, de így nagyon nehéz motivációt találni, főleg a "semmit nem csinálsz" kritikái után. Ja és nem dobhatom ki a szemetet mert az nem szemét..na így mégis hogy csináljak rendet.

Mi motiváljon így a takarításra? Nem lesz megbecsülve amit csinálok és utálom azt aki miatt ekkora mocskot kell eltakarítanom. Nem is utálok takarítani, de utána gyűlölök. Aki hasonló helyzetben van az hogy csinálja meg?