Miert tartjak kenyszeresnek, azt aki minden nap takarit?

Ha valaki akkor is takarít, amikor nem kellene, mert ragyognak a bútorok, és egy szem por nincs sehol, és csillog a szaniter és szkrázik a tisztaságtól a konyhakő - de ma még nem volt felmosva, és valaki így takarít, na ez valóban kényszeres.

De nyilván minden étkezésnél lehullhat morzsa az étkezőben, és inkább a kis álló, akkus porszívómmal felszívom, mintsem széthordjuk az egész lakásban - ez praktikus és szükséges. És a kettő között azért vannak még átmenetek.

Én szeretem a tisztaságot, az egész család szereti, de komoly takarítás hetente csak egy alkalommal van. De mindennapos, amikor az éppen aktuális helyen a bevitt sarat, vagy a lehullott morzsát feltakarítom, hogy ne vigyük szét a lakás többi részébe.

Németországban élek a férjemmel, korábban sokat voltam Svédországban, Ausztriában is, de sehol, egyik országban, egyik ismerősömnél és egyik családnál sem tapasztaltam, hogy a mindennapi takarítás normálisnak számítana.

Azzal maximálisan egyetértek, hogy a konyha-és fürdőfelületek letörlése használat után, az azonnali elmosogatás ill. elpakolás a mosogatógépbe teljességgel normális, sőt elvárt, és az is, hogy nem porosak a bútorok, nem koszos a padló. De olyanról, hogy valaki naponta porszívózza a semmit, még nem hallottam. És igen, én is betegesnek tartom, mert ennyi kosz egyszerűen nincs egy házban sem, hogy naponta takarítani kelljen.

2-es vagyok és nem tudom miért érdemeltem 0%-ot :D

anyuéknál naponta kellett takarítani, mert kint dolgoztunk rengeteget, a műhelyben és a kertben, a cipőt levettük, de mivel a zoknink is teli ment mindennel, így koszoltuk a lakást, azt fel kellett takarítani. A konyhának olyan padlója van, hogy elég egy kis vizes felület és minden koszos lesz.

Most látom, hogy a kényszeresek ide jártak lepontozni :-)

Kedves örömötökre váljon!