Érdemes megvenni egy 15 éves könnyűszerkezetes házat? Meddig bírják ezek?

A bankok max. 25-30 éves korig hitelezik ezeket (addigra vissza kell fizetned).

Lesz egy beázasod, csőtörésed, akkor kész a katasztrófa.

Mivel árban kb. ugyanott van egy minőségi könnyűszerkezetes, vagy "keszház", mint egy téglaház, csak a rövidebb kivitelezési idő szól az előbbiek mellett.

USA-ban meg északon azért építkeznek fából a kezdetek óta, mert az alapanyag kb ingyen volt a sok erdő miatt.

Ennyi hülyeséget. Egy könnyűszerkezet főváza sok esetben acél, erre jön a falazat, amit célszerű zárt cellás purhabbal leszigetelni hermetikusan, így hő híd is lehetetlen, sőt hő híd más szigetelések esetében tud előfordulni, téglánál is mindig van valamennyi.

Ezután páraáteresztő fólia kell, és úgy mehet a külső szigetelés. Egy olyan házban, ami 15cm szórt purhabban van körbe leszigetelve, már AA minősítést kap.

Továbbá ha van csőtörésed, az téglánál is probléma, volt ahol a fal dőlt ki, vályog esetében is katasztrófa.

Bogár nem költözik be a könnyű szerkezetes házakba, ha normálisan van leszigetelve, akkor lehetetlen. Továbbá minden anyaga kezelve van.

Egy könnyűszerkezetes ház élettartalma 100 év, Amerikában nem ritka a 200 éves sem!

Nagyon olcsón felfűthető, hűthető, fűtési költség töredéke egy téglàhoz képest.

A nagy hőtároló tömeg fűtés esetén hátrány mint előny.

Szóval, nem hátránya van, hanem inkább előnye. Árban pedig olcsóbb, már a beépített anyag tömege miatt is!

Aki mást mond az hazudik :)

Egy jól megépített ház mindegy miből van, 100 évet bírni fog. De olyan szakember kell, aki nem spórol. Nézzétek meg Pesten az új tégla lakásokat, rosszabbak mint egy panel. Minden behallatszik, nyikorog, valami mindig elromlik, vékony falak stb.

“ Anyósoméknak csak a télikertje volt könnyűszerkezetes. De nem sokáig, pár éven belül megették a hangyák.”

Azért ne hasonlítsuk össze egy fa tákolmányt egy házzal… Teljesen más előírások vonatkoznak rá.

Az is szomorú, hogy minden könnyűszerkezetesnek neveztek, ami nem téglából van… közte azért van pár átmenet, mondjuk ez a vacak amit megettek a hangyák.

Azért egy leszigetelt acélvázas házat nem hiszem, h megennének…

#13: ahhoz, hogy 100 évet bírjon egy faszerkezet, rendszeresen ellenőrizni és javítgatni kell, cserélni a gerendakat, burkolatokat. 100 év múlva már a 70%-a új faanyag lesz, de lehet hogy az egész.

Nézz meg egy amerikai házfelújítós műsort. Vagy csak nézd meg az eredeti tetőszerkezetet egy 50 éves házon.

Egy tégla házon a tetőszerkezet is fa, anyámnál is és 100 éves de semmi baja. Miről beszélsz??? Ha a fa kezelve van beépítés előtt, akkor 100 évet gond nélkül kibír. Vagy te a tégla házadon is 5 évente cserélgeted a tartó gerendát meg a léceket?? Nem kellene hülyeséget beszélni. Továbbá OSB-vel is lehet burkolni, azt akkor fa sincs… csak acél, purhab, műanyag és páraáteresztő fólia és vakolat… De tudom, ezt is cserélni kell, az acélt is, meg mindent.

Svédországban a házak 80%-a acél könnyűszerkezetes épület. De még vagy 1-2 milliárd ember ilyen lakásokban és házakban él, köszönik megvannak.

Te nem tudom milyen műsort nézel, de marhára nem reprezentatív. Ha éltél 20 évet könnyű szerkezetes házban akkor majd azt mondom, érdemes rád hallgatni

Nem félek a fától, csak tudom a helyén kezelni.

Minden anyagnak van előnye és hátránya, nem tudom egy penész-gomba- és tűzgátlóval imoregnált faanyag hol lesz környezetbarát, nem is beszélve a műgyantas OSB-ről.

Mert, egy tégla égetése rengeteg energiát emészt fel, szállítása is (nehéz) továbbá a helyszínre szállítani is rengeteg üzemanyag. Nem mindegy, hogy egy ház áll 100 tonnából vagy 15-20 tonnából. Azon felül maga a tégla építés is drága, lévén falazás során folyamatosan kell a friss beton, keverni, hozni stb. Utóbbi esetében könnyűszerkezet esetében összeszerelés van, de van modulház is, ahol aztán végkéképp nincs a helyszínen semmi szerelés, vagy is csak minimális. Továbbá kevesebb aljat beton kell, lévén kevesebb súlyt kell elbírnia.

Szóval, ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb egy téglának.

Ha egy fàt kezelt, attól meg még környezet barát, lévén nem mesterségesen gyártottad az anyagot, csak azt amivel bevonták. De lehet helyettesíteni a fát.

Amit kihagytam. A könnyűszerkezetes házat lehet pont alapra vagy az építészetben új dologra, talajcsavarra is építeni. Mind a kettő csekély rombolással jár, utóbbi például semmivel. Ha szükséges beton, az is minimális. Hamar megvan, földrengés álló. Földet nem kell kiásni, elszállítatni, az alap egy tégla ház esetében a ház 15-20%-a is lehet, könnyűszerkezetes ház esetében megúszod a teljes alapbetonozást. Nem hogy környezet kímélő, de még pénztárca barát is, és tényleg nem rombolod szét a Földet.

Sajnos be kell látni, hogy a tégla azért megy, mert sajnos sokan rögeszmésen ragaszkodnak hozzá, de újat nem tud mutatni, a másik technológia meg csak azt mutat. Környezet barát minősítésű házakat például nem is rakhatsz vasbeton alapra, ezzel el is veszted a minősítést. Jelenleg 21. századi fejjel gondolkodom, de muszáj a jövőnkre is gondolni, a pazarló és elavult épületek építésével pedig leállni. Hiába raksz a téglára üveggyapotot, attól még elavult lesz. Modernebb országokban ezért állnak el a téglától, csak azt építik azzal, amit feltétlen szükséges.