Szerintetek nekem (köteles segitenem)?

Igen, mivel nem előkelő idegenként lakod az ingatlant.

Nyilván a ami nem igényel szakképesítést, csupán fizikai állóképességet, abból neked is ki kell venned a részed.

Vagy ezt is anyádnak kellene csinálnia?

Nem kötelességed, de igazán segíthetnél... Ebben a házban Te is benne élsz és ezt a házat egyszer örökölni fogod. Így fogd föl. Jönni fognak ám az olyan kommentek, hogy a szüleidnek mi nem kötelessége azok közül, amit neked adnak, de én nem felejtettem el a gyerekkoromat...

Tudom, hogy k...ra fáj az ilyen jellegű munka, sőt bármilyen munka 17 évesen, én sem voltam ezzel másképp, szerintem a szüleid sem, mert az én szüleim sem voltak ezzel másképp... nagyon unták Ők is, hogy mindig van valami, ami ki van osztva feladatként. Én azt javaslom, hogy álljál ebbe bele, mert bár fáj, de hasznos!!! Ezt nem most fogod értékelni, hanem majd 10-15 év múlva. Tudom, hogy az sz-rt ér ebben a korban, aminek csak 10-15 év múlva van bármilyen pozitív hozadéka... ezt nagy' duzzogva, de le kell tudni nyelni.

Hát sajnos a lakhatással nem csak jogok járnak, hanem kötelességek is. Ezek egy normális ember számára maguktól értetődőek, persze kor függvényében.

Egy 4 éves esetén el lehet ájulni, ha annyit megtesz, hogy kiviszi a szemetet, de egy 17 éves fiútól ez már kevés.

Ott laksz, az otthonod, egyértelmű, hogy ki kell vegyed a részed.

Igen, ez alap lenne. Mondjuk ha végignézed ahogy anyád felhordja a cserepet a padlásra, amig te nyomkodod duzzodva a telefonodat, 18 évesen úgy bsználak ki a helyében mint macskát szarni.

Már abban a korban vagy, amikor felelősséget kell tanulni, meg egy kis fizikai munkát végezni. Ha másért nem, legalább azért érdemes részt venned, hogy legyen motivációd és rendes szakmád, ne segédmunkásként és betanított munkásként kelljen melóznod életed végéig.

Ne vegyétek sértésnek, de ilyet, hogy empátia meg emberi jóízlés, meg hogy ki KELL vegye a részét, ilyet halálosan felesleges egy 17 évesnek írni, puffogtatni, ettől csak méginkább elveszitek a kedvét attól, hogy bármit is megfogjon, arrébb rakjon! Nem tudom, Ti hogy voltatok ezzel ennyi idősen? Nincs emlék, hogy az ilyen megjegyzésektől mondhatni hányingeretek volt?

Egy teljes generációt nyomorított ez meg! Nézzétek már meg kortársaitokat, hogy lóf...nyi telken álló, parkosított, de leginkább letérkövezett családiházakban laknak, ahol se kert se semmi, öntözőrendszer és nem akarnak az ég egy b... világon semmit sem csinálni a ház körül, a 100m2-nyi fű levágása is úgy fáj, hogy sikítanának!

Segíteni fog, nem kell ez a duma hozzá! Másképp kell kérni egy tini segítségét, mint egy felnőtt emberét...

Ebben, különösen a 2. kommentelő szavaiban düh van, és nem a kérdezőre, hanem önmagára dühös, a tizenéves énjére, a tizenéves énjének a hozzáállására.

"mindig csinálunk valami újat pl. Tetőújítás stb."

Micsoda szülők!

Állandóan csinosítgatják a házukat ahelyett, hogy a kocsmába hordanák a pénzüket.

Ráadásul nem értik meg, hogy a 17 éves fiúknak már nem marad ilyenekre ideje az egész napi telefon nyomkodás, a fészbúk, a tiktok és a napi többszöri maszturbálás mellett.

#7: én lakasban nőttem fel, a takarítason és néha festés tapétázás, szőnyegpadlócsere kb ennyi volt a terndő, mindig segítettem én is.

Nagyszüleimnél nyírtam a füvet, lemostam a kocsit, amíg szüleim a kertben segítettek.

Egy 17 éves tele van energiával (ha nem drogozik) a napi 3 recskázás, csajozas, haverokkal bandázás, és tanulás mellett ez is lazán belefér.