Miért van ennyi belsőudvaros ház Budapesten?

Amikor ezek épültek, Európaszerte ilyenek épültek. Talán a helykihasználása jó. És sok lakást lehetett így kialakítani. Rendszerint az utcafront emeletén élt a tulajdonos polgári család. Az un. háziúr. A lakások a körfolyosón cselédek, munkások, kishivatalnokok stb. otthona volt.

tegyük hozzá a #2 válaszhoz: a háziúr ill. a tehetősebb bérlők, netán társtulajdonosok az utcafronti lakásokban laktak. A szemközti ill. oldalsó szakaszon, ahol az ablakok szinte kivétel nélkül a belső udvarra néztek, ott a cselédlakások ill. alsóbb társadalmi osztályba tartozók számára szóló bérlakások voltak. Míg az utcafronti nagy lakások (az adott kor műszaki színvonalának megfelelően) összkomfortosak voltak, addig a körfolyosó oldalsó és túlsó felén levő lakásokban sokszor sem fürdőszoba, sem wc nem volt, az esetleg több fülkés közös wc többnyire a hátsó sarkoknál ill. a folyosó utolsó sarkánál volt. Ezekhez a lakásokhoz egyébként a hátsó cselédlépcső vezetett fel a belső udvarról. Az utcafronti lakásokhoz az utcai kapuhoz közelebb eső főlépcsőházból lehetett ill. volt szabad felmenni, míg a hátsó cselédlakásokat csak az udvar hátsó feléből a cselédlépcsőn át volt szabad megközelíteni. A cselédek a pincéből hordták fel a tüzelőt az utcafronti lakásokhoz. A padláson volt kialakítva a ruhaszárító rész, ahová József Attila mamája hordta fel a mosott ruhát száradni.