Mennyire jó ötlet így falat építeni?
Egy sor 20 cm vastag mészhomok tégla és egy sor Porotherm 30 X-therm tégla, utóbbira jönne a külső szigetelés. Illetve belülre még lehet kerülne két réteg gipszkarton + ásványgyapot.
A kérdésem: Mennyivel bonyolultabb a kivitelezés, ha ilyen vastag a falazat? Jó ötlet egyáltalán két különböző típusú téglával duplán falazni?
Hangszigetelés a cél, kb 100 db-t kéne kiszűrni a lehető legnagyobb mértékben.










Kérdés mit építesz, stúdiót? Simán belül hangszigetelő szivaccsal.
Sima lakóépület?





Minek akarsz hozzá plusz téglát aminek amugyse jo a hangszigetelése?
Silka plusz kozetgyapot.










Ha jó hangszigetelő falat akarsz, akkor csináld bontott kisméretű tömör téglából, minnél vastagabb a fal, annál jobb hangszigetelő.
Általános tapasztat, hogy a tömör építőanyag sokkal jobb hangszigetelő mint az üreges változat. További tapasztalat, hogy a súly minnél nagyobb, annál jobb a zajszigetelés.
Ezek a klasszikus irányelvei a gyakorlatnak.
A lyukacsos porothermnek nagyon rossz a zajcsillapítása, vékony is, üreges is, súly és anyag sincs benne.
Az ásványgyapot nem való hangszigetelésre, általános irányelv hogy a kőzetgyapot a megfelelő.
Az a régi elv is téves és elavult, miszerint ami jó hőszigetelő, az jó hangszigetelő is.
A gipszkarton megoldás jó lehet a megfelelő tervezéssel, kivitelezéssel, van külön akusztikai alkalmazása.
Azt javaslom, vedd fel a kapcsolatot egy zajvédelemben járatos építészmérnökkel. Az akusztikai, zajvédelmi tervezés külön szakterület, kevés mérnök ért hozzá, az építészmérnököknek is csak egy kis aránya, kb. 5%. Nehéz, komplex témakör, nemcsak az a fontos, hogy az adott építőanyagnak milyen az akusztikai jellemzője, hanem az is hogy az épületszerkezet együttesen hogyan viselkedik. A hang terjedésnek ugyanis utvonala van a szerkezetben (testhangok terjedése) és ez a konstrukciótól is függ. Végül pedig megjegyzendő, az anyagok akusztikai viselkedése (hanggátlás) frekvenciafüggő is. Azaz nem mindegy a hangmagasság, nem mindegy hogy milyen frekvenciatartományban vagyunk (tercsáv, oktávsáv felbontás). Amikor decibelről beszélünk (dB) ez így önmagában pongyola, mert nincs mellétéve a frekvencia. A zajvédelmi egyszerűsített gyakorlat (a phon-skálával összefüggő) különféle súlyozógörbéket használ, a leggyakrabban használt az "A" súlyozógörbe, és ez alapján egy logaritmikus összegzéssel egyenértékűsített zajszintet definiál: dBA, azaz decibel A.
És akkor még épületszerkezeti rezonancia szóba sem került, pedig ennek még ablaküvegeknél is van jelentősége...
Szóval nem egyszerű dolog ez; általános irányelvek vannak, pontosítás céljából megfelelő egyszerűsített tervezés szükséges, igényes számításokban pedig számítógépes szimulációt használnak.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!