Alapanyagokat vályoghoz, vagy döngölt földhöz honnan szerzik be a természetességre törekvő ökoház tulajdonosok/családok?

Az első két válaszoló hülyeségeket beszélt.

Évezredek óta használja az emberiség a vályogot. Ha betartják az anyag jellegének megfelelő építési szabályokat, egy tartós, örök épületet lehet belőle építeni.

Nézzük a kérdéseidet. Sokan összekeverik, de a vályog címszó kétféle építési módot takar.

Az első a vályogtéglából, a második pedig a vert falból épült ház.

A vályogtéglát agyagos földből, szalma törekkel keverve, átgyúrva, majd formázás után a napon szárítva készítették el.

Felhasználása ugyan úgy történt, mint a mostani égetett kerámia tégláknak.

Vert falnál, mint a neve is mutatja, a készülő falnak megfelelő bezsaluzott keretbe, a földet szalmával keverve beledöngölték.

Ilyenkor az alapanyagot a pince ásásból kitermelt föld képezte.

Már az őseink is tudták, a vályognak a legnagyobb ellensége a víz, a nedvesség.

Ezért a régi időkben terméskőből készítettek alapot a falaknak.

A mai világban könnyű dolgunk van, számtalan vízzáró szigetelés között lehet válogatni.

A másik a vályog teherbírása.

A teherhordó falak minimális falvastagsága földszintes épület esetén, hagyományos fa födémmel, vagy könnyűszerkezetes beton födémmel, illetve fa szerkezetű cserép fedéses tetővel 80 centiméter.

Ha emelet, vagy tetőtér beépítés kerül rá, 1 méteres falvastagság a megkövetelt a teherhordó falaknál.

Ha ezek a méretek be vannak tartva, külön tégla oszlopok, pillérek beépítése fölösleges.

Azonban ha a teherhordó elemek téglából, betonból készülnek, az általad írt 50 centiméteres falvastagság is elegendő.

Egy nyolcvan-száz centiméter falvastagságú vályognak nagyon jó a hőszigetelése, külön szigetelni emiatt nem szükséges.

De szigetelést azért érdemes mégis rátenni, hogy a fagyáspontot a falból kihozzuk.

Ha a talajvíztől megfelelően le vannak a falak szigetelve, a hőszigetelést rájuk lehet építeni, nem fogja a falakat károsítani.

Egy megfelelően megépített, szigetelt vályog házban semmiféle szag nincs, semmiféle penészedés nem lép fel.

Bútorok falra rögzítésénél figyelembe kell venni a gyengébb teherhordó képességet. Téglafalhoz képest háromszoros szorzót kell alkalmazni.

Tehát például konyhaszekrény falra rögzítésénél, amíg téglában 10 cm-es tipliket használunk, vályogfalnál 30 cm-est kell alkalmazni.

Nehezebb gépészeti elemeknél ez a háromszoros szorzó már meghaladná a falvastagságot, tehát például egy boyler felerősítésénél már átmenő csavarokat, menetes szárakat kell használni.

Kérdező, komolyan érdekelne miért döntöttél a vályog mellett. Manapság 100 építkezőből egy se válassza.

Tényleg érdekel.

Mo-n a legtöbb helyen helybe kibányászható a vályog. Vagy agyag+homok+szalma megfelelő keveréke.

Magyarországon van vályogra szabvány, a szabványügyi hivatal oldalán megtalálod. Belenézni pénzér lehet.

Jelenleg 2 könyv van ami ajánlható

[link]

Ez inkább a szalma szigetelés/ ház

Ez meg 80% ban vályogról szól. Mérési adatok, vályog vizsgálata építéshez stb

[link]

Mindkettő hasznos, nekem megvan. Garantálom mindenre választ kapsz+ német vályogszabvány. Ebből dolgozták ki a magyart

Régi vályogház anyaga is újrahasználható, de nem könnyű. Nálunk városon kívül vannak agyaggödrök, ahonnan régen felhasználták. Ma ezeket újra lehet keresni, vagy az öregek tudják.

A fent említettnél többféle mód volt falrakásra. Vályogtégla,tömésfal,rakottfal,paticsfal, sárgombócos...

Én úgy tudom, min45 cm vastagság kell a szabvány szerint. Szilárdságot egyedileg vizsgálják mindig tesztekkel, hogy az összetétel jó legyen.

Hőszigetelése még méteresen is rossz sztem. Sokkal jobb falat kapni szalmabála+vályog alkalmazva. Akár passzívházzal egyenértékű; kiválóan szigetelt, és jó hőtartás.

Szilárdság miatt volt tégla. Ma is jó elöbb 2-3 sor tégla, utána a vályogfal. Gerendák alá szintén(könnyebb a betonnál).(vagy betonkoszorú)