Puffertartály beépitése érdemleges-e vagy sem? Egy 1500 literes tartályt mire felfűtesz, valószínűleg annyi fa elmegy, mintha 24 óra alatt akár kétszer is begyújtasz, és 80 fokra felmelegited a kazánt. Tehát hol éri ez meg?

2,5 m magas tartályba simán bejut gravitációsan a mellette álló kazánból a meleg. Ide nem kell, sőt nem is biztonságos bármilyen szelepet tenni.

A kivételi oldalra is csak akkor ha van padlófűtés. Oda nyilván nem szabad beengedni 45 foknál melegebbet, viszont tisztán radiátoros körbe nyugodtan mehet direktben a puffer hőmérséklete. Esetleg a keringető szivattyúhoz tesznek golyóscsapot a szerelhetőség véget, de keverőszelepre nincs szükség.

A kazánvédő körben van ugyan egy 60 fokos, de arra csak azért van szükség, hogy hideg puffer esetén is egyenletesen melegedjen a kazántest. A fűtési körre nincs hatással.

A lényeg az hogy a pufferben nem úgy kell melegíteni a vizet, mintha egy lábos lenne.

Tehát nem alulra vezetjük a melegvizet, hanem a tetejébe és onnan is vesszük ki.

Lényegében nem más a puffer tartály, mint egy nagy hidraulikus váltó. Teljesen hasonló a működési elve.

A kazán-puffer közötti összekötést szintén nem kell bonyolítani, 6/4" csövekkel ha össze van kötve akkor gravitációval megoldja. Az előre menőt a pufferbe felülről a második ki állásba kell bekötni, a vissza térőt pedig a legalsóba.

Szekunder oldalon pedig az előremenőt a puffer legfelsőjébe, a vissza térőt pedig alulról a másodikba.

A kazán védő beépítése viszont mindenképpen szükséges!!!

Azért jobb, ha van a kazán-puffer körön is szivattyú.

Gazdaságosabban kihasználható a tartályból a meleg, ha keverőszelepen át megy a lakás felé.

Nálam sokszor 90 fok fölé megy a tartály. Gond lenne, ha ez menne a lakás felé, mert ha kisgyerek hozzáér a fűtőtesthez, megégeti.

Másik probléma pedig az, hogy a 90 fokos víz sokkal hamarabb felfűti a házat, mint a 90 fokos.

Hiába van bent 23 fok, ha hideg a radiátor, teljesen más a hőérzet.

Tehát szerintem kell 2 szivattyú és 2 keverőszelep egy pufferes rendszerbe.