Konténerház vélemények?
Próbáltam visszakeresni, de csak 2-3 éves kérdések vannak, és azoknál is leginkább hozzá nem értő vélemények (egy két hozzáértő, de erősen téglapárti elfogulton kívül)
Van valakinek tapasztalata konténerházakkal? Valóban áll, hogy kb. 30%-kal olcsóbb, mint az azonos műszaki tartalommal felépített téglaház?
Felmerült a gondolat, hogy ilyet is lehetne építeni, 70-80 nm, 3-4 db 40' HC konténer lenne a kiindulási alap, (esetleg még 2 db 20' garázsnak)
A szabályozási nehézségekkel nagyjából tisztában vagyok (hitel, biztosítás, lakhatási engedély stb.) Inkább a megvalósítás, műszaki oldal érdekelne. Magyar project-et nem igazán találok, csak cégeket, akik csinálnának ilyeneket, de lakóház referencia igazából nincs.
válasza:Nem elfogult téglapártiak, hanem értelmes építészek szakmai rálátással. De biztos mindenki téved, nem azért nincs referencia, mert alkalmatlan lakhatásra. Egy fém doboz, konténer. Páraátbocsátás 0, hőhíd 100. Természetesen teljesítménnyilatkozat nincs, mert lakó célra nem felel meg, így nincs használatbavételi engedély sem. Csak folyamatos gépészettel lehet benne lenni (direkt nem élnit írtam), eladni nem lehet, ráadásul nem túl tartós. Ér ez neked 30%-ot? Ja és nem azonos a műszaki tartalom, hogy is lehetne? Egy 30 milliós normális ingatlan helyett ki költ 20 milliót bontandó szemétre?
Na de mindegy, mehet a minusz a téglaimádó építésznek, aki nem a kérdésre neked tetszően válaszolt.
Ja de, várj. Műszaki oldalról semmi akadálya, nincs nehézség, lemurvázod a newked tetsző területet, lehajítasz 4-5 konténert és lehet benne lakni. Igazából akadálya nincs, ideiglenes mobil építmény, kutyát nem fogja érdekelni. Vizet villanyt bekötöd, gázt biztos nem adnak rá, majd klímával kifűtöd.
válasza:Csatlakozom előttem szólóhoz.
Mindegy milyen áron van, nem lehet összehasonlítani, teljesen más a műszaki tartalom.
Üdv.:
egy építőmérnök
Kár volt a hisztiért...
Hasznosabb lett volna az ellenérveket ekkora terjedelemben kifejteni inkább, de tényleg...
De pont ez a bajom, hogy külföldi oldalakon utánaolvasva megvan a megoldás a pára kérdésre, a konzerválásra, szigetelésre stb. Csak más a technológia, mint itt megszokott. Tehát ahogy én látom maga a technológia rendelkezésre áll, hogy egy ilyet a helyi viszonyok mellett is meg lehessen valósítani.
Az valóban problémás, hogy nincs hőmegtartó tömeg (remélem jól írom), viszont a szigetelés megoldható, amivel közelít a dolog a téglához ilyen szempontból. Bár ahogy olvasom így is még valamivel gyorsabban melegszik/hűl át mint egy téglaház.
Azt nem egészen értem, miért nem lehet benne élni és miért alkalmatlan lakhatásra, ha belsőépítészetileg meg van csinálva, valamint a megfelelő gépészet is benne van. HC konténer nyers belmagassága 2,9 m körül van, 2,5-2,6 m közötti belmagasságot meg lehet tartani, burkolni lehet belül ugyanúgy, mint a téglát. Tartósság meg elve nem lehetne kérdés. Tengeri sós levegőre tervezték és évtizedeket kibírnak ott ütve vágva is. Kontinentális környezetben, fixen telepítve, festve a fém bírni fogja.
Lehet, hogy nem ugyanarra a szintre gondolunk?
Mert van a bérelhető lakó/irodakonténer és van az épített konténerház, ami azért ennél szofisztikáltabb egy fokkal. Én utóbbiban gondolkoznék, valami ilyesmi színvonalú dologban
(nyilván a magyar klimatikus viszonyokat figyelembe véve)
válasza:De fejts ki légy szíves.
Pont ezért írtam ki a kérdést, mert ilyen válaszok jöttek csak korábban...
A kb szigetelés nélküli irodakonténer alapján magyaráznak az emberek, közben meg egy konténerházra (a külföldi projectekben) 25 cm szigetelést raknak rá.
Az előnyök nagyon szépen le vannak vezetve mindenhol, de ezekről a hátrányokról csak ilyen ködös dolgok vannak mindenhol. Így meg nem lehet eldönteni, hogy valójában mennyire hátrány az...
Csak, hogy egy példával éljek, a mostani lakásomban kikapcsolom a klímát, amikor elindulok dolgozni, amikor hazaérek, visszakapcsolom... Na most ha egy konténerházban ugyanígy működik, csak 1 Kw-tal nagyobb teljesítményű kell, az nem feltétlenül akkora probléma. Hosszú évek, mire áramfogyasztásban megfordul az a 30% építési költség megtakarítás (hogy egyet említsek)
válasza:Igen, van rá bonyolult technológia, rengeteg gépészet és kényszermegoldás, hogy megpróbálja megközelíteni egy ház komfortszintjét. Sok hűhó, semmiért.
Nagyon egyszerűen a probléma a vas. Tehát hogy ez egy konténer.
Nézzük a rétegrendet belülről kifelé, normál esetben:
Van egy tégla falad, vakolattal, van hőtároló tömeged, erről írtál te is. Felveszi a párát, a külső szigetelő burok miatt minimális átdiffundál (de nem csapódik le), valamennyi visszapárolog a lakótérbe, kialakulhat egy egyensúlyi állapot. Persze, kell szellőztetni, de ez nem is baj, a falak tartják a hőt, minden rendben lesz.
Van egy konténered. Fém vázon fém burkolat. Belülről mit csinálsz? Gipszkarton, párazáró fólia. Ha tökéletes a légzárás, akkor a szerkezetet megvédted, ámde te megfulladsz bent, szellőztetni kell. Folyamatosan. Erről később. Ha nem tökéletes (márpediglen ritkán tökéletes), akkor pára kerül a szerkezetbe. Mivel a vas tökéletes párazáró, valahol összegyűlik egy csinos kis tócsa, a tengeri levegőre tervezett konténer nem tud átszellőzni, nagyon hamar elkezdi enni. Téged meg a penész. Na aztán a fém szerkezetben van valamennyi hőszigetelés. Kell kívülre is, ez tuti nem elég. Felragasztod az EPS-t, vagy jobb esetben kőzetgyapotot, átfurkálod a fémlemezt, akkor ezeke a pontokon próbál majd átdiffundálni a pára, ott lesz lecsapódás. Minden kis kicsi lyukon keresztül elkezdi enni a rozsda a szerkezetet. Ha le is csapódik a szigfetelés belső oldalán, mégjobb. ÉS fürdőszoba páraterheléséről még nem is írtam.
Na aztán a belső állapot fenntartása. Éjjel-nappal gépészet. Mivel nincs hőtároló tömeg, ezért egy légcserélős, hővisszanyerős szellőztető rendszert kell kiépítened. Ez jóval több, drágább, mint egy klíma. És se télen, se nyáron, se tavasszal, se ősszel nem mellőzheted. Áramszünet esetén gyakorlatilag nem lakható a ház. Minden szobát lélegeztetőn kell tartanod (70-80 m2-ről beszélsz, eddig pedig 1 klímát kapcsolgattál).
Még ha ingyen lenne, akkor oké, megér ennyi kényelmetlenséget. De ugyan úgy le kell burkolni belülről, kívülről, tető kell rá, igazából minden kell, csak a fal nem tégla. Nehogy már egy házon az a néhány száz m2 tégla legyen akkora költség. Kb 5-15%-ról beszélünk. Ezt az egész macerát bevállalni ezért szerintem nem éri meg.
Egyszerűen gazdaságtalan és rossz ez a ház, ezért nincs rá példa. 1. voltam.
Köszi, így érthető.
Igazából pont a pára problémájáról olvastam, volt ahol írták, hogy konkrétan lebontották a belső gipszkartonból épített fürdőszobát és a kőzetgyapotot cserélték mögötte valami másra (majd előkeresem mire, nem akarok hülyeséget írni) és ezzel megoldva a penész, pára stb.
Szellőztetés alap dolog szerintem, én úgy tudom, hogy ha mindenhol azonos minőségben készül el a szigetelés akkor a penész, pára nem probléma (Téglaház utólagos szigetelésénél az a kulcs, hogy mindenhol le kell szigetelni, nem lehet spórolni pl. ablakpárkányok, betonkoszorú környéke és hasonló helyen, mert ott jelentkezik majd az átdiffundálás.)
Viszont az továbbra sem világos, miért kell a folyamatos szellőztetés, hőmérséklet szabályozás (a párán kívül), ha van egy 25 cm szigetelés, ami elméletben közel azonos szintet hoz, mint egy tégla + 10-15 cm szigetelés, ami a "hőáteresztést" illeti, akkor miért borul fel az egyensúly pillanatok alatt.
A rozsda már kérdéses. Évtizedeket kibír a szerkezet tengeri körülmények között sérült festéssel is, normális projectekben a konténerek felállítása, vágása, hegesztése után festik őket. (Mondjuk az jó kérdés, hogy ha utólag bármit kell módosítani, és lemezhez kell nyúlni (pl egy furat miatt), akkor az már veszélyes)
Egyébként a fal maga egy része csak a spórolásnak. Ott van mellé az alapozás, még csak sávalap sem kell ha a talajviszonyok olyanok. Elég néhány stabil alátámasztási pont az önhordó szerkezet miatt. Tető meg jó kérdés, amit linkeltem, azon is érdekes megoldás van, egy olyan fém/fa szerkezet véleményem szerint jóval olcsóbb, mint egy cserép sátortető.
válasza:"betonkoszorú környéke és hasonló helyen, mert ott jelentkezik majd az átdiffundálás"
Ne haragudj, de ekkora baromságot régen olvastam.
Nem haragszom, de leírnád miért?
Ezeket az infókat természetesen nem mérnököktől, hanem szigetelést végző szakemberektől kaptam.
Azt szokták mondani, hogy azért kezdenek el penészesedni a felújított lakások, mert az alapból rossz szigetelésű falakra silányul van felrakva a szigetelés.
Pl az ablakpárkánynál nagyobb rés marad, vagy éppen olyan kő párkányt hagynak bent ami be tudja vezetni a hideget. koszorúnál ugyanez, ha kívülről a szigetelés nem megy fel a koszorú teteje fölé és fentről sincs szigetelve, akkor fog penészesedni a mennyezet éle.
Lehet, hogy ez hülyeség, de ezt már több helyről hallottam és tényleg olyanoktól, akik ezt csinálják
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!