Konténerház vélemények?
Próbáltam visszakeresni, de csak 2-3 éves kérdések vannak, és azoknál is leginkább hozzá nem értő vélemények (egy két hozzáértő, de erősen téglapárti elfogulton kívül)
Van valakinek tapasztalata konténerházakkal? Valóban áll, hogy kb. 30%-kal olcsóbb, mint az azonos műszaki tartalommal felépített téglaház?
Felmerült a gondolat, hogy ilyet is lehetne építeni, 70-80 nm, 3-4 db 40' HC konténer lenne a kiindulási alap, (esetleg még 2 db 20' garázsnak)
A szabályozási nehézségekkel nagyjából tisztában vagyok (hitel, biztosítás, lakhatási engedély stb.) Inkább a megvalósítás, műszaki oldal érdekelne. Magyar project-et nem igazán találok, csak cégeket, akik csinálnának ilyeneket, de lakóház referencia igazából nincs.
válasza:"Lehet, hogy ez hülyeség"
Nem hülyeség amit leírtál de ez sehogy sem jön a diffundáláshoz
válasza:Az igaz, amit írsz, a vasbeton koszorú pl. képezhet hőhidat, ott viszont nem a páradiffúzió lesz erős, hanem a hideg felületen a pára lecsapódás.
Leírtam már, a folyamatos szellőzés azért kell, mert neked legbelül van a párazárásod. Egy tégla háznál bár a külső burok elég jól zárja a párát, de van bent 30 cm porózus, meleg szerkezet, ami képes pára felvételre és leadásra. Illetve szellőztetés alatt is tartja a hőt.
Azt is leírtam már, hogy a tengeren a konténer szellőzik, nálad nem.
De ezt ne hasonlítgasd már össze, hiszen egy tengeri konténer egy ütött kopott s * a r, a házadnál elviekben nem ezek az igények.
Viszont az a bajom nekem, hogy nagyon szívesen beszélgetek veled, de nem tudunk szakmai vitát folytatni, mert vagy nem érted, amit leírok, vagy figyelmen kívül hagyod. Tudod, az építész olyan vita közben, mintha egy disznóval birkóznál a pocsolyában. 1-2 óra után rájössz, hogy ő ezt igazából élvezi. Itt is ez lenne a helyzet, csak sajnos kifulladt a téma.
Szerintem részben ezért beszélünk el egymás mellett:
"De ezt ne hasonlítgasd már össze, hiszen egy tengeri konténer egy ütött kopott s * a r, a házadnál elviekben nem ezek az igények."
Többedszerre merül fel ez az utalás, úgy érzem, aki mereven ellene van a konténernek mindig ott elakad, hogy egy ezerszer behorpadt, elvetemedett, itt-ott akár lyukas rozsdás lemezdarabban gondolkozik. Baromira nem erről van szó... Egy normális project-ben egy utas (egyszer jött keletről Európába) konténerekkel dolgoznak, még a ház összeállítása előtt vágják ki a nyílászárókat, szerelvények helyét, stb. majd jön a megfelelő felületvédelem stb stb. és csak utána szállítják ki és állítják össze a házat...
Egy újabb érdekes kérdést vetettél fel, hol is van a szigetelés. Megmondom őszintén nekem ezen a témán hasal el igazán az egész szigetelés, hőhíd, diffúzió meg minden témakör. Az egyik igen fontos eleme ennek az egésznek a dizájn, tehát, ha nem is mindenhol, de itt ott megmaradnak a konténer jegyek. Na most ha ezt az ember kombinálni akarja, hogy esetleg belül egy falon látható maradjon a trapézlemez, de a tetőn meg nem, akkor lesz ahol kívül van a szigetelés, van ahol belül. Innentől pedig végérvényesen megy a kukába az egész koncepció (az eddig leírtak alapján)
(Sértegethetjük itt egymásra szóvirágokba bújtatva, de valószínűleg egy autóipari projectbevezetésben pl fordulnának a szerepek és én lennék a böllér, nem a disznó)
válasza:"de valószínűleg egy autóipari projectbevezetésben pl fordulnának a szerepek és én lennék a böllér"
Most ez azért is hülyeség, mert az autóiparban a hőtant kenik vágják és te alapvető termodinamikai kérdésekben sem vagy képben. De fentebb leírták, hogy nem érted amit írunk és nem is fogadod el. Mintha megkérdezném tőled hogy nyáron milyen gumit vegyek az autómra, te azt mondod nyárit, én meg veszek egy télit csakazértis.
Projectbevezetésről beszéltem, nem hőtani ismereteket igénylő gépek tervezéséről;) De mindegy, hagyjuk ezt a témát, mert úgysem fog nyerni senki...
Amilyen hőtant én tanultam, ott a hőmegtartó tömeg mint fogalom sem létezett gyakorlatilag, a hőátadást, szigetelést, vagy inkább hűtést, csak és kizárólag fajhőkben és a közegeket elválasztó anyagok hőátadó képességében értelmezték (na meg Ottó-, Dízel- stb körfolyamatokban és hasonlókban). Ami jelen helyzetben kevés, mert más iparág.
Ezért keresztkérdezek, ezért írtam ki eleve így a kérdést.
Körbeértünk. Az volt a problémám, hogy a neten érdemi információ a technikai, technológiai háttérről nincs, a vélemények is kimerülnek abban, hogy aki el akarja adni, az százalékokat dobál be, az olcsóságot és gyorsaságot illetően, aki ellene van, az meg olyan szintű válaszokat ír, mint a korábbi ilyen kérdések, "sz*r és kész, ne akarj többet tudni, építs téglát". Ennek akarok mögélátni. Elhiszem, hogy a többségnek ez már bicskanyitogató, de szerintem semmire sem írtam, hogy nem igaz. Pusztán érdekelnek a gyökérokok, okozatok, milyen technológiai nehézségek vannak, hogyan lehet azokat kiküszöbölni. Egyszerűen az emberek többsége nincs hozzászokva, hogy részletekbe menően kell tudni elmagyarázni dolgokat, amik számára egyértelműek, magától értetődők.
(És természetesen más lenne a helyzet, ha egy tervezőasztal előtt ülnénk és az én 30 milliómért kellene megdolgozni, nem csak egy önszorgalmon alapuló névtelen netes felületen írogatnánk)
Mindenesetre az érdemi részét köszönöm a válaszoknak, egyértelműen hasznos volt.
Sziasttok!
Pontalap készítése 3db 40 lábas konténer alá? Összesen 28 db pontalapra gondoltam.
Másfél méter nélyre lefúrok 50 cm átmérőben.
Kell komoly vasszerelés, vagy csak beleállítok 4 vasszálat?
És felöntöm betonnal? Rá 30 cm magas henger alakú zsalukő kerülne amibe belelóg alulról a 4 vasbeton szál... azt is beöntöm színig betonnal?
Köszi!
Kérdéseim:
Ha megvan a másfél méter mély furat, kell neki vasszerelés, vagy csak beleállítok 4 vasbeton szálat?
Vagy szereljek neki összekötőket?
Kell a pumis beton öntés előtt valamit az aljába tenni? Köveket vagy valamit?
Ha terepszintig felöntöttem tegyem rá a zsalukövet ha megkötött a földben lévő rész, és azt egy másik alkalommal öntsem teli?
A vasszálak kilógjanak felül? Vagy pont akkora legyen hogy ellepje a beton?
Én így csinálnám:
40 lábas konténer 4 sarka alá, ha sokat vágsz a konténer oldalán, akkor esetleg középen még 2 támasztó. Több felesleges. Meg sem fogod közelíteni a konténer teherbírását.
Lefúrsz, a gödör aljára én tennék 10 cm murvát, vagy kavicsot, aztán bele a vasalás.
Szerelnék rendesen vasat bele. 4 szál függőlegesen, kengyelek 20-25 cm-enként, a vas kiáll a leendő zsalukő tetejéig. Kiönteni a gödröt, amikor megkötött a jövőbeni talajszint alatt kicsivel, akkor jön rá a zsalukő, majd azt is kiönteni. A zsalukő tetejére viszont én tennék valamit, amihez hozzá lehet rögzíteni majd a konténert. Egy vastag lemezlap, alján lábakkal, amit beleengedsz a betonba. Nem jut eszembe a neve most, akárhogy gondolkozom.
Majd ehhez lehet hegeszteni a konténert.
válasza:Szerintem konténerEKből is lehet jó házat építeni és téglából is lehet rosszat. Nem a "falazat" anyaga fogja meghatározni a végeredményt.
"Egy fém doboz" Mitöl rosszabb mint egy beton doboz? 800'000 ezren élnek Magyarországon betondobozokban. "Páraátbocsátás 0" Tehát jó légzáró. Igaz?Passzív és alacsony energia igényű épületnél követelmény a minél fokozottabb légzárás. Akkor egy konténerekből készült épületnél miért gond? A gépészek dolga megoldani a szellőztetését.
"hőhíd 100" Meg van rá a technológia. Úgy hívják: hőszigetelés. 30cm gyapot alatt mit számít mekkora a hővezető tényezője az acélnak?
"Csak folyamatos gépészettel lehet benne lenni" Akár csak egy passzívházban...
"Igen, van rá bonyolult technológia" Aki nem látja át annak bonyolult.
"rengeteg gépészet" Akár csak egy korszerű házban.
"kényszermegoldás(ok)" Az biztos, hogy lesz! Ebben egyet értünk.
"Nagyon egyszerűen a probléma a vas."
Gondolom ilyen hozzáállással ugrottak neki a mérnökök az acélvázas felhőkarcolóknak is :)
"a probléma... ...hogy ez egy konténer." Ez nem probléma. Ez egy lehetőség! Egy út a lakhstás megoldásához.
"Van egy konténered. Fém vázon fém burkolat. Belülről mit csinálsz? Gipszkarton, párazáró fólia." Minek a párazáró fólia? A konténer tökéletesen párazáró.
"Ha tökéletes a légzárás, akkor a szerkezetet megvédted, ámde te megfulladsz bent, szellőztetni kell. Folyamatosan." Minden lakóépületben kell szellőztetni. Csak régen elintézte a huzat, manapság meg gépi szellőzés van.
"Mivel a vas tökéletes párazáró, valahol összegyűlik egy csinos kis tócsa..." Mivel szigetelünk-hogy legalább az előírásnak megfeleljen hőtechnikailag- és szellőztetünk is, nem lesz tócsa.
"...jobb esetben kőzetgyapotot, átfurkálod a fémlemezt, akkor ezeke a pontokon próbál majd átdiffundálni a pára..." Nem fog! Ravaszak vagyunk és tömítjük.
"fürdőszoba páraterheléséről" Meoldás feljebb..
"Mivel nincs hőtároló tömeg, ezért egy légcserélős, hővisszanyerős szellőztető rendszert kell kiépítened." Mi köze ennek a falazat súlyához? A párazáráshoz van köze.
Könnyűszerkezetes házakban se nagyon van hőtároló tömeg. Tízezrek laknak ilyenekben. Vagy fűtenek vagy hűtenek szinte állandóan. Egy sem panaszkodik, hogy ne tudná kifizetni.
"Ez jóval több, drágább, mint egy klíma." Igen. Igaz, ennél olcsóbban is lehet szellőztetni. Csak az most nem divat.
"És se télen, se nyáron, se tavasszal, se ősszel nem mellőzheted." Mi ezzel a gond? Korszerű házak mind ilyenek. "Áramszünet esetén gyakorlatilag nem lakható a ház." Nagyon, de nagyon ritkán van 1-2 órásnál hosszabb áramszünet. Egy szelőztető rendszer van úgy, hogy 10W-ot képes felemészteni óránként! Szünet mentes?
"Minden szobát lélegeztetőn kell tartanod (70-80 m2-ről beszélsz, eddig pedig 1 klímát kapcsolgattál)." Önműködő szellőztető rendszerek vannak. Nem kell kapcsolgatni semmit.
Irodai konténer:
Milyen vastag szigetelés van beépítve? 5cm? Milyen vastag szigetelés kellene, hogy megfeleljen a mai hőtechnikai előírásoknak?
Konténer iroda felület/térfogat aránya mennyi? ...és mennyi ugyan ez az arány 3 konténerből épült épület esetén? (Aki nem használja a beépített klímát fűtést, magára vessen!)
Tud-e olcsóbb lenni egy konténerház?
Vagy inkább miben tud olcsóbb lenni?
Alapozás: némileg olcsóbb. Elhanyagolható mértékben.
Talajpára elleni szigetelés: szinte 0Ft. Ez is kis költség megtakarítás csak.
"Falazat": szintén kis költsége egy építkezésnek. Minimális megtakarítással.
Hőszigetelés: mivel lábakon álló épületet tervezgettek, így alúlról is vastagabb, drágábban kivitelezhető szigeteléssel kell számolni. Az oldalfalakon vastagabb és munkaerőigényesebb azaz drágább szigeteléssel kell számolni. Ez jelentős többlet kiadás lesz.
Számos kompromisszumot kell kötni a padlóburkolatok, gépészeti megoldások, és a terek elosztásakor.
Két dolog biztos. Egy: lehet élhető házat építeni konténerekből.
Kettő: 30%-al nem lesz olcsóbb. Lehet, hogy 10-el sem.
Sok kompromisszum árán kis megtakarítás érhető csak el. Persze, ha élre van állítva minden forint akkor lehet, hogy neked megér ennyi kényelmetlenséget.
...hogy lehet-e Magyarországon ilyen házat építeni? Ez egy másik kérdés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!