Ti laknátok olyan lakásban ahol az egyik nagyszülőd meghalt?

Igen,de nekem ilyen lehetőség sem adódott meg .

Olyat kellett vennem,ahol a tulaj öngyilkos lett.

Ez mennyivel jobb helyzet volt ?

Engem egyáltalán nem zavar, ha olyan helyen élek, vagy tartózkodom, ahol valaki meghalt.

A szülőházamban haltak meg a nagyszüleim, ugyanúgy éltünk ott tovább.

Én inkább az idegen házaktól írtózom, olyantól ahol kihaltak az öregek.

A nagyszülői házban lakom, haláluk után rendberaktam, átfestettem és kitakarítottam, berendeztem.

Megmondom őszintén, én örülnék, ha legalább a nagyszülői házban lakhatnék. Kicsi, kétszobás ház, az életük munkája, nyári konyhával, kerttel. És most ott áll parlagon, amortizálódik. Én meg 250 km-re vagyok egy szaros kis szobában.

De ugyanígy vagyok a szülői házzal, apám meghalt, anyám egyedül lakja gyakorlatilag. Néha elgondolkozom, hogy mennyivel jobb lenne a közelben dolgozni, szépen újítani és tovább vinni az örökségüket akár generációkon át. Ehelyett fél életem rámegy arra, hogy saját lakásom legyen amit a halálom után idegenek fognak lakni nagy valószínűséggel.

Van ismerősöm aki a nagyszülői házba költözik vissza vidékre, azt újítja fel. Mindig úgy beszél róla, hogy a "mamáék háza". Ilyen formában az ő emléküket is őrzi azzal, hogy tovább lakik benne a maga ízlése szerint formálva.

Hacsak nem te vagy a lakás vagy ház első lakója, nemigen találsz a régi házak és lakások között olyat, amiben senki nem halt még meg. Akkor már jobb, ha egy szeretett hozzátartozód házában élsz.

Kifested, berendezed és eszedbe sem fog jutni, mert más hangulatú lesz minden.