Ha a biztosítékoknál le van kapcsolva egy áramkör, attól meg a konnektorokban van földelés?

A földelés minden esetben megszakítás nélküli kell, hogy legyen, vagyis, akkor is "él"nie kell, ha az árammérőnél, akár az óra előtti bejövő, akár az óra utáni elmenő táblán, bármelyik kismegszakítót (vagy akár a főkapcsolót) lekapcsolják.

Még valami.

Régebben volt divatban, hogy

- különösen vidéken, de néhol a fővárosban is -

a földelést nem építették ki szabályosan (földelő-szonda, vezeték, stb.) hanem a fogyasztási helyek védőföld érintkezőit egyszerűen rákötötték a nulla-vezetőre.

Ez volt az ún. "földnullázás", ami ma már szigorúan tilos, mert veszélyes!

„A földelés és a nullázás nem ugyan az!

A nulla-vezető a fázisvezető mellett tulajdonképpen az egyenáramú rendszerek analógiájára a "negatív pólus". (Senki ne értse félre, a kettő nem azonos dolog, csak és

kizárólag az érthetőség végett hoztam példának!!!)

A földelés feladata az, hogy a fém burkolatú, azaz kézzel megérinthető fém felületekkel határolt eszközök felületére kerülő ESETLEGES áramot elvezesse, klasszikusan a földbe.

Előzőhöz (14)!

Ma is össze van kötve a földelés a nullával,csak nem konnektoronként,hanem az elosztó dobozban a fogyasztásmérő után! A lakásba két szál vezeték éekezik (egyfázisú hálózatnál),és a nullát ágaztatják ketté,amiből lesz a védővezető (föld) és a nulla. Háromfázisú hálózatnál négy vezeték érkezik be,a 3 fázis és a nulla és ugyanígy lesz az elosztószekrényben nullából szétágaztatva nulla és föld.

Előzőhöz (15)

Üdv!

Valóban ma, a nullával egyesített földelő hálózat szabványos.

Kiépíteni a hatályos rendelkezések betartásával kell.

Egyetlen pontban lehet a földelő hálózat a nullával egyesítve, az első kötési pontban

(elosztó-biztosítéktábla) a fogyasztó felé nézve.

Itt az egyesítési pontot földelni is illik, -szerintem kötelező kellene, hogy legyen- hagyományosan szondával.

Innen kötelezően külön vezetendő a nulla és a földelés, melyek innentől nem közösíthetők!

Sok szaki kihagyja a földelő-szondát, mondván:

a trafóházban valamint a szabványban megadott távolságoknál a villanyoszlopokon is földelve van a nulla.

Ezért "működik" a földelés és úgy gondolja, ezért nem követ el végzetes hibát azzal ha nem földeli az egyesítési pontot, igen ám de lehetnek olyan esetek, amikor komoly bajt tud vele okozni.

Például, ha egy munkagép vagy bármi elvágja a nullát a

fővezeték és az egyesítés között, fázisfeszültségre kerülhetnek a földelt készülékek fémházai, és minden egyéb, ami a lakásban a földelésre van kötve, vízvezeték, zuhanytálca, inox mosogató stb...!!

(Bár ez utóbbi még esetleg hasznos is lehet, ha egy kicsit felvillanyozza az asszonyt...:)

Valamint a, - szerintem kötelezően beépítendő - FI relé is szereti a földelést.

(FI relé esetén, kizárólag a relé előtt, a bejövő sínen lehet egyesíteni a földelést a nullával, a relé után nem.)

AZ EPH-ba (földvédelembe) az épület összes szabadon érinthető fém felületét be kell vonni. (kád,

zuhanytálca, mosogató....stb)

Aki otthon biztonságot akar, beépít egy FI relét és egy B valamint egy C osztályú

túlfeszültség levezetőt.

Tudom, hogy bizonyos helyeken, régi építésű társasházak, panel lakások esetén ez általában nem egyszerűen kivitelezhető, de érdemes megoldani, a saját, a család és értékei biztonságának érdekében.

Ha a rendszer jól van kiépítve, innentől nyugodtan aludhat.

(14) voltam.