Szuterén lakásunkba ilyenkor télen mindig büdös van! Mit tehetnék?

Az elektromos műveken biztos, mert szép számlát fog csinálni. Neked nem sokat, mert a kiszívott párás levegő helyére kintről fog párás levegőt beszívni. (Feltéve, hogy az elszívó a szabadba van kivezetve.)

Inkább valami párátlanítóval kellene kísérletezni.

Ez jó gép, hasznos is, megéri! (saját tapasztalat)

DURACRAFT DDTEC10

[link]

Kintről nem tud párás bejönni, mert a kintinek kicsi a páratartalma hideg időben.

A páratartalom kétféleképpen mérhető:

- abszolút: 1 liter vagy 1 m3 levegő víztartalma (tömeg).

- relatív: a meleg levegő sokkal több párát tud megtartani, mint a hideg. A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a vízfelvevő képességét mennyire használja ki.

Pontos adatokat nem tudok, de a megértés végett has számokkal:

Kint van a 90 % relatív páratartalmú 1 fokos levegő.

Ez a levegő bejön szellőztetéskor (tegyük fel, hogy az egész lakás levegőjét lecseréljük). A kintről bejött levegő felmelegszik 21 fokosra, a vízfelvevő képessége megnő ezzel. És bár pontosan ugyanannyi gramm vizet tartalmaz továbbra is, mint kint, tehát az abszolút páratartalma nem változik, de a relatív páratartalma leesik 10 %-ra!

De a konkrét kérdéssel kapcsolatban: valószínű, hogy a lakás nyílászárói túl jól szigetelnek, nincs meg a szükséges folyamatos légcsere. Ezért hiába nyomatod a páraelszívót, nem tud honnan új levegőt beszívni kintről, tehát nagyon rossz hatásfokkal üzemel: csak pörög, de alig fúj ki valamit, légüres teret kellene csinálnia a lakásból.

Nem tudom, mondhatom én a kinti ködnek, hogy kicsi a páratartalma. Amíg a szabadban parkoltam, mindig találtam reggel jeget az ablakokon.:(

Bocs, kedves kérdező, én páraelszívó alatt konyhai szagelszívót értettem. Ha páraelszívód van, azt használd nyugodtan, sőt, ugyanis az a helyiség levegőjét keringetve az abban lévő párát kondenzációs úton kicsapatva összegyűjti egy edényben, ezáltal szárítva a helyiség levegőjét.

Igen, ez a relatív páratartalom, lásd fent. Ami nagyon magas.

Ahogy éjszaka hűl a levegő, még kisebb lesz lesz a páramegtartó képessége, és amikor eléri az úgynevezett harmatpontot (100 %-os relatív páratartalmat, ugyanazzal az abszolút páratartalommal), akkor a felesleg kicsapódik. Ezt hívjuk melegebb időben harmatnak, fagyos időben pl. dérnek, zúzmarának, jégbevonatnak.