A barátnőmmel szeretnénk összeköltözni, de van egy dolog, ami zavar. Mit tehetnék?

Döntsétek el előre, ki mit fog csinálni. Esetleg írjátok is le, és akkor később sincs vita:)

Én pl fiúként szeretek mosni, teregetni meg vasalni. Főzni is, bár abban nem vagyok olyan jó. Mosogatást mondjuk én naponta váltva csinálnám. A többi meg marad majd a barátnőmre, ha összeköltözünk:)

Úgy, hogy ha összeköltöztök, szépen megbeszélitek, felosztjátok egymás között a feladatokat. Lehet, hogy rögtön bele is fog menni az ötletbe. Miért is ne? Otthon csak azért nem csinált semmit, mert mindenre ugrott az anyja, minek strapálta volna magát? Itt azonban más a helyzet.

Ha viszont húzza a száját, hangsúlyozd, hogy csak és kizárólag így tudod elképzelni az együttélést, nem leszel senki cselédje, pláne nem napi 12 óra fizikai munka után.

Az elején biztos nem lesz tökéletes a munkája mindenben (bár mosogatni úgy néz ki, tud), de bele fog rázódni.

Most az elején beszéld meg vele, FINOMAN, hogy mindketten sokat dolgoztok, fáradtak lesztek nap végére, ezért a házimunkát közösen, megosztva végezzétek, mert így gyorsabb, egyszerűbb és egy embernek nem kell megszakadni, hanem két ember "könnyedén" elvégzi a teendőket. Mindenképp hangsúlyozd hogy tudod, ő is sokat dolgozik, nehogy az legyen az egészből hogy mivel ő csak 6 órát dolgozik övé az otthoni takarítás. Mond neki hogy nem várod el hogy mindent ő csináljon csak azért mert nő. Ez nagyon fontos! Érezze hogy egyenlő félként kezeled és a közös, megosztott házimunkában látod a megoldást.

Lehet hogy eddig mindent megcsinált az anyukája, de ez nem jelenti azt, hogy ha összeköltöztök akkor sem fog semmit csinálni. Én is ilyen voltam... Anyukám mindent megcsinált, én jóformán semmit nem csináltam... 22-21 éves koromban döbbentem rá hogy mindent szegény anyu csinál. Ekkor elkezdtem a saját szobában rendben tartani. Kisebb nagyobb sikerrel. :) A lényeg: Megtanultam mosni, főzni, söpörni, vasalni. A barátommal mi is most költözünk össze és mindent együtt csinálunk. Megosztjuk a házimunkát. Most már eljutottam arra a szintre, hogy MAGAMTÓL elmosom a koszos edényeket. Ami nagy szó! Mert nem is olyan régen könyörögni, veszekedni kellett hogy megcsináljam.

Tudod, ezt is meg kell tanulni, úgy mint bármi mást. Biciklizni sem egy nap alatt tanul meg az ember.

Kedvesen, de határozottan mond el a barátnődnek hogy mit vársz el. Legyél türelmes, de ha kell, noszogasd. Dicsérd ha valamit megcsinált!!!!! A lányok szeretik ezt! Főleg azok, akik most ismerkednek a házimunkával. "Jaj de szépen felmostál. Ez igen. Csillog villog minden." "Milyen jó illata van az ingemnek."

:) Ilyesmiket..

Sok sikert!

23/N

Megmondom őszintén én sem voltam akkora ász otthon. Természetesen főzni már egész korán megtanultam, de valahogy mikor a szüleimmel laktam nem szakadtam meg a házimunkától. Tudod volt aki megcsinálta helyettem. De onnantól mikor különmentünk tudtam hogy minden az én dolgom, és nagy rendet tartok.( holott anyuéknál a szobámban mindig nagy rendetlenség volt és nem értettem miért cirkuszol velem) Egyszerűen akkor megtehettem hogy becsukom a szobám ajtaját aztán kit érdekel, de a saját házunknál szeretem a rendet. Akárki jön a házunk rólam mondja el milyen vagyok. Most érzem a saját bőrömön hogy anyukának sem volt könnyű. Azóta sokszor van hogy átmegyek neki is segíteni ha van időm, nem azért mert kéri vagy elvárja csak akarok egy kicsit törleszteni a régi dolgok miatt. A férjem is kicsit tartott az elején, és apukám is mondogatta na majd kíváncsi lesz hogy tartok rendbe egy egész házat.És most már ha véletlen mondom sietek haza takarítani mert szét van esve a konyha akkor azt mondja mindenki ááá nálad úgy is rend van mindig. Ezt jobb hallani.

A férjem a költözés előtt elmondta hogy fél egy kicsit hogy fogok teljesíteni, de én meg bizonyítani akartam.Én végzem a benti dolgok nagy részét( ha nagyon el vagyok úszva segít) ő meg a kinti dolgokat mert nálunk az is nagyon sok van. néha én is segítek kint. De mindenki tudja mi a dolga és nem cserélődnek fel a szerepek. Szóval ahogy " nevelitek egymást " az elején úgy lesz később.

Pl sógornőm nem tudott soha főzni. A bátyám ráengedte eleinte, ó majd én főzök stb.. Később jöttek a cirkuszok mikor a tesóm a napi 12-13 órás kemény munka után nem tudott odaállni és most szapulja a feleségét.Mert magának vasalja a ruháit, sokszor ő főz stb... Ezt az elején kellett volna rendezni.Költözés előtt tisztázni kell kinek mi a dolga.

19éves koromig laktam otthon és a szobám rendberakásán kivül nem volt más dolgom.Néha besegitettem de nem volt feladatom.

Édesanyám úgy volt ezzel hogy amig otthon lakom nem kell ezzel foglalkoznom,elég lesz az egész hátralévő életemben háztartást vezetni.Az összeköltözésnél nem is értettem semmihez de belejöttem.Nem volt kérdés az hogy a párommal közösen végezzük a házimunkát,otthon is ezt láttam hogy apu besegit anyunak.

A párom tisztában volt a képességeimmel de megoldottuk.Megtanultam főzni és minden mást is.