Mit csináljak ezzel a helyzettel?
A párom legjobb barátja mellettünk vett házat. Én nem utálom őt, de volt már 1-2 nézeteltérésünk. Több, mint 20 éve barátok. Mi most újítjuk fel kicsit, még nem lakunk ott, de én nem is akarok. Nagyon-nagyon nem. Tudom, hogy úgyis az lesz, hogy majd menjen ide meg oda, vagy átjön csak úgy, én nem szeretném. Ha szólnánk, hogy kevesebbet jöjjön, utána nagyon kínos lenne találkozni. Páromat szeretem, pár hónapos a kisbabánk, miatta jó lenne egy kertes ház, mert most egy 4 emeletes panelban vagyunk, amivel semmi baj, szeretünk itt is lenni, csak már kicsi nekünk. Nagyon sokszor próbáltam már "rábeszélni magam", hogy jó lesz ott, de a teljes testem ellenkezik az egész ellen már. Majdnem minden nap sírok, mint egy kislány. A baj az, hogy nemnagyon van más lehetőség. Illetve biztosan lenne, csak bizonytalan az egész helyzet.. Úgy érzem megkattanok
Ti mit tennétek a helyemben?
Azt kell tenni, amit minden normális kommunikációképes ember: szépen megbeszélni a dolgokat.
Önmagában számomra az is durva, hogy ilyen dolgokat nem vagytok képesek megbeszélni szemtől szemben, de egymásban már minusban is jártatok és fogtok is.
Nagyon fontos alap a kommunikáció és problémamegoldó képesség.
Alapon a párkapcsolatban pedig a legjobb barátod és élettársad is egyben a másik fél.
Lehet el kellene ezen gondolkodni. Ugyanis az ilyesfajta nyámnyilaság, kommunikáció hiánya simán tönkrevágja a kapcsolatokat.
Együtt vagytok, együtt terveztek jövőt, együtt kell működnötök, ahhoz pedig kell a szátok. (Nem csak szopi-nyalira.)
Üljetek le megbeszélni. Az, hogy nem tudnátok tisztelettel és kellő hangnemben, hozzáállással beszélni egymással az viszont azt jelenti: van hova fejlődnötök.
Az embereknek pedig szükséges kellő határokat felállítani.
Emellett pedig megtanulni egyenesen nemet mondani.
Pl.: ne haragudj, szeretnénk pihenni társaság helyett.
Aki nem képes a nemet tiszta szívvel, sértődésmentesen elfogadni, ott szintén probléma van.
Mi köreinkben (meg is válogatjuk kikkel ismerkedünk) egyenesen kimondjuk:
"bocsi, egyedül akarok lenni."
(Az énidő is fontos, főleg introvertáltabb személyeknél, amilyenek mi is vagyunk.)
"később okés, de most még befejezem játékot online haverokkal."
"ma nincs kedvem dumálgatni, de mondjuk egy bicózásban benne vagyok."
Stb.
Nem szégyen ezek közlése.
No és nem mindenki, akar sűrűn talizgatni, főleg amikor fáradt és csendre vágyik.
(Gyerkőc mellett az első pár év kifejezetten fárasztó lesz.)
A barátság és egyéb kapcsolat alapja a tisztelet.
Azon belül a másik ember idejének tisztelete is alap.
Semmi kínos nincs abban, hogy saját időtöket, életeteket magatok uraljátok, ti rendelkeztek azzal, ti dolgotok.
Ahogy a másik ember is mondhat nemet.
Felesleges nyűg ez a fajta hozzáállás, hogy jaj, de kellemetlen lesz.
Dehogy!
Azon gondolkodj el: normális-e ez a fajta hozzáállásod a dolgokhoz?
Mert nagyon nem.
Az évek alatt pedig a sok kicsi ki nem mondott, le nem tisztázott apró felhalmozott kellemetlenség megöli a kapcsolatokat, mert az emberek egy része homokba dugja a fejét a szájával együtt.
Az pedig semmire se megoldás!
Ne hagyd önmagad és a kapcsolataidat elcseszni a meg nem beszélt s megoldatlan dolgokkal. Javíts időben ezen területeken.
Mi mindig mindent megbeszélünk.
Letusolunk, majd kádba bedőlve lazulás alatt egyeztetéstől a szimpla elméletekig, ötletekig mindenről.
Érdemes időt szánni magatokra s párotokra, rengeteg mindenben előnyös.
Hogy kötöttem ki itt?
Nemet mondtam alvásra ma, mert kipattant egy új ház modell az agyamból és azt szerkesztem, viszont a programban elakadtam.
Nem tudom, hogy program hiba vagy én szerkesztettem-e rosszúl valamit.
Nem találok megoldást rá és most itt vagyok. 😖
Kattog a fejem,megyek vissza folytatni a hibát ignorálva egyenlőre. De próbálkozok megoldásokkal, ami éppen bevillan.
Mielőbbi kellemes egyeztetést.
Ess rajta túl, mert nem lenne fun egy életen át örlődnöd magadban s ki tudja milyen kellemetlen formában csapódna pl párodon.
Felesleges kiabálás, mert pl elpattan a tűrőképességed.
Mindez megelőzhető két értelmes fél kommunikációjával.
S nem, nem kell kellemetlenül érezned magad, csakmert nemet mondasz.
Igenis a másik félnek is tiszteletben kell tartania, hogy ti egy külön család vagytok s megvan a magatok kis otthona, komfortja, amibe nekik nincs beleszólásuk.
Két felnőtt ember saját élettel.
30N
Csak bebeszeled ezeket a dolgokat vagy tenyleg ilyen a parod, hogy eled helyezi a baratjat?
Utobbi esetben akkor mar el can rontva az egesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!