Tényleg nem az ő felelőssége? Szomszéd kertje a házunk fele lejt így amikor nagy esők vannak megáll a víz a házunknál. Viszont most akkora mennyiség volt hogy egészen a ház falán a lábazat fölé ért a víz.

"#17 Ártereken többségében olyan engedélyeket adnak ki amiben benne van, hogy az egy ártér és ennek megfelelően kellene ott építkezni."

Erről nem tudtam, de logikusan hangzik. A kérdés csak az, hogy erről az építtető tud csak vagy a telek leendő vásárlója is? Mert nem mindegy. Mondjuk ha első tulajdonos és frissen építkezik az üres telekre, akkor még el tudom képzelni, hogy tudtára adják, hogy az árterületnek számít, de amikor 50 évvel később eladja azt a házat, akkor nem hiszem, hogy eszében lesz közölni ezt az érdeklődőkkel.

#21 Az ártér egy hivatalos fogalom, azok meg vannak jelölve.

"Ártér: Az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér."

[link]

Ezekről országosan van térkép is és adott területen pontosan lehet tudni, hoyg mi tartozik az ártérbe és mi az amit véd valami az árvíztől.

[link]

Persze nem ugyanaz ha a veszély egy 10-20 cm-es vízmagasság, mert az szokott előfordulni a területen és elég egy méter magasan megemelni a lakóteret, meg nem építenek pincét, meg más az ha gyakori a sokkal magasabb víz is.

14

Ez nem olyan dolog, mint ha a vadonban a domb aljába építkezik valaki ész nélkül, alkalmatlan helyre. Lakott területen jogszabály írja elő, hogy a csapadékvizet a telekről el kell vezetni, vagy olyan módon elszikkasztani, hogy ne veszélyeztessen semmit. És nem mehetsz át a szomszéd telkét feltúrni, mert az a szomszéd telke, hanem ez a szomszéd dolga. A 10. hsz-ban a rendelet pontos szövege is idézve van, bár pár baromnak még ezt is sikerült lepontozni.

15

Hát ez pont nem az a szitu, mint az ártér.

Rengeteg lakott településen van lejtős terület, és alapvetően nincs is ebből gond. Mivel jogszabály rendezi a helyzetet, előírva mindenkinek, hogy a csapadékvizet nem szabad csak úgy szabadon ráfolyatni a szomszéd házára, kárt okozva neki.

11-es hozzászólásomban feltettem a nagy kérdést, hogy hova folyik a szomszéd háztetejéről a víz. Erre azóta sem jött válasz, tehát teljesen felesleges azon vitázni, hogy mit kellene tennie a szomszédnak az esővizével!

Azt meg nem is értem hogy kapcsolódik a domboldalhoz az ártér, sőt semmi közük egymáshoz.

Ártérben sehol nem adtak ki lakóépületre engedélyt, csak nyaralóra, nem véletlenül..

Nepszerű hisztizőhely Buda északi része (Római part környéke)

A Nánási út Duna felőli oldalán nincs lakóépület, az üdülőövezet, csak éppen oda húzták fel a "lakóparkokat". De ott nem is veszel hitelre lakást ;)

26# Nem, valóban semmi közük egymáshoz azt leszámítva, hogy mindkettő egy természeti adottság, amire gondolni kell/lehet, amikor költözik az ember.

Az ártereknek, a környező vizek áradáskori max vízszintjeinek, a talajvízszintnek utána lehet nézni. A domborzati viszonyokat pedig látod. Az OTÉK az épített viszonyokat hivatott normalizálni, de ha nem azért folyik a kérdező nyakába a víz, mert a szomszéd térkövön felé lejteti a tetővizét, akkor máris létjogosultságát vesztette.