Kertes ház vagy panel? Kinek melyik jön be? Miért?

Második hete 25-27 fokos a víz a kerti medencénkben.

Szerinted melyik jön be?

A lakás kétféle embernek ideális: annak, aki rengeteg mindent akar csinálni, és annak, aki a lehető legkevesebbet akar csinálni.

Az előbbi ide-oda jár, szórakozóhelyek tucatjain kapcsolódik ki, gyakran elutazik; nem kell neki a házzal, udvarral, kerttel járó kötöttség, csak útban van a vágyainak. Különben is minek, úgyis szinte csak aludni jár haza.

Az utóbbi pedig csak szeretne végre kinyúlni valahol, ha otthon van, és erre 1-2 szoba is elég neki. A nagyobb terekben és az udvarban csak a munkát, a takarítást, a fűnyírást, gazolgatást, lombseprést látja, és a háta közepére sem kívánja. Elég dolog neki annyi, amennyi így van.

A ház az olyan közepes embernek való, mint én, és a legtöbb másik válaszoló. Szeretjük a kikapcsolódást, de megelégszünk vele akkor is, ha az otthon van, viszont a falak közül kivágyunk, és szeretjük a természetet.

Mindegyik hozzáállásnak van létjogosultsága, embere válogatja, nem vagyunk egyformák.

#12 Érdekes ez az udvar-kert kötöttség dolog is.

Nyilván több munka, több hibalehetőség, több dologra oda kell figyelni. De manapság már megcsinál az ember valamit, tető, homlokzat az utána 10-20 évig elvan, amikor gond van akkor meg szakember javítja.

Kert, állat sem feltétlenül van az embereknek. Automata öntöző rendszerek vannak. Ismerősöméknek automata fűnyíró van. Nyilván mellette azért kell menni a fűkaszával, itt-ott igazítani.

Ismerek sokakat akiknek hiába házuk van mégis relatív keveset tartózkodnak benne, sokat utaznak, dolgoznak, jönnek-mennek.

"A többi lehetőség miért nincs felsorolva, mint pl. a tégla építésű társasházak?"

Mert nem mindenki olyan nyomi mint te és mi tudjuk, hogy a kérdező úgy általában a társasházakra gondolt, nem csak a panelházakra.

Részemről kertes. Falun. 10 éves laktan pan... az tégla volt.... szóval társasházban. Köszönöm többet nem kérek belőle!

Tök jó volt egy ideig hogy minden ott van egy köpésre. De elég hamar rájöttem hogy a pane.... a társasház nem az én világom. Gyűlölöm az embereket, gyűlölöm hogy hallom mikor mit csinálnak, gyűlölöm ahogy figyelnek, ... Maradtam a munka miatt, de aztán amikor annak vége lett, visszajöttem falura, családi házba. Nagy a kert, messze vannak a szomszédok. Ha átkiabál úgy tehetek mintha nem hallanám. Imádom!

A panellel.... szóval a társasházzal valatni lehetne. Bevallanám, hogy én lőttem le JFK-t ha 1 hónapnál többet kellene pane...... társasházban töltenem!

A kertes házat a tégla lakással érdemes össze hasonlítani. Bár ez az én néző pontom.

Nekem családi házam van, a ház alapterületet levonva marad 500 m2 es telek. 36 m2 a teraszom, a 2 kocsibeálló járdával levesz belőle 70 m2t, így marad durván 400 m2 füvem, ezt 25 perc lenyírni hetente.

Csendes környék, lehet napozni, grillezgetni, a kutya jól elvan az udvaron. A szomszédokat nem hallom, a menüt sem szagolom ki.

Mindennek van helye, mivel jóval nagyobb a ház, mint egy átlag lakás, 40 m2 a konyha étkező nappali területe.

És annyiba került, mint egy 50 m2 lakás. 25 perc alatt érek be dolgozni, a belváros 20 percre van kocsival. Persze kocsit kell fentartani, de ha lakásban laknék akkor is lenne, és ugyan úgy azzal járnék mindenhova

Szubjektív. Ismerek olyat, aki sosem fog elköltözni a panellakásából, nem vágyik udvarra, meg fűnyírásra. Mi nagyon vágytunk a lakásunkból házba. 6 évig éltünk egy modern, újszerű tégla lakásban, ahol udvari parkolóhelyünk volt, alagsori saját tárolónk, szóval még kényelmes is volt sok lakáshoz képest. Ki is szolgált minket sokáig, de vágytunk udvarra. Túlzás nélkül mondhatom, hogy azért mentünk állandóan, mert a lakás nem adott annyi lehetőséget, amire vágytunk. Strandra jártunk, kismillió helyre sétálni, nézelődni, mindegy, csak ne üljünk a négy fal között. Számunkra hatalmas minőségi ugrás a családi ház. Jó állapotú ingatlanba költöztünk, a "valamit mindig csinálni kell" kimerül abban egyelőre, hogy a fa felületeket már le kell kezelni és 2 hetente le kell nyírni a füvet, ami kb. 2 órás művelet. Ugyanúgy elmegyünk itthonról, amikor akarunk, de már kevesebbet akarunk, mert tudunk kint ejtőzni a teraszon, vagy a fűben, a gyereknek van játszótere, van medencénk, szóval nem vagyunk rákényszerítve. Nekünk ez nagyon kényelmes és hatalmas minőségi ugrás az életünkben, amit össze sem lehet hasonlítani a korábbi életünkkel.

Utáltam, hogy minden irányból hallom a szomszédokat és a gyerekeiket és/vagy a kutyájukat. Engem zavart az is, hogy én nem akartam másokat zavarni. Mindig bennem volt, hogy éjfélkor már csak nem kéne porszívóznom, vagy mosógépet indítanom... Itt simán megteszem, ha úgy jön ki a lépés.

Zavart, hogy lakógyűlésen egy csomó majommal vagyunk körbevéve már bocsánat, akik nem értik a felújítási alap lényegét és nem is érdekli őket, mert még a végén többet kéne fizetni. Így az akkor 10 éves társasház olyan ütemben amortizálódott, hogy szerintem sosem fogják utolérni magukat. Egyszer bedobtuk, hogy fessük ki együtt a lépcsőházat, mert már hányok, amíg eljutok a lakásig, akkor elég csak a festéket kell megvennie a háznak és az eszközöket. Arra meg az volt a válasz, hogy mit gondolunk mi, hogy ők majd ezzel töltik a szabadidejüket... Festőktől meg irreális ajánlat érkezett sokak szerint, így nem lett belőle semmi. Nekem ebből is elegem lett. Családi házban a magunk urai vagyunk, nincs 30 másik tulajdonos, akikkel kardoskodni kell alap dolgok miatt is. Ezen felül az egyik néni nyomta mindig az üzenőfalon a Mónika showt, hát köszi nekem elég lett. Főút mellett volt a lakás, így hiába nézett hátrafelé, zöldre, viszonylag hangos volt.

Van előnye a lakásnak. Alacsonyabb karbantartási költségek, jellemzően kisebb alapterület, így gyorsabb rendrakás, takarítás, stb. Mivel nincs udvar, ennyivel is kevesebb. Valóban valamivel több a szabadidő és mehet az ember a vakvilágba. A szubjektív véleményem szerinti hátrányokat leírtam.

A családi háznak részemről az egyértelmű előnye, hogy távolabb vannak a szomszédok. Vannak, jóban vagyunk, de nem hallom a böfögésüket is a hálónkban. A magunk urai vagyunk, csak a saját pénztárcánkon múlik, ha meg akarunk csinálni valamit. Csendes mellék utcában lakunk, így gyakorlatilag a madárcsicsergést hallom egész nap. Nekünk sokat ad a terasz, a medence és az udvar úgy önmagában. Nem kell egy óra előkészület, ha játszótérre, vagy levegőre akarom vinni a gyereket, mert csak kilépünk a házból és már kint vagyunk. Nem kell emeletről/emeletre cipekedni, pláne nem babakocsit, bevásárlást, gyereket, nyuszi motort, stb. Mindennek megvan a helye, egy szinten. Ha utazunk, három fordulóval is 5 perc kipakolni az autóba, nem egy óra és 246 lépcsőfok, ami nyáron azt jelenti, hogy már akkor folyik az emberről a víz, amikor még el sem indult.

Szóval kinek mi. Megértem a lakáspártiak érveit és elfogadom, hogy nem mindenkinek való családi ház, nem is mindenki vágyik rá. Mi vágytunk, mi sokkal jobban szeretünk házban élni.

Nekunk van ez is az is.. Panelba lakunk 2 gyerekkel.

Panel: Szoval iskola, ovoda, edzesek bevasarlas, elerhetosegek, parkok jatszoterek minden esetben a panel mellett beszelnek. Nem azzal kell foglalkoznom miutan a gyerekeket egesz heten taxiztatom minden fele, hogy ha hazaertem akkor a haz koruli munkaknak fogjak nek, vagy kerteszkedjek vagy minden hetvegem arrol szoljon, hogy valamit barkacsoljak vagy javitsak a haznal.

Haz: Hetvegi haznak hasznaljuk, nagyreszt a gyerekek miatt. Az teny, hogy sok tennivalo van egy haz korul ami nem feltetlen baj, csak sokszor kimerito. Nem cserelheto fel a panellal semmilyen szinten, mas vilag, mas lehetosegekkel, csend, nyugalom stb.

Panel = kenyelem,korlatozott terulet, keves karbantartas, elonyos elerhetosegek, gyors mobilitas (varosi buszok, metro, villamos).

Haz = kenyelem, nagyobb terulet es mozgaster, atlagos vagy tobb karbantartas, nem feltetlen elonyos a mobilitas szempontjabol (amennyiben tavolabb van vagy kulvarosi reszen buszjarat nelkul), magasabb koltsegek.

Mivel van ez is az is, en csak annyit tudok mondeni, hogy a panel soha nem fogja felulmulni a hazat akarmilyen luxus is legye az a panel vagy akarmilyen nagy alapteruletu is legyen, azt az erzest, amikor mezitlab a fure lepsz nem potolja semmi.