Fagáz üzemanyagrendszerről írásos dokumentumot esetleg könyvet magyar nyelven lehet találni?
Régen a 2. Világháború idején a benzinhiány miatt főleg Németországban volt használatos, de egyéb helyeken is elterjedt volt a benzinmotoroknál, traktoroknál és még a tankoknál is a fagáz meghajtás.
Érdekelne ez a technológia, pusztán tanulmányozás céljából magyar nyelvű írás alapján. Találtam valahol róla a neten anyagot, de sajnos az fizetős.
videókat néztem róla a youtubeon, nagyon királyul néztek ki. Aki tud valami régi könyvet eladót ami erről szól, vagy valami forrást a neten annak nagyon megköszönném :)
Tulajdonképpen volt egy faelgázosító az autón és onnan vezették a termelődő gázt egy gyűjtőtartályba majd a hengerekbe. Maga a tüzelőanyagellátás kb. olyan volt, mint a mostani LPG-s autóknak, tehát műszakilag nem egy nagy innováció, inkább csak külső szemlélőknek néz ki jól, hogy berakják a tüzifát és azzal megyen a kocsi. Mondjuk begyújtás után kell várni jó 20-30 percet, míg termelődik elég gáz, de utána ~100-200 kilométert elment a legtöbb járgány.
Tisztábbnak tisztább, de a fa minőségétől függően elég változó lehet az égéstermék - hamar elktrányosodhat a rendszer, úgyhogy nem is maradt meg a háború után.
Leginkább a felépítése érdekelne, kezdésnek hogy milyen részei vannak?
Egyébként köszi a választ! :) A rajongód vagyok Trump! XD
Irodalmat sajnos nem tudok linkelni, de amilyen primitív szerkezet ez, igazából szerintem nincs is rá szükség az alapvető működésének megértéséhez.
A működése nagy vonalakban:
Kell egy légmentesen zárható, valamennyire hő és nyomásálló tartály, egy nem túl nagy átmérőjű kivezetéssel. Ebbe bepakolod az elgázosítandó fát. Aláfűtesz a tartálynak valamilyen módon, fával, elektromosan, gázzal, mindegy. A hőtől elkezd szenesedni a tartályban lévő fa és gázok keletkeznek. Ezek a gázok az előbb említett kivezetésen keresztül fognak távozni. Az üzemeltetni kívánt motorra, a karburátor helyére, fel kell szerelni egy keverő egységet, amivel lehet szabályozni a friss levegő és a fagáz arányát. A keverőegység és az elgázosító közé egy hűtőradiátort kell beiktatni, hogy a forró fagáz lehűljön és ezáltal csökkenjen a térfogata. Gyakorlatilag ennyi.
Amire érdemes figyelni:
- Az elgázosítandó fa nem kaphat oxigént, mert akkor begyullad és elégnek a gázok.
- Az elgázosító tartályt úgy kell kialakítani, hogy a keletkező faszén könnyen üríthető legyen, és a friss fát is könnyen be lehessen készíteni.
- Az elgázosítandó fát úgy kell bekészíteni hogy minél jobban kitöltse a rendelkezésere álló teret, nem csak beszórni.
- A keletkezett faszénnel esetlegesen lehet táplálni a tüzet, ami az elgázosítót melegíti.
- Az üzemeltetett motor teljesítménye drasztikusan csökkenni fog a benzines üzemhez képest.
- A motorban hamar lerakódások keletkeznek, mivel a fagáz nem tiszta. Emiatt gyakori karbantartás és tisztítás szükséges.
Ha ennél részletesebb leírásra vágysz, ahol tudományosan, számításokkal vannak alátámasztva a készülék méretezésére vonatkozó irányelvek, akkor elsősorban a műszaki könyvtárakat ajánlom. Ott talán van valami 50-es évek eleji irodalom, ami evvel foglalkozik.
Köszönöm szépen utolsó! Nagyon sokat segítettél. Ment a zöld.
Majd utánanézek az irodalomban. Egyébként ebből fűtési rendszert is lehet csinálni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!