Pincébe medencét csinálni van értelme?

Bocsánat,sokáig tartott összeszedni és lerövidíteni a mondandómat,hogy olvasható legyen.

#8 És azt hogy is oldod meg? :D Szigeteléssel gondolom. De egy bizonyos szint felett már túl drága szigetelést használni. És itt jöhetne szóba a hőtároló kapacitás növelése. A hőtároló falak m3-e a legolcsóbb kivitelben (pl beton,ha magadnak csinálod csak az anyagköltség) kb 50-60ezer forint. A víz ehhez képest filléres dolog. Legfeljebb 6-10m2 vízszigetelést rá kell dobjál,ami ha 2000Ft/m2 -akkor is töredéke lesz a költség, főleg,hogy 1m víz 2-2,5x annyi hőt tárol el neked mint 1m3 beton.(Szóval lényegében a szükséges külső felület arányát is csökkenthetnéd vele,ami extra falakhoz képest további spórolás)

#9 A medencéhez képest tényleg olcsóbb lehet,de az se mindegy,hogy mennyi szigetelést kell használni ugyanahhoz a hatáshoz. Ráadásul a szigetelés nyáron csak a kintről bejövő hőt tartja kint, a bent termelt hővel nem tud mit kezdeni. Hacsak nem szigetelik jóval gyengébben a padlót,ahonnan a talajnak lehet némi hűtő hatása,de akkor meg a téli fogyasztás lesz magasabb. Ördögi kör. De azzal egyetértek,hogy egy bizonyos szint felett már túl drága mindkét megoldás a várható haszonhoz képest.

#10 Én passzív hőtárolásra gondoltam,nem fűteném külön ,itt csak a téli-nyári lakáson belüli hőkülönbözettel számoltam. Ott nem kell az eredetinél nagyobb hőszigetelés,de annyiból igaz,hogy be kell venni a szigetelt kis burokba,ami a bruttó térfogat növekedéséhez vezet,ami extra anyagköltséget és szigetelés mennyiséget is jelent. És csak minimális hasznot hoz,azt is csak akkor ha adottak a feltételek.

Pl a 40m3 víz 5fok különbséggel 233kwh hőt tárol el,aminek évente jó esetben 2x veszed hasznát. Télen annyival kevesebbet fűtesz, nyáron annyival kevesebbet hűtesz, így évi kb 466kwh várható nyereséged lenne belőle. De mondjuk 50év alatt az is csak 23'300 kwh. Ha 72Ft/kwh-al számolok akkor is csak 1,67millió. Szóval ilyen minimális haszna van csak. Belekerülési költségben meg a vizet határoló falak és a szigetelés költsége elviszi ezt az összeget. Szóval nyilván olcsóbb,ha veszel egy hőszivattyút az árából és akkor még a téli/nyári belső hőfokokkal se kell kompromisszumot kötni.(Mondjuk ahol gyerek van ott télen is 25 fok lesz és nyáron se hiszem hogy bárki felmenne a lakás csúcshőmérsékletével 28-30 fokig csak azért ,hogy valamennyi energiát spóroljon.)

A vízmelegítős dolognak van realitása,de írtózatos pénzekbe kerül az is és ahhoz képest csekély rá az esély,hogy valós spórolást eredményez ilyen kicsiben. 300m3-re durván ugyanekkora 300m2 felület jut,aminek 9-15millió forint körül van csak a szigetelés anyagköltsége(ha saját magának fújta). A hőtárolása maximum 24000kwh (20-90 fok közötti kihasználás esetén, továbbihoz már hőszivattyú is kell), éves hőveszteségét exelben éves lebontásban kisaccoltam (30-40% között tehető maximális kihasználtság mellett) vagyis durván 34000kwh-t hőt termelő napkollektorra is szükség van mellé. Mivel a tartály megvan, csak a panelek durván 3,4milliós anyagköltséget jelentenek (nettó 600kwh/év/m2 =56,7m2 felülettel kalkulálva a legolcsóbb 90ezer ft/1,5m2-es panellel amit találtam),vezetékkel, szivattyúval stb legyen jófejségből 4milla.(ha ezt is magának szereli) A keringetőrendszerek hatásfoktól függően 2,5-5% további energiát fel fognak emészteni a víz mozgatására.(A kettő együtt) Az nem olyan sok. Évi 600-1200kwh.

Ezeken lehet spórolni,ha kevesebb hőfokkal és hőtárolással számol az ember,de akkor a szigetelés és egyéb anyagköltségek aránya lesz még jelentős mértékben nagyobb,amivel nem vagyunk előrébb.

-Azt a szigetelés mennyiséget a házra is ráfújhatta volna. Egy nettó 100m2-es háznál minden irányból pont ugyanannyi (300m2) a hővesztő felület. 50cm-es szigetelése lett volna.

Nettó 200m2-es házhoz 25-30cm jutott volna m2-enként.

Ha azt feltételezem,hogy nem volt szigetelés 25cm szigeteléssel 80-95% spórolás érhető el(80% ,ha mondjuk valami 40centis légréses téglákból állt az egész háza 0,8w/m2k hőátbocsátással,bár a menyezetre kötve hiszem).

Ha tudjuk hogy évi 24000kwh a hőszükséglete,akkor 90% spórolással durván 2400kwh-ra csökkenthette volna a téli fogyasztását(mellette az esetlegesen felmerülő nyári hűtési igény szintúgy jelentősen megcsappanhat a szigeteléssel, szemben a vízmelegítős módszer csak fűtésre használható). Szerintem nem is folytatom tovább. Gondolom mérnökként ő is tisztába volt vele,hogy ez nem egy megérős vállalkozás,de adom,amikor valaki az elméletet a gyakorlatba ülteti.

Viszont lehet olyan élethelyzet amikor jobban megéri. Pl ,ha már eleve szigetelt lakásról van szó. Ha mondjuk ő sem csak a saját szigeteletlen lakásában gondolkodott,hanem egy szigetelt lakókomplexuméban,ami jóval nagyobb mint nettó 200m2 és úgy van 24000kwh-os fűtésigénye. Ott nyilván szigetelésből több kellett volna.

De mivel tudjuk,hogy mikor a szigetelés már túl drága, akkor egy sima hőszivattyús megoldás már sokkal célravezetőbb anyagilag. (De az elvi dolgok nálam is ugyanazok,mint a mérnök ismerősödnél ,csak én nem akarok mindenáron kidobni rá egy csomó pénzt ,azért agyalgatok tovább és kérem ki mások véleményét is :D)