Szégyellem a lakásom, mit tehetnék?

Van egy műdal, amely így kezdődik: "Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok..."

Beszéld meg a szüleiddel, hogy mit tervezel, ha beleegyeznek, nyugodtan hívd fel a fiút, de előtte nagyjából mondd el neki azt, amit nekünk írtál.

Ha ezek után elhagy, egy pillanatig se búsulj utána! Lehet, hogy csak hozományvadász, túlságosan anyagias..

Azért tegyük hozzá, ez a "ha valójában szeret" dolog nem fekete és fehér.

Sajnos az anyagiak és a hasonló helyzetek tényleg rá tudják nyomni a bélyeget egy kapcsolatra.

Nekem az apám volt alkoholista, és így kijött idővel, hogy hozzánk sosem megyünk, vagy miért mindig csak a lány szüleinél vagyunk. De ugyanez volt egyetem alatt is csak ott szobatársak miatt. De például én sem örültem mikor lakótársam barátnője ott lebzselt egész nap, vagy beállított este 11-kor miközben én rég aludtam volna.

Ettől függetlenül szégyellni nem kell, tenni úgysem tudsz ellene.

Először is nincs mit szégyellned, ugyanis neked nincs lakásod.

Azt meg meg lehet mondani a fiúdnak, hog feljöhet hozzátok, de viszonylag felesleges, két szót sem fogtok tudni váltani, hiszen csak egyetlen szoba van. Ennyi, már meg is van oldva probléma.

Ahogy a többiek mondták. Esetleg egyszer felhívhatod egy üdítőre, amikor a legkevesebben vannak otthon, aztán menjetek el sétálni vagy programra, és akkor kipipálva, hogy volt Nálad.

Nagyon nem mindegy azonban, miért, hogyan kéredzkedik. Te már voltál nála többször, felhívott, és bemutatott, és már ezért aktuális, hogy Nálad is meglegyen a látogatás?

Mert szerintem minden más esetben negatív ez a kéredzkedés, mert meghívásra illik csak menni valakihez, azt nem illik forszírozni, hogy lássanak vendégül!

21:24

"Lehet, hogy csak hozományvadász"

Rástartolt az egy szobás albérletre...