Jogi és emberi kérdés: foglalót letettem, a tulajdonos szinte lehetetlen szerződési feltételeket támaszt. Mi a teendő?

Milyen foglalót tettél le? mikor csak lefogni szokás egy albérletet.

Eleve jogtalan a foglaló letétele.

Foglalót ingatlanvásárláskor teszel le, de azt is előtte lefogod úgy mond.Azt 3 napra teheted, és minimális pénzzel.

Lefogni a lakást egy minimális összeggel és szerződéskötés után 2/3/akár hány havi kaució, amibe megállapodtatok.

Most akkor bérelni, vagy vásárolni akarsz?

Lehet hogy drága tanuló lecke lesz ez neked .

Soha nem adunk foglalót,csak előleget .Azt bármikor vissza lehet követelni .Arra van törvény .

A foglalót csak akkor,ha a tulaj áll el a szerződéstől .

Ebben nem foga rendőrség sem állást foglalni.

"Kaució vagy foglaló: melyik mit jelent a bérleti szerződésben?

közzétette: SandorA 2012. január 24. - 3706 megtekintés - Iktatott Aktuális hírek - Forrás: Kubisch Ildikó

Ingatlan-adásvételi szerződések esetében megszokott, hogy a vevők foglalóval „biztososítják be” ügyletüket, azaz a vételár egy részének szerződés-kötéskori letételével teszik egyértelművé köztelezettség-vállalásukat. A bérleti szerződéseknél pedig a gyakroltaban általánosan elfogadott, hogy a szerződés aláírásakor a bérlő egy- vagy kéthavi bérleti díj összegével megegyező kauciót fizet meg a bérbeadónak. Azt már azonban kevesen tudják, hogy akár bérleti szerződés esetén is alkalmazható a foglaló, de jogkövetkezményei eltérnek a kaucióétól. Alábbi cikkünkben most e két fogalmat kívánjuk elhatárolni az ingatlannal összefüggő bérleti jogviszony kapcsán.

A foglaló tulajdonképpen nem más, mint egyfajta szerződéses biztosíték, bár tipikusan adásvételnél fordul elő, alkalmazható ingatlanok bérbeadásánál is. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglaló legtöbbször pénz, de lehet más dolgok is. Fontos tudni, hogy a szerződés (legyen az adásvétel vagy bérlet) megkötésekor átadott pénzösszeget (vagy más dolgot) csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kifejezetten és kétségtelenül kitűnik.

Amennyiben a szerződés teljesül, a foglalót be kell számítani az ingatlan bérleti díjába vagy vételárába, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy éppen mind a két fél az, a foglaló összege visszajár. Abban az esetben, amennyiben a szerződés teljesítésének meghiúsulása a vevő vagy bérlő érdekkörében felmerült okból történik, akkor elveszíti a foglalót. Ha azonban a bérbeadó vagy eladó az, aki a meghiúsulásért felel, akkor a kapott foglalót neki kétszeresen kell visszatérítenie. A foglaló visszaköveteléséről a jogosult lemondhat, de a szerződésszegés következményei alól ez nem mentesít, tehát a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést. A kártérítés követlelése setén azonban a foglaló értéke beszámítandó. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti (a foglaló szokásos mértéke a vételár 10%-a,, esetleg egy-két havi bérleti díj, tartós bérleti jogviszony esetén).

A kaució kifejezést a hatályos Polgári Törvénykönyv nem ismeri, ehelyett az óvadék fogalmát használja. Az óvadék (kaució) is egyfajta szerződéses biztosíték, de – szemben a foglalóval –nem a fizetőképesség teljesítésének fokozása célja, hanem a teljesítés fedezetéül szolgál, egyfajta lekötött vagyon (a bérleti szerződésben legtöbbször pénz, egy-két havi bérleti díj összege). Óvadék kikötése esetében a felek abban állapodnak meg, hogy a jogosult (bérbeadó) a részére átadott óvadékból (kaucióból) közvetlenül kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Az óvadéknak tehát az a funkciója, hogy ha a kötelezett nem képes vagy nem akar a szerződésnek megfelelően teljesíteni, úgy erre az esetre az óvadék fedezetet nyújtson. A bérlő szerződésszegése (leggyakrabban a bérleti díj vagy közüzemi számlák nemfizetése) esetén rendelkezhet az óvadékkal, abból közvetlenül kielégítheti a tartozást. Az óvadék, azaz a kaució összegét azonban csak a tartozás kielégítésére szabad fordítani, az ezzel ellentétes szerződéses kikötés ugyanis semmis, nem lehet például kárátalányként alkalmazni, mint a fentebb említett foglalót. Érdekes viszont, hogy az óvadék összege akkor is alkalmas a tartozás kiegyenlítésére, ha az alapjául szolgáló követelés már elévült, azaz állami úton, a bíróság előtt már nem lenne érvényesíthető az igény."

Az óvadék (kaució), mivel egyfajta mellékötelezettség, visszajár akkor, ha maga a bérleti szerződés megszűnik. Ugyanakkor, míg a foglalónál annak érvényes kikötéséhez mindenképpen át kell vennie a vevőnek a foglalónak szánt összeget, addig a kauciónál (óvadéknál) ez nem szükséges, akár harmadik személy őrzésére is bízhatják azt a felek. Amennyiben vita adódna a bérlő és bérbeadó között, hogy az adott kaució összege meghaladja a bérbeadó követelését, és ezt a bérlő bizonyítja, a fennmaradó összeg visszajár részére.

Hivatkozott jogszabály:

1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről:

[link]

Miért nem lehetne ingatlanbérbeadáskor foglalót kérni???????

Blődségeket firkálnak egyesek sajnos. Hetes válaszoló jól írja, próbáljatok kölcsönösen megegyezni és elbúcsúzni....

'A foglaló a magyarországi polgári jogban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé tartozik."Foglaló az az érték, mely a szerződés megkötésének jeléül, vagy a teljesítés biztosítása végett adatik. Más megállapodás hiányában a foglaló a szerződés teljesítésekor visszaadatik; valamint visszaadatik, ha a szerződés kölcsönös elállás folytán vagy a szerződő felek vétke nélkül megszűnik. Akinek vétke miatt a szerződés nem teljesíttetik, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles megfizetni. A nem vétkes fél azonban nem tartozik a foglaló elvesztésével vagy a foglaló kétszeresével megelégedni, hanem követelheti a szerződés teljesítését. Ez által különbözik leginkább a bánatpénztől. Foglalót a jövőben kötendő szerződésre tekintettel is lehet adni. Ilyenkor foglalóját veszti vagy a kapott foglaló kétszeresét köteles megtéríteni az, aki a szerződést megkötni vonakodik."

A hatályos Polgári Törvénykönyvben

* A foglalóról a Ptk. 243 - 245. §-ai rendelkeznek.

* A 243. § (1) szerint "A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni."

A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül adott dolog. Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de gyakorlati jelentősége leginkább az adásvételi szerződéseknél van. Gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek foglalót. Érvényes előszerződés kötése esetén is adható foglaló [Ptk. 208. § (1) bekezdés]. A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor szóban is vagy ráutaló magatartással is ki lehet kötni. A kikötés érvényességéhez annak írásba foglalása akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. 218. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a szerződés lényeges elemeit kell írásba foglalni, a joggyakorlat azonban a foglalót nem tekinti ilyennek. A Ptk. 243. § (1) bekezdésében foglalt szabályból az következik, hogy a foglaló tárgyát a szerződés megkötésekor át kell adni. Amennyiben a foglaló átadása a szerződés kötésekor nem történt meg, a foglaló kikötése érvényesen nem történt meg.

Előleg: Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.'