Mikor lehet újra épeszű áron kiadni ingatlant? Meddig tart ez a csökkenés?

Milyen erkölcs? Én arról beszélek, hogy ezek MOST a piaci árak, és hiába áhítozol a RÉGI piaci árakra, ez nem így működik. Ahogy neked nem kell foglalkoznod azzal, hogy egy átlag magyar ki tud-e venni a piaci áron egy lakást, úgy másoknak meg nem kell foglalkozni azzal, hogy te elegendőnek találod-e a piaci árat a lakásodért.

Pont az a vicc, hogy sok bérbeadó csak addig hivatkozik a piacra, amíg ő egy átlag magyar fizetést el tud kérni a lakásáért, de amikor - úgyanúgy a piac - csökkenést mutat, akkor már hirtelen bejönnek olyan kívánalmak, mint "épeszű" ár. Ez közgazdaságilag nonszensz, hiszen a lakáskiadás piaca teljes mértékben szabályozatlan, így minden ár teljesen "épeszű".

Elmorzsolok egy könnycseppet minden bérbeadóért, aki immáron nem tudja 150+rezsiért kiadni a garzonját. Valamint minden kocsmatulajért, aki már nem tud 1200 Ft-ért adni egy korsó csapolt sört.

Remélem, tesz valamit a kormány, hogy kihúzza őket a szarból, mert ez nem járja, hogy már nem dagonyázhatnak tovább, mint az elmúlt 5 évben!

Gondolom nem a megelhetesed a kiado lakas berleti dija, mert kulonben annyiert adnad ki amennyiert kiveszik. Ha csak 90et kapsz erte akkor annyiert adod ki, kulonben abban a honapban 0 a beveteled.

Ha te nem adod ki akkor a versenytarsak jarnak jol mert ha csokken a kinalat akkor ok novelni tudjak a berleti dijat.

Gondolom hiteled sincs rajta mert akkor nem gondolkodnal hogy kiadod e vagy uresen all.

Ne legyel kapzsi

23: Ennek semmi köze a kapzsisághoz. Egy lakás kiadása üzleti vállalkozás, semmi több. Nem jófejség, adakozás, jószolgálati tevékenység. A lakáskiadónak nem feladata megoldani senki lakhatását, nem kötelessége biztosítani idegenek számára egy kényelmes vagy élhető életet. Azt mindenkinek magának kell megteremtenie.

Az, hogy kiadom-e a lakásom vagy sem, kizárólag attól függ, hogy termel-e számomra normális profitot vagy sem. Ha üresen értékesebb, akkor üresen hagyom. Ma nehéz megbízható vállalkozót találni, az építőanyagárak az egekben. Tehát egy jó állapotú lakást most nem éri meg kiadni, kizárólag abban az esetben, ha olyan bérlőt találok, aki olyan állapotban őrzi meg, amilyenben kiadtam. Ha erre nincs garancia, akkor nem adom ki.

Havi 90 ezer, már bocsánat, lótúró, mert ebből még lejön az adó is. Éves viszonylatban egymilliós bevételem sincs belőle. Ha viszont költeni kell a lakásra, akkor ennyi nem lesz elég, nem beszélve a felújítással járó idegeskedésről. Gondolok itt arra, hogy beköltözik egy család, ahol a gyerek kábé seperc alatt vágja haza a padlót, a falat, az ajtókat, bútorokról nem is beszélve. (Saját tapasztalat.)

Nem szimpatikus hozzáállás? Lehet. Elfogadom. Nem kell velem egyetérteni. De mivel minden a saját zsebemre megy, számomra ez a logikus döntés. Ha majd ki lehet adni jóval nagyobb összegért, akkor kiadom. Addig marad üresen.