30 évesen gáz albérletben élni lakótársakkal?

Ez nem "gáz vagy nem gáz" kérdés az esetek nagy részében, hanem "adottság" ami ellen nem igazán tud az ember mit tenni.

Ismerek olyan lányt (nőt) aki 35+ évesen is szobát tud csak bérelni. Pedig egyetemet végzett, hasznos munkát végez, értelmes ember, de egyszerűen olyan alacsony a fizetése, hogy nem tud megfizetni egy albérletet önállóan. Ha ki is venne egy garzont, akkor meg semmi másra nem jutna pénze.

Én magam is 30+ vagyok, kivehetnék lakást, szívem szerint meg is tenném, de egyszerűen elmenne a fizetésem fájó hányada. És alig vagyok "otthon" akkor inkább takarékoskodok és költök magamra, meg arra amire kell.

Külső szemlélőként viszont meg tudom érteni, hogy gáz egy ilyen helyzet.

Van egy pici szobám, barátnőt, párt, nőt, felhozni teljesen esélytelen.

Barátokat sem éppen jó érzés leültetni az ágyamra egy apró szobában.

Szülők, családtagok sem nagyon tudnak meglátogatni, nem tudnak itt aludni.

Na meg mikor este hazaérve egy alsógatyában mászkáló azonos nemű "fogad" akkor azért én is elgondolkozom, hogy ez így nem annyira jó.

Volt lakótársam 35 évesen már 12 éve bérelt olcsó szobát, Budapesten.

10.000.000Ft összekoldult vele, az élete meg konkrétan nullára hasonlított.

Idehaza nincs pénz így nem lehet házat venni…