Ha van ősrobbantás, akkor építhette a természet önmagától Stonehenge-et?

Ja, van ősrobbantás, pl. amikor valaki rárobbantja az öregeire a házat.

A Stonehenge meg lehet hogy úgy lett, hogy az ősrobbanásban szétrepülő kövek eleve így pottyantak le a földre.

De az is lehet hogy az ufók voltak. Lézerszemükkel telekinetikusan mozgatták a kőtömböket. Leszállópályának építették amúgy, pont akkora, hogy beleférjen az ufó.

Kedves Kérdező!

Pontosítsd a kérdést kérlek!

Mire vagy kíváncsi valójában?

Az ősrobbanásra? Valóban az ősrobbanás hozhatta létre az Univerzum anyagát? (és annak késői következménye Stonehenge)

Esetleg arra, hogy véletlenek sorozata (megfelelően nagy számú ismétléssel mennyire kis valószínűségű esemény esetén) hozhat létre nagy komplexitású szervezettséget?

Netán arra, hogy Stonehenge hogyan keletkezett valójában?

Esetleg arra, hogy az élő (reprodukcióra képes) rendszerek és az összetett, de reprodukcióra nem képes rendszerek hogyan alakulhatnak ki?

A kérdésed hátterében esetleg az evolúciós folyamat helytelen értelmezése/meg nem értése húzódik meg?

(élő rendszerek változása, reprodukció-mutáció-szelekció)

----

Egyébként mint tudod vannak olyan természeti jelenségek, (ingó kövek pl.), melyek formailag hasonlítanak Stonehenge egyes részeire, tehát (elvileg) nem kizárt a természetes kialakulás lehetősége sem.

Ennek ellenére átvitt értelemben természetesen az ősrobbanásra visszavezethető Stonehenge létrejötte, hiszen anyagát az hozta létre, és a kövek megmunkálói a szintén ebből az anyagból felépülő emberek (részei a természetnek) keze munkája alkotta meg , azaz nem volt szükség "külső" beavatkozásra.

Gyanítom ez valami újabb tudományellenes provokáció akar lenni (ha mégsem, akkor előre is elnézést), szóval csak röviden.

A szerves molekulák és ezekből felépülő makroszerveződések a bennük- ill. köztük lezajló kémiai reakcióknak köszönhetően folyamatosan jönnek létre szerveződnek, változnak.

Random kövek és sziklák között ezek az erők nem működnek, így természetesen nem fognak hasonló működést mutatni.

Akkor mit csinálnak a jégmanók? Csak ülnek és nézik, hogy más rajzolgatja a jégvirágokat?

De remélem azt már nem akarod nekünk beadni, hogy a hópelyheket nem tündérek formázzák! Másként hogy lehetnének olyan szépek?

Mindenki számára bizonyításra nem szoruló evidencia, hogy létező csak létezőtől származhat, s a semmiből soha nem lesz valami. S mivel tapasztalatból tudjuk, hogy létezünk, ebből logikusan és szükségszerűen következik, hogy valaminek akkor mindig léteznie kellett, különben nem lennénk. Vita csak azon van, hogy ez az abszolút örök létező tulajdonképpen milyen, milyen tulajdonságokkal bír.

Az ateista-materialista világnézet szerint ez az abszolútum az értelem nélküli anyag, amely történetesen magában hordozta az emberi értelem kialakulási lehetőségét, s amely történetesen véletlenszerűen ki is alakult. Ugye az emberi értelem véletlenszerű kialakulási esélye ugyan elképzelhetetlenül kicsi, de a nagyszámok törvénye értelmében pusztán statisztikai szükségszerűségből egyszer mégis megvalósul, ha elegendő a próbálkozási lehetőség. Ugye a dobókockát ha sokáig dobáljuk előbb-utóbb hatos lesz, a rulett keréken ha sokat forgatjuk, előbb-utóbb kipörög a nullás, az ötös lottó főnyereményét is ha sokan játszanak, előbb-utóbb csak elviszi valaki. A földi élet és az emberi értelem is előbb-utóbb meg kellett, hogy jelenjen, ha az anyagnak végtelen idő és lehetőség állt a rendelkezésére, hogy véletlenszerűen kombinálódjon.

Egyik probléma ezzel az elmélettel a következő: Hogy lehetséges, hogy az értelmetlen anyag egyáltalán birtokolja az emberi értelem kialakulási lehetőségét. Ugye a dobókockával akármennyit dobálunk sose lesz hetes, mert eleve nincs rajta ilyen lehetőség. A dobókockát valaki bizony eleve úgy csinálta, hogy az véletlenszerűen előbb-utóbb hatos legyen, a véletlen hatos mögött tehát ott van egy dobókocka készítő, aki miatt a véletlen hatos valójában szükségszerű hatos lesz.

A másik probléma, hogy miként lehet az értelmetlen anyagnak elegendő, pláne végtelen próbálkozási lehetősége. Ugye a dobókocka sem örök, ha sokat dobálják, előbb-utóbb elkopik s nem lehet vele soha többet hatost dobni. Hogy lehetséges, hogy az anyag sosem esik szét egy örök sehova se fejlődő állapotba, holott állítólag öröktől fogva létezik, s végtelen próbálkozási lehetősége volt arra, hogy eljusson ebbe az állapotba? Az ateista-materialista világnézet által elképzelt anyag tehát csudálatos anyag, mert az emberi értelem kialakulási lehetősége benne van, a tökéletes szétesési lehetősége viszont nincs, mert különben az örökkévalóság óta már rég szét kellett volna esnie.

A harmadik probléma, hogy a jelenlegi fizikai tudásunk egyértelműen azt mondja, hogy az anyag egy tökéletes szétesés fele tart, s így logikusan nem lehet öröktől fogva, mert már rég szétesett volna. Az ateista-materialista világnézet valójában tehát egy teljesen tudománytalan és igazolhatatlan hitre épül, miszerint az anyag széteshetetlen, ezt ugyanis semmi, de semmi nem támasztja alá.

A keresztény világnézet szerint, ahogy evidens, hogy a semmiből nem lesz soha valami, úgy az is evidens, hogy egy alacsonyabb rendű nem hozhat létre egy magasabb rendűt. Az élettelen nem hozhat létre élőt, a nem értelmes sem hozhat létre értelmeset. Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy van fejlődés, akkor ez csak úgy és csak is úgy lehetséges, hogy egy ezt valaki az anyagba eleve beleprogramozta. S ezt a valakit nevezzük Istennek.

"Hogy lehetséges, hogy az anyag sosem esik szét egy örök sehova se fejlődő állapotba"

Már miért ne esne szét?

Radioaktivitásról sose hallottál még?

@ "Már miért ne esne szét? Radioaktivitásról sose hallottál még?"

Sokat nem nagyon értettél az egészből, igaz?