Ti ateisták mi alapján döntitek el, hogy mi a jó, és mi a rossz?

A jóra nevelés a kisgyermekkorban kezdődik el, nem könnyű feladat, senki sem ért hozzá kezdetben, de van segítség, számos könyv jelenik meg a témában, első gyermekem születésekor legalább tucatnyi könyvet elolvastam a gyermeknevelésről.

Annak idején szüleim és nagyszüleim is féltő gondoskodással neveltek, aztán az iskolai tanárok, pedagógusok, majd tudod az én időmben még divat volt az olvasás és én faltam is a könyveket, amikben novellák és más irodalmi alkotások tárgyalják az erkölcs, a moralitás témakörét akár regények formájában is, vagy éppen érintőlegesen, de mindenki számára világosan érthetően.

Később filozófiai munkák tanulmányozásába kezdtem, mivel szüleim művelt emberek voltak, egész komoly könyvtár állt a rendelkezésemre.

Apám rögtön ahogy olvasni tudtam Lívius munkájával ajándékozott meg Római regék és mondák cíművel, amivel szórakoztató formában ismerkedtem a történelemmel és a régi korok erkölcseivel, szokásaival.

Középiskolás koromra már tudtam latinul is és egész sor filozófiai munkát elolvastam, de aztán egyetemen is tanultunk filozófiát, amelynek az erkölcs és a szocializáció mindig is kiemelt témaköre volt.

Korábbi nemzedékek élete és felfogása mindenkinek rendelkezésére áll, nem szükséges megállni az ókor színvonalán, bár kétségtelenül a keresztény vallás is ad egyfajta moralitást, de az is jelentősen fel van frissítve az újabb korok eszmeiségével, ami főként a Biblia és a hittételek értelmezésében érhető tetten, de a többség számára alacsony színvonalon folyik ennek megértése, aktualizálása.

Nem tartom feltétlenül rossznak, vagy feleslegesnek a vallási ideológiákat, hiszen sok ember művelődése meglehetősen gyenge hatásfokkal történik, és a semminél az is jobb, de sokkal szerencsésebbnek vélem, hogy modern etikával vértezzék fel magukat az emberek, hiszen nem az ókorban élünk már, de belátom, hogy nem kaphat mindenki kielégítő hátteret, sem az általános ismeretek elsajátításában, sem az erkölcs, vagy etika birtokba vételében.

Folytatom:

Emlékszem már általános iskolában szerettem Shakespeare színműveit olvasni, egy kis fantáziával jobb, mint a színház, mert a tízperces nagymonológból az első mondatok után ott senki sem fog fel semmit, az pedig tiszta moralizálás, de például Steinbeck művei, vagy egyáltalán a magyar és a világirodalom nevelő hatása kétségtelen, azon kívül természetesen, hogy az etika alapelemeit mindig a szűkebb környezet juttatja el az összes emberhez, beleértve természetesen a vallásosakat is.

"Van empátiank, és nem egy random leírt könyv alapján teszünk dolgokat."

Random leírt könyv, ez aranyos:) Gondolom nem értelmezted magadnak. Ezt a random dolgot magad találtad ki, vagy olvastad valahol? Gondolom az utóbbi. Akkor te is egy vagy több írás alapján alakítasz véleményt? Na látod:) Akkor ezért ne szidd a keresztényeket:)

Nincs azzal baj, ha az abszolútum leírja nekünk, hogy mi a jobb. De a hívő sem azért nem cselekszi a bűnt, mert le van írva, hanem mert belülről gyűlöli. Az ateista ezt nem teszi, sőt, sokan megvallották, hogy szeretik a bűnt.

"Sokszor olvasom, hogy az ateisták jobbak mint a hívők, de mi a mérce számukra?"

Az ateistának is az Istentől kapott lelkiismeret a mérce, ha hisz benne, ha nem. Ugyanis az abszolút igazság akkor is az marad, ha senki nem hiszi el. Bizonyítja, hogy ugyan úgy viselkednek a bűnnel (egy ideig), mint a hívő.

Az erkölcs és a tudat, hogy mi a jó és rossz ugyanúgy belülről jön a hívőnek, és ateistának is. Lelke mindenkinek van,es lelkiismerete is. A lélek pedig Istentől van, és Isten mindenkiben ott van, azokban is, akik nem veszik ezt észre.

De nem akarok megint teológust játszani, de amikor azt az időszakomat éltem, hogy elutasítottam Istent magamtól ugyanúgy tudtam hogy mi a jó és a rossz. Nem a hittel vettem fel, és ma sem a Biblia alapján döntök a helyes/helytelen mellett.

"az ateisták jobbak mint a hívők"

Ezt így általánosságban merész dolog kijelenteni.

Valóban jobbak egy kicsit, de nincs olyan nagy különbség.

Az erkölcsöt ugyanúgy tanulják.

Annyiban jobb nekik, hogy nem rongálja őket a vallás.