Csak szerintem babonás a katolikus egyház?

Nem tudom. Én nagyon sokat jártam (katolikus) hittanra, (katolikus) templomba (még nagyobb koromban is). De még most sem tudom, hogy miről van szó, annyira nem játszottak szerepet az életemben az efféle események. Vagy csak ügyesen eltitkolták. Persze tudom, hogy vannak érdekes katolikus ünnepek, de valahogy ezek kimaradtak az életemből. És sosem voltam babonás, még a rózsafüzér is kimaradt az életemből.

Szerintem ez inkább a turisztikával foglalkozó embereknek és hagyományőröknek többet jelent egy ilyen esemény. (vagy csak én voltam rossz katolikus).

"mert a te büvöléseidtől (varázslásaidtól) eltévelyedtek mind a népek"

(Jelenések 18:23)

Ez csak azért lehet kedves kérdező, mert halvány lila gőzöd sincs például az Ószövetségről. Ha elolvasnál benne néhány előírást az áldozatok bemutatására, akkor lehet meglepődnél. Bár gondolom neked Isten szava is csak vallásos babona.

""a hiedelem szerint a megszentelt ágak megvédik a házat a rontástól, a vihartól, és a tűztől"

Ez most komoly? Ez mennyire keresztényi felfogás?"

Lehet elkerülte a figyelmedet, az idézeted úgy kezdődik, hogy a "hiedelem szerint". Tényleg nem kell hozzá sok ész, hogy belásd, ez csak népi hiedelem és nem a katolikus tanítás. Virágvasárnap Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg a kereszténység. Mivel (most lehet szintén nagyon meglepő dolgot írok le, amire te nem is gondoltál, ezen nem csodálkozok) nálunk nem terem meg a pálma, se az olajfa. Ezért pálma ágak helyett mást kezdtek használni. A barka terjedt el, de lehet akár más is. Láss csodát, tőlünk délebbre most is pálma vagy olajágakat használnak erre az alkalomra.

Nem csak szerinted.

Igazából, Ők megalkudtak a ms népek hiedelmeit illetően, és belevettek nagyon sok olyan dolgot a Keresztény életbe, amihez köze sincs Jézus tanításának, illetve életnek.

Isten soha nem tűrte meg, hogy a népe más vallási szokásokkal tarkítsa a tiszta imádatot.

Persze az első keresztények, figyelmeztettek mindenkit, hogy ez sajnos be fog következni, de maradjanak éberek, és tartsák távol magukat ezektől azok, akik tiszta szívből, őszintén szeretik a Teremtőjüket.

#5

Igen, például a pogány jegygyűrűt, amit házasságkötéskor is használnak. Nálatok nincs ilyen pogány jegygyűrűs szokás?

"Virágvasárnap Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg a kereszténység."

Ezt sem tanította, vagy kérte Jézus, és az első keresztények, nem is ünnepeltek ilyen ünnepet. Egyetlen egy dologra adott határozott utasítást Jézus, mégpedig a haláláról való megemlékezést, minden év Niszán hó/tavaszi hónap/ 14-én.

Egyébként Jézus haláláig, a törvény szerint ugyan ezen a napon ünnepelték a Pászkát, vagy is az Egyiptomból való kivonulást, ami előárnyékolta a Pászka Bárány, Jézus halálát.

S ez váltotta fel, az addig gyakorolt, Pászka ünnepet, amit a keresztényeknek nem kell megünnepelni, mert a Bárány, feláldoztatott.

A házasság intézményét, Isten hozta létre.

A hébereknél is elterjedt volt, hogy férfiak és nők egyaránt különféle, karika formájú díszeket és ékszereket hordtak.A héberek pedig Isten népe voltak, és nem pogány népek.

Jézusnak a tékozló fiúról szóló szemléltetésében a megbocsátó apa elrendeli, hogy húzzanak gyűrűt a hazatért tékozló fiú kezére.

Szentírásnak már az elején olvashatunk ékszerekről: Ábrahám szolgája arany orrkarikát és karpereceket adott Rebekának.

Isten soha nem tiltotta az ékszerek használatát, bár figyelmeztet, hogy a szellemi ékszer legyen a legfontosabb.

"Ahogy a gyerek is ellenszegülhet szüleinek"

Hát ez öngól lett, Mutti, ugyanis Isten soha nem tiltotta például a születésnapot vagy a vértranszfúziót sem.

"Isten soha nem tiltotta például a születésnapot vagy a vértranszfúziót sem."

Nos ezt rosszul tudod. Ugyan is sem az Izraeliták, és ebből kifolyólag, az első keresztények is bálvány imádatnak tartották a születés napot, amit más népek tartottak. S ahogy Jehova parancsolta, a népe nem veheti át más népek szokásait.

Ha az első századi keresztények a Megmentőjük születésnapját nem tartották meg, akkor a saját születésnapjukat végképp nem.

„Ebben a korban általában távol állt a keresztények gondolatvilágától a születésnapi ünnepség fogalma” (Allgemeine Geschichte der christlichen Religion und Kirche. 1842, 1. köt. 518. o.).

„Órigenész [egy i. sz. III. században élt író]. . . szerint »a Szentírásban említett egyetlen szent emberről sem maradt fenn olyan feljegyzés, hogy a születésnapját ünnepelte volna, vagy hogy lakomát rendezett volna ezen a napon. Csak a bűnösök (mint a fáraó és Heródes) rendeztek nagy vigasságot azon a napon, melyen megszülettek ebbe a lenti világba«” (The Catholic Encyclopedia. 1913, X. köt. 709. o.).