Miért akarnak az emberek örökké élni?

"Miért akarnak az emberek örökké élni?

Belegondolnak egyáltalán, hogy mit fognak csinálni úgy nagyjából örökké? Az ember egyszer mindenbe beleun."

Istent ismerve ez nem lehetséges, h beleunjunk. Amúgy sem tudsz mindent, miből gondolod, h beleunnál dolgokba. Logikai hiba

"Az olyan ember aki bele szokott gondolni a dolgokba, eleve minimális eséllyel lesz hívő."

:))) Érdekes figyelni, hogyan kondicionáljátok magatokat állandóan kamu információkkal. Semmi értelme, csak lőttök magatoknak egy hatalmas, fatális öngólt, miközben Dawkinst mantrázzátok:)

"Istent ismerve"

Khmmm... ez itten a valláskritika és nem a humor kategória!

Nem mind akar. Nem valami kedves ezért másokat nemnormalisnak titulálni. Más vilagszemlélet. Létezik olyan is.

Nem az unalomról van szó. Ebben a formában, az általunk ma ismert ember nem a végtelen életre lett betervezve. Mindenképp elvesznénk, akkor is ha a testünk maradna állandó. Miért az lenne a cél hogy még többet tudjunk? Mitől lennék én ugyan az az ember 500 évesen mint amennyi 50 évesen, és hol van mindettől az örökké? Mi értelme lenne egy örökkétartó gépezetnek amiben az eredeti ember ugyanúgy megsemmisül, átalakul, új lesz? Most talán nem ez történik?

És van olyan, hogy valaki leélte az életét, teljes életet élt, és fel tud készülni a halálra, el tudja fogadni hogy a feladata véget ért és hálás azért hogy élhetett, de azt tartja "normálisnak" hogy aki születik, az meghal. Nincs ebben semmi természetellenes.

mirőlszól, egyre jobbakat írsz.

Egy héten belül ötször kellett, hogy felpontozzalak.

Mivé lesz így a világ...

Az, hogy tudjuk, hogy élünk, és egyszer meghalunk az ember sajátja, az emberi tudatállapot sajátja. Sajátos tudatállapotszint az állat és az angyal között. Mert honnan is gondolhatna rá, ha nem volna transzcendens élménye? ha nem élné át intuícióban a halandó létében a halhatatlant?? Bennünk van az ásványi, a növényi az állati és angyali tudatállapot metszőpontja. Ez alakította ki a tradicionális gondolkodást és az abból deriválódó mítoszokat, rítusokat, vallásokat és a nagy meséket. A halhatatlanságra vágyó királyfi! Milyen szép mese.. Ahogy a tudatállapot fokozatokon végighalad - garádicson fel a metafizikai középpont felé.

Az igazról szól, nem csak a valódiról.

Ahogy József Attila gyönyörűen írja:

"az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk."

A mennyország egy kínzás! Ráadásul majdnem a legembertelenebb. A legrosszabb természetesen a pokol. De a mennyország se kutya. Komolyan be vagyok tojva attól, hogy a lelkem nem tud meghalni soha. Ez a gondolat szinte őrjítő.

Képzeld csak el hogy mindenre ráuntál már és képtelen vagy mit csinálni unalmadban. Mint amikor nézed a falióra másodperc-mutatóját és csak tikk, tikk, tikk, tikk........mintha sose lenne vége. De vége lesz és akkor végre lelépetsz a suliból, unalmas előadásról, stb... DE a mennyországban ilyen nincs! Ott bizony örökké szenvedni fogsz. Isten lehet ad luxuscikkeket, meg egzotikusabbnál egzotikusabb élményeket, szeretőket, barátokat. De könyörgöm! Gondoljatok már bele kicsit hívők, hogy mi van akkor, ha már 176218732168472164817^5984356734398417846915 trillió trillió év után még mindig csak játszol és szeretkezel. A világ legmenőbb hullámvasútján is már vagy 60.000.000.000-szor végigmentél...

Szerintem az ember kb. 1000 év működés után is bekattanna. Nem hogy 4598341983265192846129812642198472149812648219462198461298482 trilliárd év után...

A Homo Sapiens elméje 50-100 évre van berendezkedve. Nyilvánvalóan lennének mentális következményei annak, ha ezt felrúgva mondjuk 10.000 évig kéne élni. Az összes viccet már halottad, az összes youtube-videót kívülről fújod, semmi újdonság, semmi se meghökkentő. Nem tudsz mire rácsodálkozni.

Őszintén parázok attól, hogy a lelkem nem tud elpusztulni. Ennél durvább kínzást még elképzelni sem tudok. Na jó a pokol 1 fokkal rosszabb.

Aki jobban belegondol ezekbe a dolgokba, az nem attól fél a halál pillanatában, hogy elmúlik örökre, hanem attól, hogy bekerül egy rendszerbe, ahonnan nincs kiszállás! SOHA!!! Tehát onnantól kezdve már csak abban bízhatsz, hogy a világmindenség és Isten is elpusztul és végre vége lehet...

Képzeljétek csak el azt a tagot a mennyországban, aki már 1 millió éve meghalt és ott tengeti a mindennapjait. Szerintetek mennyire lenne ép elméjű? 1 millió év bulizás után? És üdvözölne: Helllóóóka! én már igencsak régóta itt vagyok! Te aztán tényleg különleges vagy... hmmm gyere játssz velem.... jajjjj :///

Igen, ez így igaz.

Egyetlen különbséggel: "szeretőket" nem ad!

Szeretkezés sincs ott.

Ez le is van írva a Bibliában.