Keresztény ünnepek eredete?

#11

Ha már annyira a Szentírásra hivatkozol (álszentség), akkor talán illendő lenne nagybetűvel kezdeni, hiszen tulajdonnév.

Szerintem az idézett vers elég könnyen értelmezhető, itt a fából készült bálványszobrokról van szó, semmi köze se a fenyőhöz, se a karácsonyfához. Tényleg egyszerű szövegértelmezés, nem kell hozzá teológiai ismeret sem.

"mert szerinted csak úgy véletlenül rakták pogány ünnepek mellé a keresztény ünnepeket?"

Botorság lenne azt hinni, hogy ráböktek egy napra, természetesen nem. Egyrészt volt régen egy zsidó hagyomány, hogy a nagy próféták azon a napon halnak meg, amikor életük kezdődött. Naptártól függően az akkori számítások szerint ez március 25-re esett, vagy április 6-ra (mint írtam, naptártól függ, ráadásul a zsidóknál a pászka mozgó ünnep volt a mi naptárainkhoz viszonyítva). Ehhez ha hozzáadsz 9 hónapot, pont december 25. lesz.

Másrészt nem véletlenül céloztam arra a kései római ünnepre, aminek napja valóban december 25-re esett. Hiszen már Malakiás próféta Krisztusra az "igazság napja" szimbólumot használta:

"Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az igazság napja, sugarai üdvösséget fognak árasztani." Krisztus az, aki felragyog, Krisztus hozza meg az üdvösséget.

Divat mostanában a karácsonyt támadni, de nem ártana tájékozódni előtte. Igazából, ha akarnám, nekem sokkal erősebb érveim lehetnének a karácsony ellen, mint neked, aki össze-vissza keveri az ókori ünnepeket, még a karácsony napját se ismeri és a Bibliából is csak egy teljesen irreleváns verset volt képes idézni. De nem támadom, mert pontosan tudom, hogy mit szimbolizál, mit ünneplünk, miért és ez miért oly fontos.

Nyilván van összefüggés, de ez mélyebb annál, mintsem pusztán az ünnepek lecserélése. A karácsony egy mélységesen keresztény tartalmú ünnep, akkor is, ha épp létezett olyan pogány ünnep, ami korábban szintén ezen a napon, vagy ennek közelében volt.

A téli napforduló önmagában pusztán egy természeti jelenség, mégis rengeteg népnek kapcsolódik hozzá ünnepe az északi féltekén. Ennek az oka az, hogy szimbolikus tartalma nagyon mély. Jézus még saját magát is azonosította a fénnyel (én vagyok a világ világossága). Ha valamilyen pogány vallásnak szintén volt fényistene, akkor ne használjuk többé ezt a szimbólumot, mert ők "összepogányozzák"? Ez botorság. Gyakorlati szempontból is van indoka, hiszen az év ezen időszak gyakorlatilag semmire nem jó. Nem tudsz földet művelni, rövid ideig van világos, és az embereknek van idejük a lelki igényeikkel foglalkozni.

A karácsony szimbóluma nagyon szépen illeszkedik az evangéliumhoz. A napfordulókor is újjászületik a fény, de csak rejtetten. Sokáig nem is vesszük észre, hogy már kezd felülkerekedni a világosság, a sötétség felett. Ha a vizet használhatjuk a keresztségben a megtisztulás jelképeként, vagy a bárányt az ártatlan áldozatként, ugyanúgy nem tesz semmivel sem hamisabbá egy ilyen természeti jelkép.

A kereszténységbe megtérő emberek sokszor használták fel korábbi időkből származó szimbólumaikat, hiszen nekik ez részét képezte a szimbolikus nyelvüknek, amivel a transzcendenst közelítették.

Például itt van ez az nyolcszáz éves izlandi karácsonyi ének, ami Istent Mennyek Kovácsaként hívja. Maga a megnevezés még a kereszténység előtti hitvilágukból származik, de szerintem senki nem gondolja, hogy ez a dal nem Istenhez szól.

https://www.youtube.com/watch?v=DLT8i3zfCZY

"Keresztény ünnepek eredete?"

Még mindig katolikus ünnep a karácsony ...

"Még mindig katolikus ünnep a karácsony ..."

A görögkeletiek, az evangélikusok, a reformátusok, az anglikánok, a metodisták és a baptisták is ünneplik, csak hogy a nagyobb létszámú felekezetek említsem...

De ha a katolikus szót a úgy értetted, mint a görög szó eredetije, tehát, hogy még mindig egyetemes ünnep a karácsony, akkor maximálisan egyetértek. Krisztus egyetemesen, mindenki megváltója, a megtestesülése is az egész, egyetemes emberiségért történt. Tehát igen, a karácsony egyetemesen mindenki ünnepe. :))