Keresztény ünnepek eredete?
Keresztények, mit gondoltok ünnepeitekről, karácsonyról ami december 24.-n van a pogány vallások téli napfordulójának idején miközben nem is tudjuk mikor született Jézus vagy húsvét ami szintén pogányok termékenység ünnepének időpontjában van, ezeket az első nikaiai zsinaton foglalták törvénybe ekkor legyenek úgyebár így lehet áttéríteni egy népet a régi vallásáról, hogy ráhúzzuk az újat. Azért pár dolog megmarad mint pl. a karácsonyfa melyet a biblia tilt:
Halljátok meg a szót, a mit az Úr szól néktek, Izráel háza!
2.
Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól!
3.
Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik bárddal.
4.
Ezüsttel és aranynyal megékesíti azt, szegekkel és pőrölyökkel megerősítik, hogy le ne essék.
5.
Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlök, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek!
Vagy húsvétkor ahogy megmaradt a termékenység ünneplése. Mit gondoltok ünnepeitekről amik teljesen nem is tieitek?
Nézz utána, mióta divat a karácsonyfa és mikor íródott a Biblia.
.
A karácsonyfa JELKÉP, nem pedig bálvány!
.
Tévedsz!
A Húsvét a keresztényeké, ugyanúgy, ahogy a Pészah a zsidóké!
.
Troll vagy, aki csak hiábavaló vitát akar gerjeszteni.
Ráadásul kellő alap nélkül teszed.
"A karácsonyfa JELKÉP,"
Minek a jelképe? mert hogy az első keresztények sem használtak jelképeket, csak a pászkát és a bort, az tuti.
Egyetlen görög irat sem tesz említést, hogy Jézus parancsot adott volna a születésének az ünneplésére.
S a halála után sem adott más tanácsot a gyülekezeteknek Pál, mint az utolsó vacsoráról, vagy is a haláláról való megemlékezésről.
Egyébként pedig milyen gyalázatos, egy ember születésének megváltoztatása, csak hogy az emberek kedvében járjanak
Nem beszélve, hogy a Megváltónkról van szó.
Te sem örülnél, ha kitalálnák, hogy mostantól máskor lesz a születési dátumod. Ez hamisítás.
#2
Kriziláni max. olyanoknak lehez, akiknek tiszta a területe
A tiéd nem az.
Egyetlen újszövetségi kéziratban sincs benne a Tetragrammagon, ti mégis beleteszitek, még olyan helyekre is, ami nem is ószövövetségi idézet. Ez is hamisítás, semmivel sem vagy jobb, mint az általad kritizált hagyományos kereszténység, te Képmutató!
A kereszténység az első századokban valóban nem ünnepelte a karácsonyt, Jézus urunk megtestesülését. A feltámadást, a húsvétot igen, ami a zsidó pészach keresztény utóda. Megünneplését kritizálni, bűnnek tartani ellentmond a Bibliának, ami megengedi, hogy keresztények zsidó ünnepeket üljenek meg. A hagyományok, amelyek pogány szimbólumként értelmezhetők, lassanként eltűnnek, és újak keletkeznek, amiket a pogányok nem ismertek, például kirándulás.
A karácsonyt azért vezethették be, mivel fellépett több csoport, ami nem hitt a megtestesülésben. Az egyik az ariánusok, akik nem hittek abban, hogy Jézus valóságos Isten, de voltak mások is, doketisták, szabelliánusok, akik szerint ez csak színészkedés volt. A karácsony időpontja nem esik egybe a téli napfordulóval. A pogányoknak nem volt karácsonyfájuk, a rómaiak borostyánt használtak, a kelták fagyöngyöt. A karácsonyfa nem egy pogány istent jelképez, hanem az embert, nem illeti imádat, és amely ajándékokat alá tesznek, azokat nem az istenség kapja, hanem az ünneplők.
Az számít, hogy tartalmilag mit ünepelnek és miért.
Nem látok problémát egy ünnepben.
Kedves kérdező, kezdjük azzal, hogy karácsony december 25-én van és nem 24-én, ezt azért illene tudni. A téli napforduló december 21-én van (ennek tudását már nem várom el, de könnyen megtalálod neten), szintén nem 24-én. A Birodalomban szaturnália ünnepe december 17-én volt, se 24-én, sőt még csak nem is a napforduló pontos napján. Folytassuk ott, hogy mire a Niceai zsinatot összehívták, a Birodalomban már nagyon jelentős számban voltak a keresztények, valószínűleg már a többség keresztény volt. Ráadásul a zsinatot két sokkal fontosabb dolog miatt hívták össze; ott volt az arianizmus kérdése elsősorban, másrészt húsvét ünnepének meghatározása. Mely azért nem csak annyiból állt, hogy ráböktek egy napra a naptárban, hanem komolyabb tudományos háttérmunkára volt szükség. A karácsony csak egy mellékesebb dolog volt. Természetesen a karácsonyfa aligha maradhatott meg abból a korból, hiszen a Birodalomban nem volt ilyen szokás, ez csak a 18-19. században honosodott meg és kezdett el terjedni.
Húsvétkor nem ünneplünk termékenységet, egyedül Krisztus halálát és feltámadását ünnepeljük.
Tudod nem bűn a tudatlanság, csak nagyon ciki.
"Tudtátok, hogy a karácsony a germán Yule (Jul) ünnepből származik, miután az ottani népekre rákényszerítették a kereszténységet?"
Elég nehezen, a karácsony szavunk egyesek szerint szláv, mások szerint latin, míg megint mások szerint régi magyar szó, tehát etimológiát tekintve kizárt.
Maga az ünnep se germán eredetű, józan ésszel belátható. Egyszerűen a keresztények még nem nagyon találkoztak a germánokkal, amikor már ünnepelték. Északra csak jóval később ért el a kereszténység. Ha nagyon a pogányságot szeretnéd hangoztatni, akkor esetleg kezdj a Sol Invictus felé keresgélni, bár erről a borsban/kiskegyedben/hihetetlenben, vagy más hasonló színvonalas újságban nem olvashattál, melyekből láthatóan tájékozódsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!