Ha ma valaki ugyanazt cselekedné, mint Ábrahám Izsákkal, mit gondolnátok róla?

"ugyanazt cselekedné, mint Ábrahám Izsákkal"

Kérdésed mire vonatkozik?

Arra-e, hogy valaki annyira hiszi, szereti Istenét, hogy fiát hajlandó lenne feláldozni, vagy pedig arra, hogy a feláldozási hajlandóság ellenére Isten szavára eláll tervétől?

.

Túlzásokra -Isten szeretetére hivatkozással- ma is találhatók példák, hiszen a valamikor egymást szerető emberek a "hit parancsára" kezdik a másikat gyűlölni. Emiatt addig aránylag jól működő házasságok végződnek válással, ahol aztán a gyerekek lesznek az áldozatok.

Nem testét, hanem lelkét ölik mag a gyereknek, ezzel Ábrahámnál is rosszabbakká válnak.

A Szentírás egyik legnehezebben érthető története ez. Viszont sokkal-sokkal mélyebb a mondanivaló.

Egyfelől egy van egy történeti síkja. Az ókori keleten a gyermekáldozat egy elterjedt dolog volt. Erre számos, sokszor megdöbbentő régészeti lelet van, hogy az ókori népek a pogány isteneknek gyermekeket áldoztak. Felmerült a kérdés a választott népben is, hogy ha a még a pogányok is megteszik a képzelt pogány isteneiknek, hogy a legdrágábbat, a gyermekeket feláldozzák, akkor a zsidóság az egy, igaz Istennek miért ne tennék ezt meg? A történet arra világít rá, hogy Jahve nem kér emberáldozatot, ő más Isten, mint a pogányok által elképzelt istenek. Az Ószövetséget sokszor áthatja az ókor kelet pogány népei és a zsidóság közötti különbségek hangsúlyozása.

Másfelől van egy teológiai síkja, egy Krisztus-előkép jelenik meg. Ugye Ábrahám végül nem a fiát, hanem egy (bárányt) kost áldoz fel. A bárány Jézus előképe. Jézus az egyetlen áldozat, Istennek nem kell emberáldozat, Krisztus maga az egyelten, igaz áldozat.

"Ha ma valaki ugyanazt cselekedné, mint Ábrahám Izsákkal, mit gondolnátok róla?

Természetesen isten parancsára."

Amit Ábrahámról. Tökéletes hite van, tudta, h Isten ad majd kiutat

Szó sincs emberáldozatról!

Ez csak egy kérdés volt Istentől amit úgy tűnik nem is szívesen tett fel.

Ugyanis ennek előtte Isten megígérte Ábrahámnak, hogy Izsákból és utódaiból nagy népet csinál.

"15 És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.

16 És megáldom őt, és fiat is adok ő tőle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ő tőle.

17 Ekkor arcára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az ő szívében: vajjon száz esztendős embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilencven esztendős lévén, szülhet-é?"

Tehát a kérdés így szólt : Hiszel-e bennem annyira, hogy betudom tartani az ígéretemet még akkor is ha minden látszat ez ellen szól, és bízol-e bennem annyira hogy megteszed amit kérek még akkor is ha ez ellen miden ösztönöd és észérved tiltakozik.

Ábrahám nem csak egy "hang"- al beszélt hanem Isten képviselőivel akiket megvendégelt, étellel kínált és közülük az egyik akit "Úr"-nak nevez feltehetőleg maga Jézus volt.

"Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő ül vala a sátor ajtajában, a hő napon.

És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.

[...]

És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjök tevé: és ő mellettök áll vala a fa alatt, azok pedig evének

Mielőtt Isten feltette ezt a kérdést, Ábrahámot több mint 70 éven át készítette fel a válaszra.

70 éven át foglalkozott vele, megmutatta hatalmát, pld. hogy egy pillanat alatt el tud tüntetni egy várost és Ábrahám nem egy hangot Ismert hanem magát Isten jellemét. Sőt erre hivatkozva kőkeményen lobbizik Istennél a Sodomában élő unokaöccséért Lótért és családjáért

"És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, amit tenni akarok?

Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.

...

Mivelhogy Sodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnök felettébb megnehezedett:

21. Alámegyek azért és meglátom, vajjon teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-é vagy nem? tudni akarom

23. És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-é az igazat is a gonosszal egybe?

24. Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, akik abban vannak?

25. Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?

26. És monda az Úr: Ha találok Sodomában a városon belől ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért"

Ez túl könnyen ment. Sorra alkudik és ha csak 45? vagy 40? vagy 30 20 vagy csak 10?

"32.És monda: Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért."

És Isten a választ is már előtte úgymond a "szájába rágta" mikor Sára  90 éves korában kihallgatta, hogy Isten azt ígéri Ábrahámnak hogy gyermeke lesz és mivel Sára már túl volt a klimaxon és a 100 éves Ábrahámot sem tartotta már nagy "lepedő bajnoknak" az Úr maga hívja fel a figyelmet, hogy nála semmi sem lehetetlen.

"Ábrahám pedig és Sára élemedett korú öregek valának; megszünt vala Sáránál az asszonyi természet. Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg! [...]

"És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajjon csakugyan szülhetek-é, holott én megvénhedtem? Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának"

Ábrahám és Sára ifjúsága visszatért. Ábrahámot "le se lehetett állítani" még később Sára halála után is újra nősült és ha jól tudom még hat gyereket nemzett

Nem tartotta bolondnak apját Izsák sem, aki akkor jó erőben levő fiatal ember volt, ő cipeli a fát az áldozathoz, és nem ellenkezik, hagyja magát megkötöztetni.

Ábrahám amikor elindult fiával Morijának fóldjére, egy dolgot tudott: az az Isten akit ő ismer, nem hazudik és be akarja és be is tuja tartani ígéretét bármi történik.

Tehát ez Ábrahám Hitének volt próbája de ez a hit nem alaptalan hit volt hanem 70 év alatt letesztelt kipróbált alapokon nyugvó.

Ez a hit a keresztény hit alapja, hogy Isten bárkit fel tud éleszteni, és az emberi élet többről szól mint hogy néhány évtizedig jókat együnk igyunk.

De amit írtam az Pál sokkal tömörebben profibban megfogalamazta.

"11Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.

17Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte,

18 Akinek meg volt mondva: Izsákban neveztetik néked mag;

19 Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképpen visszanyerte.

Nem is azt kérdezték, hogy isten mennyire jóságos, az kiderült a szodomás dolgokból.

Ha nem Ábrahám, aki megetette a küldötteket, aztán az erős hitével kivégezte volna fiát, a mai világban mi lenne a véleményed róla? Ez aztán az igaz hívő! Kövessük példáját, alapítsunk miatta vallásokat, zsidó, keresztény, muszlim....

Zsid 11:17-19: 17 Mivel hitt, azért ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett; felajánlotta egyszülöttjét ő, aki az ígéreteket kapta, 18 mikor azt mondták neki: »Akik Izsáktól származnak, azokat hívják majd utódaidnak«. 19 Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes bárkit a halottak közül is feltámasztani; ezért fiát – előképül – vissza is nyerte.

Egyébként teljesen más szituáció Ábrahámé és egy ma élő emberé, a kettőt nem lehet összehasonlítani. Ábrahám beszélt Istennel, neki volt bizonysága abban, amit tesz, viszont a tudása Istenről még nem volt teljes. Egy most élő embernek viszont már egyértelműen ki lett nyilatkoztatva, hogy az emberáldozat tilos. Az egész történetnek igazából az a lényege, hogy Ábrahám elhitte, hogy amit Isten mond annak van értelme és igaz, tehát, ha ő fel is áldozza a fiát, akkor is, Izsák fel fog támadni és élni fog, hiszen erről ő egy egyértelmű ígéretet kapott. (Ráadásul ez az egész egy előkép történet)

"Most nincs feltámadás?"

De, van.