Akik szerint az özönvíz valóban megtörtént, nem gondoljátok, hogy egy ilyen globális katasztrófának valami geológiai, biológiai, archeológiai nyoma kéne legyen?

Ott van bizonyítékként a kőolaj.

A hirtelen elpusztult növény és állatvilág valamint emberiség maradványaiból.

"Ott van bizonyítékként a kőolaj.

A hirtelen elpusztult növény és állatvilág valamint emberiség maradványaiból."

Özönvíz nélkül miért ne lehetne kőolaj?

1, Hirtelen???? Mivel bizonyítod ezt?

2, Hol vannak a KEVERT fosszíliás rétegek? Tudod, olyan ahol a dinócsontok, a mamuttal és mondjuk az emberrel együtt egy korrétegben vannak???

Igen, és???

Sok minden hasonlít sok mindenre, de mégsem az.

Valami nyomósabb érv esetleg?

Tudományos kutatásról szóló publikáció valamely nevesebb szaklapban?

Tudományosan bizonyított lelet?

Bármi ami hitelt érdemlően bizonyítja a történetet?

"IE 10 000 környékén egy aszteroida csapódhatott be a Mexikói Öböl környékén ami körbezavart a bolygón egy kb. 4 km magas cunamit. "

Valóban volt egy meteorbecsapódás, ami a Kréta kor végén nagy kihalást okozott. de az 65-70 millió évvel ezelőtt volt, akkor haltak ki a dinoszauruszok és onnantól nyertek teret az emlősök.

Nem volt 4 km magas cunami, az fizikai képtelenség, hanem tűzgömbbé vált a légkör a becsapódás energiájától, felperzselte a növényzetet, az állatok nagy részét és a szennyezőanyagok, a füst, a korom a magas légkörben olyan telet okoztak, amit ma nukleáris télnek nevezünk.

"A vízözön nagy változásokat idézett elő a földön,"

Vízözön nélkül is nagy változások történtek a Földön, például a jégkorszakok és más klímaváltozások.

"Például mamutok és orrszarvúk maradványait találták meg a föld különböző részein. Néhányat szibériai hegyekben találtak meg, míg mások a szibériai és alaszkai jégbe fagyva maradtak fenn"

Valóban, mamutok éltek sok helyen és különböző időben pusztultak ki, feltehetően az ember is tehet róla, egyrészt betegségek terjesztésével, másrészt a túlzott vadászattal, de talán az utolsó jégkorszak is közrejátszott a kihalásukban.

"Egyes ilyen leleteknél megemésztetlen táplálékot találtak az állatok gyomrában, illetve előfordult az is, hogy a táplálék még a szájukban volt, és meg sem rágták, ami azt mutatja, hogy hirtelen pusztultak el."

Hallottam ilyen leletről, egyszerűen megfagyott az állat az extrém szibériai hidegben.

"Ugyanabban a kőzetrétegben tárták fel több állat megkövesedett maradványát, például oroszlánokét, tigrisekét, medvékét és szarvasokét. Ez azt mutatja, hogy ezek az állatok egyszerre pusztultak el"

Nem igaz, sehol nem hallottam ilyen tömegsírról. Kamu.

"A ’mély vizek forrásainak’ hirtelen feltörésével és ’az egek zsilipjeinek’ megnyílásával mérhetetlenül sok millió tonna víz árasztotta el a földet"

A vizet literben mérik, hektoliterben és nem tonnában.

A földfelszín alatti víz nem tör a felszínre csak úgy, legfeljebb gejzírként a vulkanikus tevékenység miatt, de az egész Földet nem érheti ilyen hatás, csak közvetlenül ott, ahol vulkanikus tevékenység van.

A levegő páratartalma sem szűnhet meg egyidejűen a Földön, vagyis semmi esetre sem kerülhet a Föld vízkészlete a felszín fölé, amely különben sincs annyi, hogy bibliai méretű árvizet okozhatna.

A földfelszín alatt csak 4000 méterig található víz, a becslések szerint nem több, mint a szabadon lévő folyékony, jég és pára állapotú vizek 15 %-a.

"Becslések szerint csak a víznyomás „kb. 300 kg/cm2-nek” felelt meg, amely elegendő volt ahhoz, hogy gyorsan megkövesítse az elpusztult állatokat és növényeket."

Ezt nagyon pancser elme köhögte ki. Nehéz megfejteni, mit is jelenthet. A kilogramm per köbméter az sűrűséget jelöl, a nyomás értéke a pascal.

A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.

A hidrosztatikai nyomás:

A p folyadékkal teli edényben a felszíntől h mélységben lévő A keresztmetszetű felületelem felett lévő folyadékoszlop súlya: G=A*h*p*g

ahol g a nehézségi gyorsulás, azaz a nehézségi erőtér térerőssége.

A kiszemelt felületelemre ható nyomás – a definíciója szerint – egyenlő az erő és a felület hányadosával: G/A.

A folyadékoszlop súlyából származó nyomás:

Ph=p*g*h

A víz sűrűsége:= 1000 kg/m^3. A nehézségi gyorsulás értéke becsléssel:g = 10 m/s^2. A mélység: h = 10 m. A fenti összefüggést felhasználva kapjuk:

Ph= 10^5 Pa.

Talán 30 méteres mélységre gondolt a szerző, ott a nyomás 30*10^5 Pa, de ezen a mélységen semmiféle extrém 'kövesedés' nem következik be.

Bocsánat, 30 méteren csak 3*10^5 Pa a víznyomás

300 m mélységben 30*10^5 Pa

16: Idefostad a Háború és Békét, de egy mondatot kiemelnék:

"Nem igaz, sehol nem hallottam ilyen tömegsírról. Kamu."

Szóval te vagy a Világ Bölcse és amiről te nem hallottál az nem létezik.

Na innentől egy szánalmas idióta szájtépése az egész amit odahánytál.

Kisebb arccal többre vinnéd és nem röhögtetnéd ki magad.

Anahystor!

Az Ararat 5.346 méter magas, 4.300 métertől fedi örök hó. A jégcsúcsot 44 négyzetkilométer, átlagosan 90 méter mély hótakaró borítja.

A Törökország keleti részén, az örmény és iráni határnál fekvő Araratot nem könnyű megközelíteni: a terület politikailag rendkívül instabil, a régió jelentős része katonai területnek minősül, így számos engedélyt kell beszerezni a belépéshez.

Műholdfelvételen látható Daniel McGivern üzletember és keresztény aktivista több mint húsz évvel ezelőtt tíz nagy projektet jegyzett fel Bibliájába. A lista első helyén Noé bárkájának megtalálása szerepelt – írja a NationalGeographic.com. McGivern 1995-ben látott hozzá komolyan a kereséshez. Ekkor határozta el, hogy az Ararat hegyről készített műholdfelvételekkel próbál közelebb kerülni a célhoz. Bárkaszerű képződmény a műholdfelvételeken 2003 nyara az elmúlt ötszáz év legforróbb nyara volt, így a hegy nyári olvadása is a szokásosnál erőteljesebb volt – valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a korábbi felvételekkel ellentétben az új képeken egy fából készült, bárkaszerű képződmény látható a hegyen. Idén július 15 – augusztus 15 között archeológusokból, geológusokból és gleccserkutatókból álló csapat indul a műholdfelvételek által jelzett hely felderítésére. Az expedíció vezetője a török Ahmet Arslan professzor, aki az elmúlt negyven évben ötvenszer mászta meg a hegyet. Egy szemtanú korábban arról számolt be a török professzornak, hogy nagy valószínűséggel a bárkát látta a hegységben, de 200 méternél jobban nem tudta megközelíteni. Az Ararat északi oldalának meghódítása kemény és veszélyes vállalkozás.

Egy részét a roncsoknak korábban vulkanikus kőzetnek vélték, de mint a kutatásokból kiderült, ezek egy hajó roncsai.

Paul Zimansky régész kifejezetten a Közel-Keletre specializálódott, és rengeteg kutatást végzett azelőtt, hogy a bárkát megtalálták volna.

A bárka maradványai félig a földbe ágyazódva maradtak fenn, és a radiokarbonos vizsgálatok alapján 4.800 évesek azok a mára már félig megkövesedett dalécek, deszkák, melyek a bárkát alkotják.

Milyen bizonyíték kell még?