Az én lelkem még a sátánnak sem kell?

Ez ok, de engem nem tudtak volna megtörni... sőt az első néhány pribéknek összezúztam volna a gégéjét egy-egy ütéssel, azok utána nem nagyon vettek volna már levegőt. De ha sikerül vmelyiknek a fegyverét elvenni akkor még azt is használtam volna.

Nekem saját családom nincs és nem is lesz, és ez lehet kegyetlenül hangzik de más életével sem lehetett volna sakkban tartani.

Forditott helyzetben se akarnám h valaki miattam adja meg magát.

Azt nem gondolod komolyan h sztálin szintjén nem volt ebben gonoszság...

Az meg h "épült az ország" semmit nem jelent ha aljasság által épült.

"az első néhány pribéknek összezúztam volna a"

Maradjunk annyiban, hogy amikor elfogtak volna, már akkor pépesre vernek, és mire odaértél volna, már szépen, előfeldolgozva kaptak volna meg téged.

Nem lett volna már ott sem erőd verekedni: nem lettél volna abban az állapotban.

Azt szerették a legjobban, aki tettleg ellenállt.

Azt lehetett bátran kínozni, ütni, verni, hiszen az ellenforradalmi tevékenysége miatt, amiért a rendőrökre támadt, szinte biztos volt, hogy agyonlövik, nem is saját maga miatt kínozták, hanem hogy fedje fel a társait, mert mindenhol összeesküvést feltételeztek.

Addig gyötörték a legváltozatosabb módon, hogy a legtöbbje kénytelen volt neveket bemondani, akiket szintén addig kínoztak, amíg nem mondottak újabb neveket, így kreálták a széleskörű összeesküvéseket.

Valamit kellett fel is hozni, vádakat, például egy viccet, vagy bármit, amin elindulhattak a nyomozók.

Csak úgy úszhatta meg az ilyen erősködő a kivégzést, ha minél hamarabb megtört és sokakat bemártott, aztán spicli lett, akkor húsz, huszonöt évvel megúszta.

Voltak kevesen, akik inkább választották a kínhalált, mert aki nem tört meg, megjegyzem erre nagyon kevesen voltak képesek, azokat agyonverték, halálra kínozták.

Az ilyen még csak ítéletet sem kapott, rávezettek valamilyen betegséget a kartonjára, hogy 'tüdőgyulladásban elhunyt', vagy hasomlót és elásták, amivel minden a legnagyobb rendben volt.

A nyomingereknek ki volt adva a kvóta, hogy havonta mennyi elítéltet kell a GULAGra küldeniük, mindegy, hogy miért.

"Azt nem gondolod komolyan h sztálin szintjén nem volt ebben gonoszság..."

Sztálint nem érdekelte, hogy miképpen bánnak az emberekkel a munkatáborokban.

A felső vezetői körök soha nem mennek ilyen mélyre, ez ma is és mindenhol így van.

A pénzügyesek kalkulálják a devalvációt például, aztán kiosztják a milliárdokat, egészségügy ennyi, nyugdíjjellátás annyi, de hogy ez leérve a nyugdíjashoz esetleg azt jelenti, hogy nem tudja a gyógyszerét megvenni és hamarabb meghal, az senkit nem érdekel, annyi baj legyen, legfeljebb nem terheli a járadéka tovább az ellátó rendszert.

Az sem érdekel senkit, hogy ha kifizeti a számláit, akkor már nem tud élelmet venni és éhen hal, vagy ha élelmet vesz, akkor hajléktalan lesz, nem az ő dolguk, oldja meg, legyen kisebb lakása, vagy gondoskodjanak róla a gyermekei, a családja. A felső szinten csak kiszabják a porciót, ennyi jut, ennyit kap, de ebben semmi gonoszság nincs, ezek egyszerű irányszámok, az egyén sorsa őket már nem érdekli.

"Az meg h "épült az ország" semmit nem jelent ha aljasság által épült."

Minden országban, minden társadalomban vannak ilyen legalja néprétegek, akik léte szükséges, vagy elkerülhetetlen.

A rabszolgatartó korban a rabszolgák, később a jobbágyok, a modern korokban a proletár réteg, akiket ha jobban megfizetnek, akkor nem jutna elég pénz a gazdagabbak számára és ezért csavarják mindig a préseket, mert a gazdagabbak vannak hatalmon és mindig nagyobb vagyonokra vágynak.

Ezek törvényszerűségek, ebben sincs semmi gonoszság, mert miért osztanák szét azt, amit megtarthatnak maguknak?

A szovjetek ezen a téren a rabszolgaságig nyúltak vissza a sajátos körülményeik miatt és valahogy el kellett dönteni, kiből lesznek a modern kori rabszolgák, meg jobbágyok és kik lesznek azok, akik régen a hivatalnoki karhoz tartoztak, meg a kis és nagypolgárok, vagy a főurak közé.

Természetesen nem így mondták ezt, de lényegében erről volt szó.

Ugyanez kialakult azokban a társadalmakban is régen, ahol a vallások voltak az uralkodó ideák, ez minden társadalomban szükséges, önmagában ebben sincs gonoszság, csak az egyén szintjén az elérhető életnívó a meghatározó és gonoszság csak a végrehajtó mechanizmusban található esetleg, ahogyan betartatják, vagy kialakítják ezen szabályokat.

De még itt sem feltétlenül van jelen a gonoszság, egy bíró, egy rendőr, egy adóhivatalnok, vagy végrehajtó nem alapból gonosz, csak a munkáját végzi.

Az oroszoknál az volt a munkája a kék sapkásoknak, hogy embereket, munkásokat küldjenek az ország perifériájaira, ahová senki nem ment volna jószántából, hiszen az életkörülmények miatt hamar meghaltak volna mindenképpen, akkor meg minek fizessék őket túl, ha semmi értelme?

Az emberek amúgy is meghalnak előbb, utóbb, ha meg a rendszer ellensége valaki, akkor már jobb, ha előbb, legalább is a többség számára.

Így gondolkodtak.

Én értem ezt a gondolkodásmódot, de azt mondom, hogy ez maga a gonoszság. Az ilyen személyek ellen, akik ilyen világot építenek, főleg ha erőszakkal, úgy harcolnék mintha a megtestesült sátán ellen kellene, az emberi mivoltomat teljes mértékben félr3dobva. Férgeknek nem jár az emberi hozzáállás. Akkor se, ha az állami törvényekkel takarózik, amelyek lehetnek hazug és gonosz törvények is. Pusztuljanak el.

Én idealista és individualista vagyok, ehhez mérem a külső befolyásokat.

Az idea nálam az, hogy az ember tudjon a lehető legjobb állapotban élni, a gonoszság elkerülése mellett.

Ha valami ez ellen dolgozik, az ellenség. Tök mindegy hogy az egy egyszerű rablógyilkos vagy maga az állam.

Bármekkora erővel próbálnának megtörni, mindig tudnék nagyobb belső erőt megvalósítani, maximum úgy járnék mint a troli ami direktbe kapja az áramot: akkora erőt fejtene ki a motor hogy eltörné a saját tengelyét vagy ledarálná a meghajtást. Tehát a testet el lehet pusztítani, de az sem győzelem mert nem valósítottam meg az akaratukat.

Az én esetemben egyébként van egy olyan tényező hogy mivel egy bizonyos befolyás miatt a személyiségem gyakorlatilag teljesen megsemmisült, és kénytelen voltam újat építeni, ezért alapvetően másképp működök mint egy "normális" ember. Én a gonoszságot az általam létrehozott és fenntartott dinamikus erővel tartom távol magamtól, ha ez nem lenne akkor velejéig romlott, ahogy szokták mondani sátáni ember lennék. Tehát nem az van hogy neveltek valamilyenné, nem az van hogy a szocializáció során kialakult személyiség meg a benne levő gátlások, satöbbi, hanem ez gyakorlatilag nincs, a saját gondolataimra, sőt egyfajta (nem bibliai) hitre épitett valami vagyok. Ebből az is következik hogy nem tudnak megtörni olyan dolgok, amik másokat ötvenszer megtörnek. ( Valaki emlegette itt a jégvermet, hogy ott nem lehetett kibirni sokat. Hát én évekkel ezelőtt egy egész éjjelt feküdtem télen az erdőben, mert meg akartam fagyni. De nem volt elég hideg...)

Most voltam MR vizsgálaton, ahogy feküdtem abban a lyukban eszembe jutott, hogyan lehetne kínzásra használni ezt az eszközt. Pl fúrószárakkal, akármivel... megint csak a troli példáját tudom mondani.

Mindebből azt akarom kihozni, hogy ha valaki aljas indokból megtámadna, akkor szabadon engedném a pusztító erőket. Akkor is, ha a támadó hatalom sokkal nagyobb és erősebb.

Nem védem én Sztálint, eszem ágában sincs, meg semmilyen felső vezetőt, akik egyetlen adminisztratív tollvonással emberek sokaságának a sorsát döntik el és bele sem gondolnak, intézkedésik leérve az alsó szintre milyen borzalmakat okozhatnak.

A rendőrök ma is harcképtelenné tesznek bárkit, aki ellenáll, leütik gumibottal, spray-al lefújják, sokkolóval mozgásképtelenné teszik, vagy ha fegyveres, mint a terroristák, akkor meglövik, ha lehetséges, akkor úgy, hogy ne halljon bele, mert akkor utána ki lehet vallatni, akár gúzsba kötve, ha szükséges.

Ha belehal, sem nagy probléma, régen a ruszkiknál különösen nem volt az.

Leadta a jelentést és el volt boronálva.

"Bármekkora erővel próbálnának megtörni, mindig tudnék nagyobb belső erőt megvalósítani"

Nem szaroztak azok, fejbe lőtték, ha kekeckedett valaki, vagy agyonverték, ha nem gazsulált.

Millió számra öldösték az idealistákat, vallásosokat, meg még a saját kommunistáikat is, ha valamilyen különvéleménye volt.

Egy lettél volna a sok millió közül, akiknek a nevét, vagy a számát sem ismeri senki.

Írtam már, hogy pont ezeket szerették, akikkel el lehetett szórakozni a kínzásukkal, mielőtt golyót repítettek a fejükbe.

Ha nem tört meg, hát nem, nem volt az akkora probléma, csupán magát a vallatót bosszanthatta egy kicsit, hogy nem tudja sehogyan sem megtörni, de segítették egymást tanácsokkal, ha a fizikai kínzás, mondjuk a szemkinyomás, vagy a villanyozás a heréken, vagy más borzalmas fájdalom nem törte meg, akkor lelki terrorral is megpróbálkoztak passzióból, de csak kevéssel, mert a többségére nem volt túl sok idő szánva, ha nem vallott, akkor meghalt oszt annyi, ez volt a munkájukban a selejt.