Mennyivel lenne előrébb az emberiség, ha nem létezett volna soha semmilyen vallás?

Tudás terén valószínűleg nagyságrendekkel előrébb.

Erkölcsi értékek terén valószínűleg nagyságrendekkel hátrébb.

Hit nélkül nincs ertelme az eletnek. A hitből fakad az erkolcs, az ertekrend. Csak ha magyarordzagot megnézzük hogy lett volna ilyen viragzo kultúra keresztény hit nélkül. A hit mindig hozzaad az emberhez.

Gondolj bele ha csak ugy lennenk a vilagban semmi erkölcs nélkül már rég nem lennénk.

A kérdésnek nincs értelme. Olyan, mintha azt kérdeznéd, álmok nélkül előbbre lennénk e, vagy szerelem nélkül, esetleg művészeti tevékenység vagy haláltudat nélkül. A vallás egy pszichológiai tényező, amit az emberiség mindig újra és újra manifesztál a történelemben valamilyen módon, és még a mindennapi életünket is áthatják a vallás pszichés funkciójából származó rítusok, mítoszok, szokások stb. Ezt persze a mindennapi ember nem konstatálja, tudattalanul végzi.

A vallás nem egy találmány, hanem egy eredménye annak, hogy az emberi gondolkodás és lélektan úgy működik, ahogy. Ez az ember része. Teljesen szekularizált gondolkodású, 100%-ig vallástalan ember nincs és soha nem is lesz. És ebben lényegtelen, hogy az illető hisz e Istenben vagy nem.

Vannak különleges napok az életedben? Ünnepek? Vallásos psziché.

Vannak különleges tárgyak az életedben, amelyek jelentősége túlmutat pusztán tárgyi mivoltukon? Vallásos psziché.

Vannak különleges, kiemelt jelentőségű helyek az életedben, ahová különleges érzések és benyomások kötnek? Vallásos psziché.

Vannak különleges személyek az életedben, akiknek fotóját, dedikált tárgyait kincsként őrzöd? Vallásos psziché.

Az amit a vallásból a hétköznapi ember lát és elgondol, aprócska töredéke a jelenség valódi pszichés beágyazottságának, kiterjedésének és összetettségének.

Sokkal előrébb lennénk, valószínűleg már régen közös világkormány lenne, de így meg soha nem lesz és ezzel közeledünk a kipusztuláshoz.

Annyi bizonyos, hogy globális problémákat csak globális hatalom tud megoldani, de a vallások a végletekig megosztják a világot, lehetetlenné teszik a közös fellépést és a széthúzás, a háború magját hordozzák.

Szerintem a vallások nem hoztak létre semmit, csupán kihasználták az emberi psziché adta lehetőségeket, rátelepedtek a kultúrára, számos módon korlátozva minden lehetőséget, állandó kerékkötője volt a fejlődésnek, visszafogva a művészeteket, a tudományokat, a társadalmi fejlődést.

Nagy kár, hogy valaha is létrejött és nem múlik el olyan ütemben, ahogyan kellene, mert komoly esély van, hogy miatta kipusztul az emberiség.

Véleményem szerint a vallás "Öl, butít és nyomorba dönt", bár mindemellett vannak emberek, akiknek kell a lelki mankó, mert egymagukban képtelenek megállni a lábukon (túlvilági élet reménye, vigasz nyújtó funkció).

------

#2 "Hit nélkül nincs ertelme az eletnek. A hitből fakad az erkolcs, az ertekrend."

Azt te csak HISZED (feltéve hogy te a vallásos hitről beszélsz)! Miért kellene egy nagy szellemben hinnem ahhoz, hogy ne tegyek rosszat? Téged csak az tart vissza a bűntől. hogy félsz Istentől, magadtól nem így tennél?

----

#3 ". A vallás kellett a szegény néptömegeket kordában tartásához is." Sajnos ezzel egyet kell értenem, kiegészítve azzal, hogy a VALLÁS ma is éppen úgy a azellemi béklyó szerepét tölti be, biztosítva egy kiváltságos réteg fennmaradását.ű

----

#4

"

A vallás nem egy találmány, hanem egy eredménye annak, hogy az emberi gondolkodás és lélektan úgy működik, ahogy. Ez az ember része. Teljesen szekularizált gondolkodású, 100%-ig vallástalan ember nincs és soha nem is lesz. És ebben lényegtelen, hogy az illető hisz e Istenben vagy nem.

"

Ez esetben kérlek fejtsd ki, mi is a VALLÁS definíciója szerinted és mivel bizonyítod, hogy én vallásos vagyok, anélkül, hogy ismernél?

"

Vannak különleges napok az életedben? Ünnepek? Vallásos psziché.

Vannak különleges tárgyak az életedben, amelyek jelentősége túlmutat pusztán tárgyi mivoltukon? Vallásos psziché.

Vannak különleges, kiemelt jelentőségű helyek az életedben, ahová különleges érzések és benyomások kötnek? Vallásos psziché.

Vannak különleges személyek az életedben, akiknek fotóját, dedikált tárgyait kincsként őrzöd? Vallásos psziché.

"

Mi köze van szerinted feleségem születésnapjának a valláshoz?

Tárgy fetisizmus? Hmmm, határeset, bár az édesapám zsebkésének, mely emlék tőle, nem mutatok be rendszeresen áldozatot.

Általánosságban te az emlékeket, melyeket megőrzök, vallásos psziché-ként tekinted? Miért?

Ha figyelembe vesszük az alábbi definíciót (mely jól összefoglalja az általam fellelt egyéb vallás definícióakt is)

"A vallás – a lehető legáltalánosabb társadalomtudományi megközelítésben - rendszerbe foglalt és kinyilvánított, tehát megismerhetővé tett hitelvek, valamint az azokhoz igazodó, kötelező magatartási szabályok összessége és ezek megvalósulási folyamata. " (Rixer Ádám A vallás fogalmáról [link]

-- "A szellemi létezéssel kapcsolatos tanítás. " [link]

-- "A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871)." [link]

-- "A leggyakoribb definíciók szerint a vallás a természetfölöttibe vetett hit ritualizált, szervezett és intézményesült formája." [link]

akkor a vallás általános jellemzői közül kiemelhető

1, szoros összefüggése a HIT fogalmával, mely HIT itt ebben a kontextusban TRANSZCENDENS hitet jelent, azaz valamilyen természetfeletti létezésének tételezését,

valamint

2, a HIT-hez kapcsolódó, a vallást gyakorlók által követett magatartási szabályokhoz.

Tehát a klasszikus (fentebb vázolt) vallásdefiníció alapján

-- az ünnepnapok egy részének (kivéve a vallási ünnepeket) nincs köze a transzcendensben való hithez,

-- az emléktárgyaknak sincs sem transzcendens vonatkozása, sem hozzájuk fűződő rituális magatartás,

-- az emlékeimben megőrzött fontos helyekhez sem kapcsolható sem spirituális élmény, sem valamely kialakult magatartási szabályrend,

végül a dedikált poszter sem kapcsolható transzcendens létezés hitéhez, és nincs kialakított magatartás rend , mely köthető hozzá,

így nézetem szerint egyik általad említett példa sem mutat rokonságot a vallással, azaz ezek alapján nem mondhatod rám, hogy vallásos vagyok.

Egyéb bizonyíték???

# 1

Jah...

A sötét keresztény középkor nagyon erkölcsös volt meg a ma is derülnek ki papokról pedofil botrányok meg hogy házibulikban kokainoznak...

Hagyjuk már ezt a dumát hogy a vallás adja az erkölcsösséget.

"Ez esetben kérlek fejtsd ki, mi is a VALLÁS definíciója szerinted és mivel bizonyítod, hogy én vallásos vagyok, anélkül, hogy ismernél?"

A vallás az egyik, ha nem a legösszetettebb jelenség a világon, amire nehéz definíciót adni. De talán a Mensching-Otto féle szentfenomenológia foglalja ezt össze leginkább. A vallás az, amely nagy és átfogó rendszerbe foglalja a profántól különböző Szent minőséggel való kapcsolatot, találkozást.

"Mi köze van szerinted feleségem születésnapjának a valláshoz?"

A profán idő folyama teljesen homogén, nincsenek elkülönült részei, mert nincs értelme elkülöníteni őket. (Nem racionális) A szakrális idő viszont heterogén, ünnepekkel jelenvalóvá tesz szakrális jelentőségű tartalmakat, amelyek a múltban álltak fenn. Pszichésen nincs sok különbség aközött, hogy a feleséged születésnapját teszed jelenvalóvá egy szent időkeretben, vagy a teremtés eseményét. A kettő működési háttere azonos.

"Tárgy fetisizmus? Hmmm, határeset, bár az édesapám zsebkésének, mely emlék tőle, nem mutatok be rendszeresen áldozatot."

Nincs szükség áldozat bemutatására, mivel nem totális vallásosságról beszélek, hanem a jelenség megmutatkozására alapvetően profán világunkban is. NEm arról van szó, hogy te úgy vagy vallásos, mint egy V. századi keresztény, hanem arról, hogy a vallási működés az emberi tudatban akkor is jelen van, bár nem olyan totálisan, ha egyébként nem egy szakrális kultúrában él.

"Általánosságban te az emlékeket, melyeket megőrzök, vallásos psziché-ként tekinted? Miért?"

Nem az emlékeket, hanem azok megélését tárgyakon, ünnepeken, különleges helyekben. Az emlékek ugyanis bizonyos külső dolgokhoz, irracionálisan bár, de a Szent jellegét adják.

"Ha figyelembe vesszük az alábbi definíciót (mely jól összefoglalja az általam fellelt egyéb vallás definícióakt is)

"A vallás – a lehető legáltalánosabb társadalomtudományi megközelítésben - rendszerbe foglalt és kinyilvánított, tehát megismerhetővé tett hitelvek, valamint az azokhoz igazodó, kötelező magatartási szabályok összessége és ezek megvalósulási folyamata. " (Rixer Ádám A vallás fogalmáról [link] )

-- "A szellemi létezéssel kapcsolatos tanítás. " [link]

-- "A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871)." [link]

-- "A leggyakoribb definíciók szerint a vallás a természetfölöttibe vetett hit ritualizált, szervezett és intézményesült formája." [link]

akkor a vallás általános jellemzői közül kiemelhető

1, szoros összefüggése a HIT fogalmával, mely HIT itt ebben a kontextusban TRANSZCENDENS hitet jelent, azaz valamilyen természetfeletti létezésének tételezését,

valamint

2, a HIT-hez kapcsolódó, a vallást gyakorlók által követett magatartási szabályokhoz."

Ezek a vallásdefiníciók, amelyek közül van, amelyik 19. századi, sokszor egymásnak is ellentmondanak. Különösen mivel nyugatiak kizárólag a nyugati vallásosságból, főleg a kereszténységből kiindulva definiáltak egy jóval egyetemesebb jelenséget. A vallásról használhatót nem két soros definíciókban, hanem minimum 500 oldalas kötetekben szoktak írni.

Például nem igaz, hogy a vallás a hit fogalmával áll kapcsolatban. Egy zsidó számára például sokkal fontosabb a szent cselekmények, rítusok elvégzése, mint az, hogy mit hisz Istenről.Vannak hinduk, akik ateisták, de pofon vágnak, ha azt mondod, ők nem hindu valláskövetők. Létezik ortopraxia és ortodoxia.

Emellett, hogy mi a hit, az megint egy érdekes kérdés. Viszont az sem igaz, hogy a transzcendensbe vetett hit szükséges. Az ókori vallások zömében nem létezett transzcendenciaképzet. Az istenek léte evidens volt, ott voltak Napban, kőben, hegyben, folyamban stb. Ezek egyike sem természetfeletti, hanem nagyon is természeti létező.

A különbség a felfogásban van. A modern ember a természetre profán módon tekint, az ókoriak szentségi módon. De mai fogalmaink szerint például az ókori görögök is materialisták voltak, hiszen semmiféle szellemi, tapasztalaton túli dolgot nem tételeztek. (erőltetett, de igaz)

"Tehát a klasszikus (fentebb vázolt) vallásdefiníció alapján

-- az ünnepnapok egy részének (kivéve a vallási ünnepeket) nincs köze a transzcendensben való hithez,

-- az emléktárgyaknak sincs sem transzcendens vonatkozása, sem hozzájuk fűződő rituális magatartás,

-- az emlékeimben megőrzött fontos helyekhez sem kapcsolható sem spirituális élmény, sem valamely kialakult magatartási szabályrend,

végül a dedikált poszter sem kapcsolható transzcendens létezés hitéhez, és nincs kialakított magatartás rend , mely köthető hozzá,"

A dedikált poszterhez igenis kötődik magatartásrend, ha leöntöm kólával, a gazdája pofon ver. Mert ezzel egyfajta szentségtörést követek el. Spirituális aktus is kötődik hozzá, például a koncertek. Kortárs pszichológia régóta kutatja milyen erős kapcsolat van egy koncert és mondjuk egy mise között. Ez a transzcendensben való hit dolog pedig megbocsáss, de irreveláns. Mint fentebb is említettem, volt vallás a transzcendencia képzete előtt is és léteznek mind a mai napig nem hitközpontú vallások. Ne a kereszténységből általánosítsunk. Most kicsit durva lesz a példa, de attól, hogy cipőfétises bizonygatja, hogy számára a cipőnek nincs szexuális vonzata, hiszen az nem egy erotikus tárgy, nem kötődik nemiséghez, ellenben erekciója lesz, ha kapcsolatba kerül egy cipővel, akkor az attól még szexuális tárgy, hogy hagyományosan semmi köze a szexushoz.

"így nézetem szerint egyik általad említett példa sem mutat rokonságot a vallással, azaz ezek alapján nem mondhatod rám, hogy vallásos vagyok.

Egyéb bizonyíték???"

Ismétlem, nem vagy vallásos, ahogy egy ténylegesen önmagát vallásosnak mondó ember. A világ az utóbbi évszázadokban profanizálódott ez tagadhatatlan. Én azt mondtam, hogy minden ember tudata kötődik a vallásos működéshez, minden ember pszichéje tartalmazza ennek az alapszerkezetét, nyomait. Azt mondtam, nincs 100%-ig profán tudat. Erre mondja Mircea Eliade, hogy az ember strukturálisan homo religiosus. Ezért váltak az olyan eszmék, mint például a kommunizmus, kőkeményen vallássá, ezért találhatók egyre nyilvánvalóbb kapcsolatok például a posztmodern és a vallási misztika között. Ezért van tele a nyugati világ valláspótlékokkal, az összeesküvés elméletektől a sztárkultuszig rengeteg vallásos elem van, a transzhumanizmus "neognoszticizmusáról" már nem is beszélve.

Ajánlom egyébként Eliade egyik művét, A szent és a profán: a vallási lényegről címűt. Esetleg például Hankiss Elemértől Az ezerarcú én-t. Plusz Carl Gustav Jung teljes munkásságát, kiemelve a Pszichológia és vallást.

Ez nem egy gyakori kérdések című téma, hanem jóval nagyobb hangvételű.