Mi a véleményetek a vallások erejéről, hatásáról vagy épp hatástalanságáról?

A vallások talán egyetlen haszna,hogy az emberek szánalma,szeretete megnyilvánulása szervezett módon eljuthat a valóban rászorulókhoz.

A segélyszervezetek profi módon végezhetik az ellátást,segélyezést.Így a kikoldult pénz,nem a kábítószerkereskedők,alkoholforgalmazók,futtatóikhoz vándorol,hanem a rászorulók ellátására.

Jó esetben,ezek a segélyszervezetek,-szakembereik mellett-a vallás tagságát nem csak a gyűjtésben,hanem a szétosztásban is igénybeveszi.

A vallás egy elég komoly szervező és összetartó erő.

Vannak jó és rossz hatásai is. Kb. 500 évvel ezelőtt volt az egyensúly a kereszténységnél: előtte a jó hatás volt több, azóta a rossz. Nem a vallás változott, hanem a körülmények, amelyekhez alkalmazkodnia kellene, azt meg nem nagyon tud. Gyakorlatilag a vallás ott hasznos igazán, ahol a tudás kevés - és még ott is a sokféle vallás hasznos, nem pedig egyetlen (mármint egy csoportnak egy vallás, és a másiknak a másféle a jó, csak szét ne szedjék egymást).

"Vegyük pl: a Kereszténység egyik fő eleme amivel szimpatizálok: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.""

Pontosítanék. A keresztény szeretet lényege az isten szeretet megtanulása, jellemébe építése (megszentelődés).

13,34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Tehát úgy szeressük felebarátainkat, ahogyan Jézus szeret minket. A gyakorló isteni szeretetet az apoltolok leveleikben részletezve tanítják, magyarázzák

Vannak, akik visszaélnek a hittel és meggazdagodnak, de azért nem mindenkinek ura a pénz.

Megtéréskor persze, hogy magamra gondolok, de utána az "üdvösség sisakját felvéve" megyek előre

A vallás soha semmi hasznot nem hozott az embereknek, csak konfliktusokat szított. Nem parancsolatokra kellene tanítani az embereket, hanem munkára. Akkor jobban mennének a dolgok.

Isten munkára ösztönzi az embereket, de azt is fontosnak tartja, hogy megemlékezzenek a Teremtőről, aki a Földet az emberre bízta. Istennek is meg kell adni, amivel tartozunk. Ez pedig az Ő tisztelete, dicsőítése, fölmagasztalása, ezt az adósságunkat rójuk le . A munka és a dolgozni akarás nagyon fontos, hiszen a Biblia is azt hangsúlyozza, hogy aki nem dolgozik, vagy inkább nem akar dolgozni – mert van, aki akaratán kívül nem tud dolgozni –, az ne is egyék. De Isten Igéje ezen a területen is hatékonyan tud munkálkodni.

Függ a vallástól az emberek viselkedése, mivel olyan normarendszereket képviselnek, amelyek pontosan meghatározzák az emberek értékrendjét, választását, életvitelét. Ezért a vallásokat ugyanúgy vizsgálni kell, mint a különböző filozófiai rendszereket. A vallások nem egyenértékűek. Nem hiszünk a kulturális relativizmusban, mert a vallások között ugyanolyan értékkülönbségek vannak, mint a filozófiai rendszerek között. Különböző módon ragadják meg az igazságot, hiszen a természetfölötti igazságnak a képviselete az egyik legfontosabb feladata a vallásnak. A hitnek az a lényege, hogy a különböző vallásos kijelentéseket abszolút igazságként fogadják el a különböző vallásoknak a követői. Az emberekben van egy belső igény, hogy abszolút igazságot akarnak találni, és ezt kínálja a vallás. Egy vallásnak az értékét az határozza meg, hogy ezt valóban megadja-e. A Bibliában, a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásban, Isten igéjében meg lehet találni az abszolút igazságot, de ez személyes hit kérdése, és hogy ebből mikor lesz objektív igazság, nem tudjuk, erre várunk. És akkor fog kiderülni, hogy mely vallások kerültek közelebb az igazsághoz, melyek táplálkoznak az igazságból. Addig nagyon lényeges a vallási türelem és a vallásszabadság, valamint a vallások egymással való versenye, vitája.

Az, hogy mindegyikben van jó és rossz, egy olyan hiedelem, ami mostanában terjedt el. Ha az ember nem hoz erkölcsi értékítéletet a jó és a rossz, a bűn és az igazságosság között, akkor felhalmozza magában a jónak, rossznak, bűnnek és az igazságosságnak azt az elhordozhatatlan keverékét, amely által az ember a földi sorsában meg fog vakulni, és semmit nem fog látni a valóságból.

Magyarországnak az a problémája, hogy ezt a relativizmust terjesztik a közéletben, és ennek eredményeképpen hordoz az egész társadalom magán olyan terheket, amelyek a múlt bűneivel állnak összefüggésben.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a lelki békét csak az igazságosság által lehet megtalálni. Ez egy régi szellemi alapelv, hogy az igazság teszi szabaddá az embert, társadalmi és természetfölötti vonatkozásban is. Az igazságnak a műve a békesség, tehát az igazságosság hozza létre a nyugalmat, a békességet ember és ember között, sőt ember és Isten között is.