Hogy hiheti valaki hogy az univerzum néhány ezer éves, amikor az éjszakai égbolton is millió fényévekre láthat el?

30# XD

Milyen fejleményeket? Ha eddig nem jutottál sehova, ne hidd, hogy itt mindenki töri majd magát, hogy magyarázzon neked.

Ideje lenne leszállni a magas lóról.

Nem is rossz Jelina kérdése, mert valóban, nem is olyan régen még a Naprendszer távolságait sem ismertük pontosan, Cook próbálkozása a Vénusz áthaladásával a Nap előtt nem volt sikeres, mivel Vénusznak légköre van, így akkor nem sikerült meghatásozni a csillagászati egységet, amiből mindent ki tudunk számolni és ez a Nap - Föld távolság átlaga. Ennek a parallaxisa adja a csillagászati távolságot, amely alapegysége a parallaxis szekundum, vagy parszek, ahol ez a távolság egy fok alatt látszódik.

[link]

Persze a világ méretei szükségessé tették a kiló és megaparszeket is, az ismeretes váltószámokkal. A Naprendszer távolságai a 20. században radartechnikával pontosítottak lettek.

Azok a távolságmérések, amiket egyszerű háromszögellési módokon nem lehet bemérni, azt különböző módokon lehet meghatározni, a Tejútrendszerben:

[link]

Rá lehet nyomkodni a hivatkozásokra is.

A tejútrendszeren kívül is lehet távolságokat mérni:

[link]

De ezen kívül is számos mód van a távolságmérésekre, például a vöröseltolódás mértéke, amely nem csak a távolodás sebességét adja meg, hanem következtetni lehet a távolságra is, hiszen minél távolabb van tőlünk egy objektum, annál gyorsabban távolodik.

Ezen kívül is vannak módszerek, de mindenki rákereshet maga is, könnyen lehet tájékozódni ismeretterjesztő filmekből, könyvekből laikusnak is, ahol részletesen taglalják a módszereket.

Azt, hogy a fény sebességét hogyan mérték ki, most nem írom, de az sem titok, rákereshet Jelina is, ha akar.

Igen, persze, de a távolságot meg is kell határozni, ami az Univerzumban nem egyszerű, mert nem tudod, hogy az a fény, amit most látunk, mikor indult el valahonnan?

Ha már olyan távol van, hogy háromszögeléssel nem lehet bemérni, akkor bizony más módszerek kellenek, de adtam pár tippet, ahol el lehet kezdeni a tájékozódást, nem írtam le, mert túl nagy lenne a válasz, meg egy kicsit én is falsnak érzem az 'áltudatlanságot', mert őszintén remélem csupán trollkodásról van szó Jelina esetében.

Ha mégsem, akkor elolvashatja, hogyan lehet mérni a távolságot a csillagászatban.

Emberek!

Abban igazat kell adnom Jelinának, hogy nem válaszoltatok a kérdésére! Azonban nem is kell!!!

Ugyanis Jelina:

[link]

"Hogyan mérték le, hogy több millió év alatt ért ide a fény?"

Én értem, hogy mi a problémád a válaszokkal. Az, hogy azok számolások, nem mérések.

Nem fogsz elfogadni semmilyen választ, amíg az tartalmaz számolást, következtetést, nem pedig egy "fényévnyi távolságot más adatok figyelembe vétele nélkül közvetlenül mérni képes eszköz"-ről szól.

Azonban a kérdésedben a "mérték" szóval már önmagában kizárod a potenciális megfelelő, tudományosan helyes (Azt ne felejtsd el, hogy a kérdésed abszolút tudományos témakörű, függetlenül attól, hogy a "Valláskritika" kategóriában vagyunk!) válaszokat.

Így a kérdésed helytelen, szándékosan úgy kialakítva, hogy a kérdés lényegére a válasz ne legyen megfelelő egészen addig, míg a te álláspontodat nem képviseli.

Ezért a kérdés milyensége ellehetetleníti, hogy bármilyen érveléshez felhozd!

Jelina:

A legegyszerűbb fizikai mérések mögött is implicit módon számolások húzódnak meg. Ha a távolságot egy méterrúddal mérsz, akkor valójában a a méterrúd két (vég)pontjáról (illetve a mért objektum pontjairól) érkező fotonok időkülönbségét (a fényhullám fáziskülönbségét) veti össze az agy a két szembe vetülő képek eltéréseinek egymásra vetésével. Így értelmezi az agy a térbeli helyzetet, és azt, hogy egy tárgy pontjai és a méterrúd pontjai a tér azonos helyén vannak.

Ha kvarcórával időt mérsz, akkor a piezoelektromos kristály rezonáns rezgéseit számlálják megfelelő áramkörök. Ha homokórával méred, akkor pedig a pergő homokmennyiség átlagos áramlási sebességének állandóságát (megismételhetőséget) használod fel, vagyis az átáramlot homokmennyiség osztva az egységnyi idő alatt áramló homokkal.

a kozmikus mérések mind arra alapulnak, hogy a fizika törvényei az univerzum minden pontján azonosak, azonos egyenletekkel írhatóak le. Tehát a méterrúddal meg a homokórákkal való mérést is ugyanazok a fizikai törvények szabályozzák, mint a parallaxist, a vöröseltolódást, meg a szupernóvákat (ezekkel mérik a kozmikus távolságokat).

Ha megnézed az SI mértékegységek definícióját, láthatod, hogy mind mögött nagyon komoly matematikai megfontolások vannak.

Hogy egyszerűbb pédát hozzak: a méter eredeti definíciója a Párizson áthaladó délkör negyven-milliomod része. Nos, ezt a XVIII. században sem úgy mérték ki, hogy lelépték a negyvenezer kilométert földön-vízen körbe a Földön. Egy szeletét mérték ki, majd számolással határozták meg, bizonyos geometriai feltételezésekkel a Föld alakjára vonatkozóan.

Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy attól még nem lesz egy mérés hiteltelenebb, hogy számolást tartalmaz, még akkor sem, hogyha ezek nagyon bonyolult számítások, amik akár szuperszámítógépek számítási kapacitását igénylik. Az Androméda-galaxis mért távolsága kétmillió fényév (amennyire egy galaxis pontos helyzete értelmezhető, mert gyakorlatilag egy "felhő"), és ez ugyanannyira biztos, mint ahogy az, hogy most 34 °C van odakint a hőmérőm szerint.

Véleményem szerint a Biblia hitelessége amúgy sem azon múlik, hogy a Genezis nem egy történelmi esemény volt valamikor hatezer évvel ezelőtt. A teremtéstörténet ettől még igaz, csak nem történelmi vagy kozmológiai értelemben igaz, ahogyan Jézus példabeszédei sem történelmi esesményeket írnak le, hanem példázatokat.

Isten a csillagokkal egyutt a fenyuket is meg tudja teremteni.

Logikus is, hoszen semmi masert nincseneke az egen csaka azert, hogy vilagitsanak es mutassak az idoket.

A napokban olvastam egy érdekes cikket. Ebben a tudósok azt állítják, hogy a mi univerzumunk előtt is volt, voltak univerzumok.

Én a Bibliában nem találtam arra utalást, hogy hány ezer éves lenne az univerzum.