Mindenki szolgája hogy lehet első itt?

Hát pedig ez nagyon egyszerű, vagy még nem tapasztaltad milyen undorító ha valaki igyekszik föléd kerekedni !?

Azzal szemben kétség kívül nagyra becsülöd a jóindulatú segítőkész embereket.

Kedves #8

"Amiről te írsz, az teljesen más. Te társadalmi pozíciókról, illetve az alá-fölérendeltségi viszonyokról írsz, "

Nem más. A tanítványok akik most kezdenek ráébredni arra, hogy egy másik világ királyát kísérgetik, ahol nekik is fontos szerepük lesz ,elkezdik egymás közt osztani a leendő poziciókat, vetekednek ki milyen méltóságot kapjon majd.

A történet az általam használt Máté 20:25 változat szerint úgy kezdődik, hogy a Zebedeus fiúk anyja ravasz módon, már előre szeretné elrendezni két fia jövőbeni sorsát.

„Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit. >>

Máté 20:21 Ő pedig monda neki: Mit akarsz? Monda neki: Mondd, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől.”

Tehát a két legfőbb pozíciót kéri fiainak és ezzel bár tudatlanságból de hatalmas Isten káromlást követ el mert mi már tudjuk, hogy Jézus mellett maga az Atya fog ülni. Tehát Zebedeus mama tudtán kívül bár de végül is Isten pozicióját kérte fiai számára.

Luk 20:42 Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobb kezem felől, >>

Luk 20:43 Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Látszik is ez Jézus válaszán:

Nem tudjátok, mit kértek.(!!!)

(...)az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek az én Atyám elkészítette

Ekkor vet véget Jézus tanítványai körében fellépet rossz szellemnek magához kéreti őket és elmagyarázza, hogy ne a pozíciókat keressék hanem avval foglalkozzanak kinek miben tudnak segíteni mert attól lesz valaki nagyobb.

Máté 20:25 Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. >>

Máté 20:26 De ne így legyen közöttetek; hanem aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok

Ez az elv itt a világban sem idegen pld. Ne azért akarjon valaki Regionális miniszter lenni mert ahhoz szolgálati autó, jó fizetés, 2 titkárnő jár és 2000 beosztott felett hatalmaskodhat, hanem aki szívén viseli egy régió sorsát és az ott élőkön segíteni akar és tud, az kapja meg a munkájához szükséges erőforrásokat a szolgálati autót és ha kell akár a három titkárnőt is.

„Az, hogy valaki tud adni valamit a másiknak, mert olyan helyzetben van, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő emberileg több, vagy hogy érdemesebb a megbecsülésre annál, akinek ad. „

Maximálisan egyetértek. Ha nem volt világos akkor örülök, hogy felhoztad, de én poziciók egymás közti viszonyáról írtam Főnök nagyobb pozíció mint a beosztott, de nem biztos, hogy a mi világunkban azért lesz valaki főnök mert ő tudja társai érdekeit legjobban képviselni sőt. Éppen ezért Istent nem érdekli, hogy itt ki milyen pozícióban van ki született úrnak vagy rabszolgának, ki mennyi vagyont tudott összeharácsolni vagy milyen nagy vállalkozást épített. Istent csak az érdekli kinek mennyi szeretet van a szívében és a rábízott szerepet legyen az szolga vagy úr hogyan vitte végig.

Adni pedig mindenki tud még a koldus is egy köszönömöt, vagy egy mosolyt, ő is tud segíteni még elesettebb társain és a „Szegény asszony két fillérje” történetből pedig tudjuk, hogy ez Isten szemében többet ér mint a gazdag által esetleg pökhendien odavetett akármilyen nagy összegű adomány.

„idézett bibliai szöveg arról szól, hogy alázatosnak kell lenni másokkal, mert csak így lehetünk méltók a mennyek országára. „

A kereszténység nem alázat alapú vallás hanem szeretet alapú vallás. Csak alázatoskodással, mea culpázással, önostorozással nem lehet mennybe kerülni. Alázat alapú vallás az Iszlám (jelentése: alávetés )

Abban viszont igazad van, hogy a szeretet része az alázat /és nem a felfuvalkodottság/

1Kor 13: ...a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. >>

1Kor 13:5 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, >>

1Kor 13:6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; >>

1Kor 13:7 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr

Tehát ha valakiben nincs meg az alázat társai vagy Isten felé az azért baj mert azt jelzi hogy nincs meg benne a szeretet. De nem az alázatra kell törekedni hanem a szeretetben hinni.

Jézus miért volt szelíd és alázatos szívű az emberek felé? Gondolom nem azért mert olyan nagy ászok lennénk hozzá képest, hanem azért mert szeretett minket.

„Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek[ Máté 11:29]”

Kedves K. Konti

„onzetlen lehet egy szegeny, beteg, gyenge is

Isten jobban megdicsoito ot mint a gazdag onzetlent

Nem olvastad az "Irast"?”

Isten nem dicsőít meg senkit sem azért mert szegény sem azért mert gazdag és azért sem mert önzentlen.

1Kor 13:1 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból.

Ha valaki nem szeretetből hanem azért adakozik önzetlenül mert a környezete ezt várja tőle ahogy az Írás mondja „elvették jutalmát”

A gazdagban is lehet több szeretet mint a szegényben úgyhogy valaki gazdag vagy szegény vagy bármi az irreleváns. Csak az számít mennyi szeretet van benne

Kedves Kérdező!

A kérdésedre adandó válasz esetén elég egy ma is működő nagy vállalkozást megnézni - a kicsi nem elég látványos és felkavaró a példához.

Egy gondolkodó nagyvállalkozó tisztában van vele, hogy hiába köt jó üzleteket a vezetőség, ha nincs szakember, aki teljesítené azt a szolgáltatást, amit bevállaltak. A kétkezi munkás, mindenki szolgálja - óriási hatalommal bír igazából!

A feszültség abból adódik, hogy ezt ő nem tudja!

De a felsővezetés tudja!

Ma már Magyarországon is ott tartanak normális nagyvállalkozók, hogy inkább megfizetik a kulcs-kétkezi munkásukat, még ha csak betanított is, minthogy elmenjen az illető havi akár 10.000,-Ft-ért is egy másik céghez. Tisztában vannak vele, hogy akkor nem lesz, aki megtermelje a zsebükbe vándorló milliárdokat. Ezért hajlandóak pár tízest még "odadobni"... Nézd meg az álláshirdetéseket! Már szakembereket szinte nem is keresnek, csak betanított munkásokat - feladták. Tudják, hogy a szakemberek elmentek oda, ahol megbecsülik őket annyira, amennyit saját magukról gondolnak, hogy érnek.

De a szolgagondolkodású embereknek erről fogalmuk sincs!

Jézus azonban nem szolgagondolkodású volt! Ő nem a halál utáni jutalomról beszélt! Hanem arról, hogy a jó vezető nem felülről irányít, hanem alulról szolgál! Ugyanis normáliséknál nem a gyengék tartják az erőseket, hanem az erősek a gyengéket. De manapság sok naplopó, életerős fickó és csajszi is kiszolgáltatja magát az idős szüleikkel, vagy akaratukban gyengébb emberekkel - miközben ők nem hajlandóak az ingyen ételért két-három megállót utazni. Elvárják, hogy a gyenge menjen és szolgáljon feléjük. Mamahotel - ismerős?

Nem hozok több példát erre. Aki akarja, érti.

Köszi a kérdést! Nagyon jó!

Kedves BGB!

Értem én a mondanivalód lényegét, csak nem tartom korrektnek és helyénvalónak a hasonlataidat. A szóban forgó mondat pont arról szól, hogy ne rangokban gondolkodjunk, mert nem a rangfokozatunktól leszünk értékesebb emberek.

Ehhez képest te olyan allegóriákat használtál a hozzászólásodban, amelyek a státusz, a társadalmi pozíció alapján határozzák meg a belső, lelki nagyságot. Ez szembehelyezkedik Jézus idézett szavaival.

Az, hogy miféle esemény hatására tette ezt a kijelentést, teljesen lényegtelen a közölnivaló, a gondolati tartalom szempontjából.

"A kereszténység nem alázat alapú vallás hanem szeretet alapú vallás. Csak alázatoskodással, mea culpázással, önostorozással nem lehet mennybe kerülni."

Én nem írtam olyat, hogy a kereszténység "alázat alapú" vallás. Azt sem állítottam, hogy csak alázatoskodással lehet a mennybe kerülni. Ha te ezt szűrted le a válaszomból, akkor valamit nagyon rosszul értelmeztél.

Kedves 0 száza-lékos nevű felhasználó

„Értem én a mondanivalód lényegét, „

Ennek örülök, én is egyetértek a Te mondanivalód lényegével !

„csak nem tartom korrektnek és helyénvalónak a hasonlataidat. „

A hasonlataim korrektek és helyénvalóak! Az, hogy Te minek tartod szubjektív dolog amíg nem tudod logikus érvekkel alátámasztani véleményed, addig sajnálom, hogy nem tetszenek.

„A szóban forgó mondat pont arról szól, hogy ne rangokban gondolkodjunk, mert nem a rangfokozatunktól leszünk értékesebb emberek.”

Mintha én is ezt írtam volna kicsit más szavakkal:

„elmagyarázza, hogy ne a pozíciókat keressék hanem avval foglalkozzanak kinek miben tudnak segíteni mert attól lesz valaki nagyobb. „

Na ugye, hogy korrektek a hasonlataim, ha kb. ugyanaz jön ki belőle mint amit te csak úgy megérzés alapján indoklás nélkül belöktél.

„Ehhez képest te olyan allegóriákat használtál a hozzászólásodban, amelyek a státusz, a társadalmi pozíció alapján határozzák meg a belső, lelki nagyságot. Ez szembehelyezkedik Jézus idézett szavaival.”

NEM !!! NEIN !!! NO !! NYET és még egyszer NEM !!

Én POZÍCIÓT hasonlítottam POZÍCIÓHOZ. Azt írtam Az orvos aki tudást tud adni nagyobb [pozíció] mint a beteg [status] és nem azt, hogy az orvos emberileg nagyobb mint aki beteg. És a szülő akire rá van bízva egy kis élet ellátása nagyobb pozíció mint a gyerek, és nem azt hogy a szülő emberileg nagyobb a gyerekénél.

Miután az első hozzászólásomban félreértetted (ami nem baj), a másodikban kifejezetten felhívtam rá a figyelmedet:

„Ha nem volt világos akkor örülök, hogy felhoztad, de én poziciók egymás közti viszonyáról írtam „

Ezek után viszont én nem tartom korrektnek, hogy olyan gondolatokat adsz a számba amit nem mondtam, sőt kifejezetten kértelek, hogy ne tedd!!!

„Az, hogy miféle esemény hatására tette ezt a kijelentést, teljesen lényegtelen a közölnivaló, a gondolati tartalom szempontjából.”

Dehogy lényegtelen. A kijelentéseket először mindig csak saját környezetében szövegösszefüggésében szabad csak elemezni, és ha ez meg van akkor lehet csak esetleg általánosítani.

Az, intuitív módszer, hogy a szövegösszefüggésből kiragadunk egy mondatot és elmondjuk mi jut róla az eszünkbe Pál által szigorúan és kőkeményen be van tiltva.

„Azt sem állítottam, hogy csak alázatoskodással lehet a mennybe kerülni. Ha te ezt szűrted le a válaszomból, akkor valamit nagyon rosszul értelmeztél.”

Ebből a mondatodból szűrtem, ezek szerint tévesen:

„alázatosnak kell lenni másokkal, mert csak így lehetünk méltók a mennyek országára „

Amit rögtön helyesbítettem, hogy nem az alázat a lényeg hanem a szeretet (aminek része egyfajta alázat is azok felé akit szeretünk). Hiszen ha szereted az ember társaidat szívesen és örömmel szolgálsz (segítesz másokon [szolgálat=mások javára végzett munka]) . Tehát nem teher mindenki szolgája lenni hanem inkább élvezet érdekes munka.

"Máté 11:29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.

Máté 11:30 Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű"

Kedves BGB!

Jézus szellemi állapotról beszélt, nem pozíciókról. Éppen az a probléma, hogy te pozíciót hasonlítottál pozícióhoz.

A szóban forgó mondat arról szól, hogy nem a "főnöki beosztás", a "szülői státusz" vagy az "orvosi végzettség" tesz többé, nagyobbá másoknál, hanem a belső, lelki tulajdonságok.

Fordítva ülsz a lovon, csak nem veszed észre :)

Még egyszer leírom: az, hogy Jézus miféle esemény hatására tette ezt a kijelentést, teljesen lényegtelen a közölnivaló, a gondolati tartalom szempontjából.

Ezzel nem azt állítom, hogy soha nem kell figyelembe venni a szövegkörnyezetet, csak azt, hogy ez a mondat szövegkörnyezet nélkül, önmagában is értelmezhető és megérthető.

"Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei közt nem született nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a mennyek országában a legkisebb, az nagyobb nála."

"Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek országában."

Jézusnak ezek a kijelentései úgyszintén a szellemi nagyságra, a gyermeki (alázatos) lelkületre utalnak, és nem arra, hogy az a nagyobb, aki adni tud. A példázataid falsak és kontraproduktívak.