Kedves ateisták, ti sosem gondoltok arra, hogy a hívők esetleg olyasmit birtokolnak ami nektek hiányzik?

Nagy dumás a pacák, de semmi értelme nincs annak, amit szövegel.

Nem hallottam még, hogy a pénz, vagy a karrier Isten lenne és ha ezek hiányoznak, akkor valójában őt keresem. Ebben a világban meg kell találni a helyünket, a karrier kiteljesíti az életünket. Sajnos kevesen tudnak abból megélni, amit szeretnek, amíg lehetősége lenne az embernek változtatni, addig nem tudja, milyen terület mit jelent, mivel jár, aztán később már csak azon tud továbbhaladni, amin elindult, leszűkülnek a lehetőségek, ritka az, aki rátalál arra, ami igazán boldoggá tehetné. Sokszor a kiindulópont sem olyan, ami sikerre vihetne, anyagi, családi helyzet, de még így is adódhatnak lehetőségek, csak sokan elmennek mellette.

Aztán család lesz, pénzt kell keresni a megélhetéshez, lakást venni, ruhákat, persze hogy hiányérzete van az embernek, olyan drága minden, az elérhető kereset meg csekély, de nem értem, hol van ebben Isten. Az életben az a szép, hogy mindenki a saját kedve szerint rontja el.

Szeretetet a családomtól várok, a barátaimtól, nem igénylem egy képzeletbeli segítségét, nekem nincs ábrándozásra szükségem, még a lottó ötös gondolatát is elhessegetem magamtól, mert elképzelem a sok szelvényt egymásra rakva és olyan csekély az esély, hogy semmi értelme ilyen szalmaszálba kapaszkodni, inkább azon töröm a fejem, hogy ami elérhető, azt miképpen szerezzem meg, terveket készítek, változatokat, összevetem a nehézségeket, az elérhető nyereséget és megpróbálok boldogulni, minél kevesebbet bízva a véletlenre. Céltudatos taktikával, stratégiával feljebb lehet kerülni.

Lehet persze várni a csodát, a segítséget, vagy reménykedni a túlvilágban, ha ez már veszett fejsze nyele, de azt is meg lehetne tenni, hogy átgondolod a helyzeted és megpróbálsz magad változtatni, nem mástól segítséget várva, hanem szembenézve a valósággal.

Azt hiszem legelőször saját magát kell az embernek kiismernie és ha szükséges, belátnia mit nem csinál jól, mit kellene tennie, hogy jobban menjenek a dolgok, de ez nem könnyű, én elismerem, de nem lehet másképpen, segíts magadon és az Isten is megsegít, tartja a mondás.

Talán ha a fantáziára lenne mérőszám, egy határig nem tudná az ember elképzelni Istent, így ateista maradna, aztán fölötte jönnek a vallásosak megint egy határig, de végül már a képzelőerő olyan magasságban lenne, hogy Isten nélkül is eligazodna mindenki, akinek már kevés a dogmatikus magyarázat.

Annál egyszerűbb válaszok nincsenek, amit a vallások nyújtanak, van egy olyan valami, amit senki nem ismer, hogy milyen, az valahogy összedobja a dolgokat, a csillagokat, az állatokat, az embert, a növényeket, az ő dolga, hogy miképpen és hogyan, vagy minek, de biztosan jó, bár szinte minden érthetetlen nekünk, de ez az egy tuti.

Aztán ha ezt elhiszed, akkor tovább élhetsz, valamilyen módon, de aki nem, az ki van radírozva, el van törölve, csak érthetetlen, hogy miért?

Akik elhiszik, azok többsége is hiába teszi, nem jut át az ösvényen, az keskeny, amint a Biblia írja.

Nyilván mindenki azt hiszi, hogy ő maga átjut, megnyeri a telitalálatot, pedig erre kevesebb a sansza, mint a lottó ötösre, de ez nem számít, csak a remény kell, a csalóka ábránd. a képzelet játéka.

Van a kereszténységben szép is, az általános szeretet, de nekem ez sem stimmel teljesen, mert miért szeressek olyan embereket, akik nem méltóak a szeretetre és a büntetésnek is itt a Földön kell, kellene bekövetkeznie a rossz tettekért, nem egy képzeletbeli, hanem valóságos bíró ítélete által.

Nekem a vallás túl kevés, kevesek a magyarázatok, kevés a kecsegtetés, én szeretek utánajárni, mi miért van, kinőttem a jó tündéres meséket és a mumus sem félelmetes a számomra, valós dolgokkal szeretek szembenézni, igazi lehetőségekben reménykedni és létező emberek szeretetét keresem.

Miért lett lepontozva a 2#-es? Teljesen igazat írt, egyetértek vele, ment a zöld kéz!

A videó meg hatásvadász butaság. Kínszenvedés volt végignézni.

Mi hiányzik az ateistákból a hívőkhöz képest? Semmi olyan, amit sajnálnánk. Az, hogy nem hiszek el mindenfélét szerintem épphogy pozitív tulajdonság.

Nekem az egész ellenszenves. Miért? Az egész higgy, és fogadd el, mert Isten így akarja. Én ezt báránylogikának tartom. Én olyan vagyok, hogy utána járok, keresek, hasonlók, nem hiszek el valamit csak azért, mert például ebben nevelkedtem.

A vallás önmagában nem ér semmit. Művészeti szempontból jelentős, de pl lelki biztosságot és örömöt egyáltalán nem ad. Épp ellenkezőleg. Nézz csak szét a Vallás kategóriában, hogy hány hívő írja, hogy nem találja Istent, és ettől kétségbeesik. Hogy nem tudja, hogy mit szabad és mit nem, és emiatt szorong. Szerintem ezt egy atesita sem irigyli, bár kétségtelen, hogy bármilyen embernél előfordulhat ilyen lelki válság, de a vallás nem igen megoldás rá.

Na igen: sok hívőnek kényszere van mindenkit lepontozni, aki nem hisz. Nem csak itt, hanem pl. egy vallásos kérdésre ha adok egy teljesen normális választ, az 0% lesz.

Csak azért, mert racionális.

És a kérdésben nem az van, hogy a Biblia alapján, hanem az igazságot kérdezi.

Mindegy. Egy hívőnek akkor is 0%

Na, EZ nem kell egy ateistának sem!

Nekem a stílusa csöpög a nyáltól!

Valamilyen hiányérzetre (kielégületlen vágy) ráfogni, hogy Isten a válasz rá, egyszerű önámítás. Ha egy kérdésre nem tudom a választ, akkor beismerem a tudásom hiányát, és nem kreálok rá valamilyen fantázia szülte dolgot.

A tudományos megismerés tényeken alapul, és csak olyan dolgot állít, amire bizonyítéka van. Ha a hívőkben van valamilyen dolog (a végtelen hiszékenységen kívül), ami az ateistákban nincs meg, akkor ezt ki kellene mutatni, bizonyítani kellene.

Talán (?) itt egy lehetséges magyarázat, mi is a hívők és ateisták közötti különbség:

[link]

Nem tudom. Én semmilyen ürességet nem érzek, se vágyást, hogy elkezdjek imádkozni.

Van családom, barátaim, hobbijaim, boldog vagyok, vannak álmaim, minden jó.

És ezt tudod, hogy kinek köszönhetem? Magamnak, és akik segítettek. Akik láthatóan tettek valamit.

Nézd, kérdező: te így találod meg a lelked egyensúlyát - nekünk meg erre nincs szükségünk, mert magunk is megtaláljuk.

Ezt értsd meg, hogy mi másképp gondolkodunk, és hagyd békén az ateistákat (is).