Ezek után csodálkoznak, ha valaki nem veszi komolyan a katolikus vallást?! (Bővebben lent. )

Én a katolikusoknál leginkább a képmutatást utálom.

Meg volt olyan élményem, hogy sok-sok idő után voltam újra katolikus misén, és már teljesen elfelejtettem a 'koreográfiát', hogy mikor kell letérdelni, felállni, na meg a dalokat.

És rendesen ki lettem nézve onnan, hogy én ezt hogy nem tudom.

Vajon a kérdező miért ment egyáltalán misére, ha nem is ismeri Jézus tanítását;

" "Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és a cédák megelőznek benneteket az Isten országában"

Mt 21,31

Hinni egy vallásban, illetve eljárni az ilyen "összejövetelekre", misékre stb, mindenkinek joga van:)

Függetlenül öltözködéstől, szociális-kulturális szinttől.

De most a példa kedvéért: Egy hajléktalant beengednél?

Az ő ruházata is valószínűleg nem lenne odaillő, nem lenne valószinűleg ápolt, lehet h egyébként alkololista, stb... Ettől ő még lehet, hogy nálad, vagy akár az összes ott lévőnél jobban hisz az adott vallásban, csak egyszerűen így járt, ilyen az élete.

Megjegyzés: Ember választja a vallását, nem fordítva.

Megjegyzés 2: Legkisebb mértékben sem hiszek ilyesmiben:DDD

Jajj, már megint egy ilyen. Például mostanában gyakran mondogatják azt, hogy: "A katolikus papok vizet prédikálnak és bort isznak. A legtöbb pap maga sem tartja meg, amit prédikál."

Tegyük fel egy pillanatra, hogy ez így van. Akkor is mi következik ebből? Legföljebb az, hogy tehát a papok is elkárhozhatnak. De sehogy sem következik, hogy most már az Isten szava, amelyet a papok Krisztus parancsolata szerint hirdetnek, nem igaz és nem kell azt komolyan venni. Tegyük fel, hogy az orvosok jókora része dohányzik s alkoholt fogyaszt, holott elméletben minden komoly orvos méregnek tartja az alkoholt is, a nikotint is. Mi következik ebből? Hogy most már ne törődjünk az egész orvostudománnyal és egészségüggyel?

Mindenki a maga lelkéért felelős; a pap is! Ha a pap nem tartja meg, amit prédikál, az az ő nagy baja lesz; ha én nem tartom meg, az nekem fog nagy bajt okozni. Okos ember nem a szerint igazodik, hogy más okosan cselekszik-e, hanem a szerint, mi a helyes és mi a kötelessége.

Dehát igaz-e, hogy a papok maguk sem hiszik vagy gyakorolják, amit hirdetnek? A papok közt csakugyan vannak téveteg, vétkes emberek. De csak nem lehet komolyan azt mondani, hogy a papok nagy része egyáltalán nem él a vallás parancsai szerint? Talán hibáz ebben vagy abban a pontban, de olyan papot nem igen találni, aki nem meggyőződésből hirdetné Krisztus igazságait. Sőt a papság túlnyomó többsége magasan az erkölcsi átlagszínvonal felett áll. A legderekabb hazafiak, leghívebb polgárok, legjótékonyabb, legistenfélőbb emberek mégis csak a katolikus papok köréből kerülnek ki. Még a legnehezebb papi kötelesség, a nőtlenség és tisztaság terén is, ha akadnak hibák és helyenkint néha nagyobb bűnök is, a túlnyomó többség mégis csodálatos hősiességgel tartja meg az Egyház felséges, de szinte emberfölötti önfegyelmezést igénylő követelményét s élete végéig híven megőrzi tisztasági fogadalmát. Aki ellenkezőt állít, az vagy tudatosan rágalmaz s egyes sajnálatos eseteket általánosít, vagy nem tudja, mit beszél s a legmagasabb erkölcsi színvonalon álló embercsoportot könnyelműen és igaztalanul vádolja.

Meg mondják, hogy "a vallás álszenteket nevel".

Ó igen, éppen úgy, mint ahogy a legértékesebb anyaföldből is teremhet gaz és bojtorján. Azért mégis esztelenség lenne meg nem becsülni a jó talajt s benne látni a baj okát. A vallásosság talajából is fakadhat torz és elferdült növény, de a dolgok értékét senki okos ember nem ítéli meg az esetleges elferdülésekből, hanem sokkal inkább abból, ami azoknak természetes és normális fejlődménye. Ez pedig nem az álszentség, hanem a tiszta szív, a becsületes jellem és emelkedett lelkület.