Mi a helyzet a kételkedő, "hiszem ha látom" típusú emberekkel?

Szent Tamás is olyasmit mondott, hogy "hiszem ha látom". Jézus annyit válaszolt neki, hogy boldogok akik nem látnak és még is hisznek.

Isten senkit sem ítél kárhozatra születésekor (ez a kettős eleve elrendelés tana lenne), nagyon sok ember van, aki idősebb korában tér meg. Mindenkinek élete utolsó pillanatáig van lehetősége Istent választani vagy eltaszítani Őt magától.

Kedves kérdező. A "szellemi ember" kifejezést Bibliai értelemben, nem a tudomány megértésére kell érteni.

Hanem Isten szavának megértésére.

"eleve esélytelen"

Nem kedves Kérdező, nincs eleve elrendelés, aki olyan körülmények közé születik, annak is ad Isten esélyt, hogy változtasson, illetve, hogy legyen keresztény életű. Ez a személyen múlik nem Istenen.

Ha nem tesz érte, az nem azt jelenti, hogy Isten így rendelte, hanem maga a személy döntött így.

"Ha valaki szkeptikus beállítottságú, számára nem is létezik a lehetőség hogy Istent válassza"

Ezért a fajta beállítottságért pontosan mely gének felelősek? Mert ha nincs ez a tulajdonságod a génekbe kódolva, mint a hajad színe, akkor elég gyenge érvet tudtál felhozni.

Tudod, kérdező, én is az vagyok. Elhiszem, hogy megkapom a fizetést, mikor meglátom az egyenlegemen, elhiszem, hogy haverokkal közös program lesz este, mikor már ott vagyunk, és elhiszem, hogy tényleg azt akarja lefejlesztetni az ügyfél, amit, mikor látom a hivatalos papíron. Racionális ember vagyok, nekem a csillagokat is leígérhetik, akkor hiszem el, hogy lesz is belőle valami, mikor látom a megvalósítást.

Az ember bármikor meggondolhatja magát bármiben. Bármikor jöhetnek olyan körülmények, hogy valamit nem tud teljesíteni, amit vállalt. És az ember sokszor rosszindulattal, még többször rosszindulat nélkül hazudik. Ha neked is hazudtak már, tudod, miről beszélek, mikor azt mondom, bárki bármit mond nekem, hiszem, ha látom.

Hiszékenység az, ha feketén dolgozok és elhiszem, hogy tényleg fizetni fognak (gyakran nem).

Hiszékenység az, ha hivatalos papír nélkül elhiszem, hogy jövő hétre sem az ügyfél, sem a főnök nem fogja meggondolni magát a kért fejlesztéssel kapcsolatban (szokásuk).

Hiszékenység az is, ha bedőlök az egyes országokban keltett gyűlölet-propagandádak alapos utánajárás nélkül, minden oldalról körüljárva a kérdést.

Viszont Istenben hinni nem az. Isten nem egy ember, aki bármikor meggondolhatja magát, nem egy korlátolt valami, amit a körülmények befolyásolnak, nem egy felhők szélén popcornt zabálva az emberek szerencsétlenségén röhögő troll, és nem is egy automata, amibe bedobod az imát és kiadja a csodát.

Nem meggyőzni akarlak. Mindössze annyit mondok, hogy az én életemben megtaláltam azokat a bizonyítékokat, amik által nem hiszem, hanem tudom, hogy létezik és gondot visel az emberekre. Nincs olyan, hogy egy ember hívőnek születik vagy sem. Különböző gondolkodásmódok vannak, különböző szemszögek, különböző kiindulási alapok, és ezekből levont különböző következtetések.

Én nem tudom, hogy a szkeptikus beállítottságért mennyiben felelősek a gének, de abban biztos vagyok, hogy a hit nem teljes mértékben szabad döntés következménye. Nyilván van az embernek egy alapvető jelleme, amin ha akar, akkor se nagyon tud változtatni. Ez részben genetikai adottság, de nagy szerepe van a gyerekkorban látott mintáknak, és szerzett tapasztalatoknak, benyomásoknak is. Lehet, hogy valaki nem is tudja, miért érez vonzódást vagy ellenérzést valami iránt. Ennek hátterében olyan gyerekkori élmények állhatnak, amire már nem emlékszünk. Az öröklött dolgokkal együtt ezek határozzák meg az ember jellemét, amin alapjaiban nem tud változtatni.

Tamás hitt, mert látott, a mai Tamások nem hisznek, mert nem látnak.

Az előttem szóló, Isten szentségét, és imádatának kéréseit semmibe veszi. Így nem csak magát, hanem másokat is becsap.

"jó ember"

Mi alapján, és ki az aki erre a megnevezésre jogosult.

Jézus határozottan kijelentette, hogy aki nincs mellette az ellene van, ennél fogva aki nem fogadja el, és nem él

Isten által lefektetett alapelvek alapján, az emberi szemszögből nézve lehet hogy jó, de nem ez számít.

Noé idejében sem volt mindenki "gonosz rossz" ember, de meghaltak, mert nem mentek be a Bárkába.

Ezt Jézus is megmondta.

Jobb esetben ezt az ember kinövi, rosszabb esetben megfeneklik benne.

Ugyanis a "hiszem, ha látom"-nak semmi köze a kritikus gondolkodáshoz, vagy a kétkedéshez. Nagyon könnyen befolyásolhatóvá teszi az embert, ha csak annak hisz, amit lát. Ráadásul felelőtlen és önhitt.

Semmiféle kockázat vagy szellemi munka nincs elfogadni azt, amit érzékelsz. Erre minden állat képes. Mi ebben a kunszt? Ez az alap, az ember valahol onnan indul, hogy képes olyan dolgokkal is foglalkozni, amit nem érzékel éppen. Képes elvonatkoztatni saját szubjektív érzékelt valóságától.

Másrészt, ha a hitedhez csak érzékelési bizonyíték kell, akkor már meg is adtad annak a receptjét, hogy egy simlis gazember hogyan manipulálhasson téged: azt kell láttatnia veled, ami számára előnyös. Az összes monolit elnyomó rendszer propagandája ezen alapszik. Ha nem hiszed azt, amit nem látsz, akkor egyszerűen be kell szűkíteni a látómeződ, hogy ne tudj arról, ami számára kellemetlen. Ha uralják a médiát, a sajtót, az információs csatornákat, akkor te is azt fogod hinni, amit ők akarnak, hogy higgy.

Zárásképpen, nincs nagyobb önhittség tévedhetetlennek vélni saját magad. Márpedig az érzékeidbe vetett feltétlen hit kizár minden egyéb hivatkozási alapot. Ennek végén pedig egyedül fogsz maradni, mert nem fogsz bízni senki emberfiában, mert a saját meggyőződésed mindig fontosabb lesz, mint mások szempontját elfogadni. Jobb esetben itt az ember kap egy-két pofont az élettől, hogy talán le kellene szállni a magas lóról, ha esetleg másokat is szeretne maga mellett tudni.