Bibliai ellentmondások/2/?

"Most fogok érettségizni, és van Biblia tételem, ezért elolvastam a bevezetőt, ami a legelején van, Mózes 5 könyve előtt. Ott is írja, hogy mivel nem egy ember írta, ezért vannak benne ellentmondások, tehát ezt még a Biblia sem tagadja."

És íme a példa, hogy már a bevezető is ellentmondásba kerül önmagával. Ugyanis, ha a Bibliát isten sugallta, tökmindegy hány ember írta, akkor sem fordulhatna elő kellene lennie.

Kérdező, ha nem akarod, hogy megmosolyogjanak, egy jó tanács exegézist CSAK az eredeti szövegből szabad végezni, FORDÍTÁSBÓL NEM!

Kis segítség

[link]

Szia!

Én nem látok ebben semmi ellentmondást, ugyanis aki jól ismeri a Bibliát, az tudja, hogy Mária is Dávid leszármazottja. Erre egy kevésbé ismert kis félmondat utal Lukács evangéliuma 1. fejezet 32. versében, ami arról szól, hogy Jézus a "Magasságos Fiának hivattatik, és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét." Az eredeti görög szövegben itt a πατρὸς szó szerepel, amely egyértelműen vérségi köteléket feltételez.

Üdv. Péter

Jézus Dávid családjából, s így Ábrahám nemzetségéből, a zsidó népből származik. Ezért hozza Máté Jézus származását Ábrahámtól kezdve Dávidon keresztül. Máté a zsidó szokás szerint sorolja fel Jézus őseit és az egyes tagokat a görög "nemzette" (egennészen) szóval köti össze. Ennek a szónak tágabb értelme van, s jelenti az apa meg fia közti származási kapcsolatot, de jelentheti ugyanakkora nagyapa és unoka, a dédapa és dédunoka közti kapcsolatot is sőt, nem zárja ki az örökbefogadást sem. Máté származási könyvében hiányok vannak, nem sorolja fel az összes őst, pedig tudhatta őket.

Az ősök névsorának összeállításában Máté Jézus származását Dávidra viszi vissza, mert a Messiás a jövendölések szerint Dávid király leszármazottja. Ezt meg akarja erősíteni azzal is, hogy mesterséges keretbe szorította be az ősöket, 3×14 őst sorol fel. A mesterséges keret kedvéért kihagy három királyt Jorám és Uzija között. A 14-et mint szent számot is felfoghatjuk, amennyiben 2×7-ből jön létre, és felfoghatjuk, mint Dávid nevének a számát. Ha Dávid nevében a mássalhangzók értékét összeadjuk (d = 4, v = 6), 14-et kapunk. Ezzel is hangsúlyozni akarta Jézus Dávidtól való származását és messiási voltát. Összesen 41 ős szerepel 42 helyett, mert Jechoniást kétszer sorolja fel. A Messiásnak Dávid családjából való származását nem Szűz Márián keresztül bizonyítja Máté, hanem Józsefen, mert jogilag csak az számított, hogy Jézus József házasságában - de nem házasságából - született.

Jézus istenfiúságát nem az emberi testben való megszületésére értjük, hiszen a Fiú létezett a megtestesülése előtt is. Ezért Jézus kettős természetű személy: emberi és isteni. Mivel Mária és József törvényes házassága idején született Jézus, mint ember, a nyilvánosság és a törvény előtt József volt az atyja.

Jézusról azt mondja a Biblia, hogy ő "Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr." (Fil 2:5-11)

A mi Urunk Jézus Krisztus, Istennek Fia, egyenlően Isten és ember; Isten, aki az Atya lényéből örök idő előtt született: és ember, aki anya lényegéből időben született. Tökéletes Isten: tökéletes ember, aki értelmes lélekből és emberi testből áll. Egyenlő az Atyával istenség szerint: kisebb az Atyánál emberiség szerint. Aki noha Isten és ember, mindazáltal nem kettő, hanem egy Krisztus. Egy pediglen nem az istenségnek testbe való átváltozása által: hanem emberi voltának Istenbe való felvétele által. Teljességgel egy; nem a lényeg összeelegyedése: hanem a személy egysége szerint. Mert valamint az értelmes lélek és a test egy ember: úgy az egy Krisztus Isten is, ember is. Aki szenvedett a mi üdvösségünkért: alászállott a poklokra: harmad napon halottaiból feltámadott. Felment a mennyekbe: ül a mindenható Atya Isten jobbján. Ahonnan eljövendő ítélni élőket és holtakat. Az Ő eljövetelekor minden ember feltámad a maga testével; és számot ad ki-ki az ő tulajdon cselekedeteiről. És akik jót cselekedtek, bemennek az örök életre; akik pedig gonoszt, az örök tűzre...

A "testvér" a keleti nyelvekben s a Szentírásban nagyon gyakran unokatestvért, vagy általában rokont is jelent. Máté ugyan (13, 55) Jakabot és Józsefet, Simont és Júdást mint "Jézus atyjafiait" említi, és "Jézus nővéreiről" is beszél (13, 55 k), de ugyanő alább más Máriát említ a kereszt alatt, mint "Jakab és József anyját" (27, 56), aki Szent János evangélista szerint nem Szűz Mária volt, hanem Kleofás (görögösen Alfeus) felesége és Szűz Mária rokona. Az említettek tehát Jézus rokonai voltak, de semmiképp sem Jézus igazi testvérei; maga a biblia tanúsítja ezt. Egyébként, ha Jézusnak igazi testvérei lettek volna, érthetetlen lenne, hogy a kereszten haldokló Jézus nem valamelyik testvérének, hanem az idegen Jánosnak oltalmába ajánlotta volna édesanyját.

A „testvér” (görögül: adelphosz) szó a görög nyelvben nem csak édestestvért jelentett, hanem ugyanezt a szót használták az unokatestvérre, vagy akár távolabbi rokonokra is.

Ter 13,8; 14,14.16; 24,15. 47 sk; 29,12.15; 31,23; MTörv 23,7; 1Krón 15, 5-18; 23,21-22; Neh 5,7; Jer 34,9 – Ezeken a helyeken a testvér szó unokatestvért, vagy még távolabbi rokonságot jelöl.

Mt 28,10 – Jézus ezt mondta: „Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek el Galileába. Ott majd meglátnak engem.”.

Mt 28,16 – „A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába.” (Akkor ők is Jézus vértestvérei voltak?).

Mt 27,56 –Jakab és József anyja az a Mária, aki Kleofás felesége, és Jézus anyjának nővére volt (vö. Jn 19,25). Tehát Jakab, József, Simon és Júdás unokatestvérei voltak Jézusnak.

Mk 6,3 – Jézus Máriának a fia, és nem Máriának egy fia.

Lk 2,7 – Máriának Jézus az elsőszülött fia volt.

Lk 2,41-51 – Jézusnak tizenkét éves korában még biztos nem volt testvére.

Jn 7,3-4; Mk 3,21.31 – „Testvérei” mégis úgy viselkednek, mintha idősebbek lennének Jézusnál. Tehát csak unokatestvérek lehetnek.

Jn 19,26-27– Jézus édesanyját János apostolra bízta, így nem lehetett neki vértestvére.

Milyen valódi kapcsolat van azok között, akiket „testvérek”-ként írnak le a Ter 11,26-28-ban és a Ter 14,14-ben? és a Ter 29,15-ben? Az 1Krón 23,21-22-ben? A 2Kir 10,13-14-ben? A MTörv 23,7-ben és a Jer 34,9-ben? és a Mt 23,8-ban? A Jn 20,17-18-ban és a Mt 12,49-ben? és az 1Kor 15,6-ban? Ki az igazi anyja véleményed szerint „Jakab, Jézus testvérének” ezekben a versekben: Mt 27,55-56; Mk 3,18; Mk 15,40; Jn 19,25 és Júd 1?

Az Újszövetség tíz esetben szól Jézus testvéreiről (Jakab, József, Simon, Júdás de nővérekről is történik említés). Ha állítjuk Mária örökös szüzességét, mimódon lehettek Jézusnak testvérei? A válasz egyszerű. Nem voltak édestestvérei, hanem csak unokatesvérei vagy más rokonai. A zsidók ui. nagycsaládban gondolkodtak, és ennek megfelelően nem is volt szavuk az édestestvérre. Édestestvér és más rokonsági fokon, de azonos életkorban lévő gyermekek megkülönböztetésére sem a héberben, sem az arámiban nincs külön szó, sőt a görög szöveg is ugyanazzal a szóval (adelfósz) jelöli a rokonokat, a testvéreket és a hittestvéreket. (Magyarul is hasonló a helyzet. Amikor a pap így szól a szószékről: Testvéreim!, az nem jelenti azt, hogy a templomban csupa édestestvér ül.) Az, hogy Jézus testvérei csupán közeli rokonai az Úrnak, nem merő hipotézis, hanem a Szenthagyomány apostolokig visszanyúló egyhangú tanúsága mellett, szentírási alapokon is áll, melyek közül, ha nem is mindegyik perdöntő tanúság, mégis a hagyományt látszik alátámasztani:

1. Jézust az evangéliumok mindig nyomatékosan Szűz Mária fiának nevezik, s a nyelvhasználatból arra lehet következtetni, hogy Jézus egyetlen gyermeke volt Máriának. Ellenben akiket a Szentírás Jézus testvéreinként nevez meg, soha nincsenek Mária fiainak nevezve.

2. Az evangelisták jelzik, hogy akik Jézus testvéreiként szerepelnek, idősebbek Jézusnál: féltékenyek Jézus befolyására, tanácsokkal látják el és gyámkodni próbálnak fölötte. Márpedig Máriának nem lehettek Jézusnál idősebb gyermekei.

3. Jézus Krisztus a kereszten haldokolva szeretett tanítványára, Szt. János apostolra bízza édesanyját (Jn 19,26). Ez érthetetlen volna, ha Máriának lettek volna más gyermekei is.

4. Az unokatestvérek léte mellett szóló legfontosabb szentírási érv két részből áll: I. Szt. János evangéliuma említést tesz Jézus anyjának, Szűz Máriának szintén Mária nevű nővéréről: Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna (Jn 19,25). II. Ugyanakkor Szt. Márk evangéliuma is említést tesz egy másik Máriáról, akit az Úr testvéreiként említett Jakab és József anyjának nevez: Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalómé (Mk 15,40). Ha ez a Mária a Szent Szűz lett volna, akkor biztos, hogy nem Jakab és József anyjaként mutatja be Márk, hanem Jézus anyjaként, és semmiképpen sem Mária Magdolna után említi meg. Szűz Mária jelenlétét Szt. Máté evangélista sem említette meg, mert az Ő ottléte közismert és természetes tény volt (Szt. János apostol tanúsítja is). Ugyanakkor megemlíti a másik Máriát: Messziről több asszony figyelte, mi történik. (…) Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja (Mt 27,55). A szöveg még egy tanúságot szolgáltat: A másik Mária messziről figyelte Jézus szenvedését. Jézus Anyja ezzel szemben a kereszt alatt volt, hiszen beszélgetett Fiával. Az a tény, hogy a másik Mária mindig Mária Magdolna után, és mindig Jakab és József, de sohasem Jézus anyjaként van bemutatva, a jánosi igehellyel összevetve bizonyossággá emeli a feltételezést: három Mária volt: Jézus Anyja a kereszt tövében, a távolban Mária Magdolna és a másik Mária, Jakab és József anyja (Mária édes- vagy unkatestvére, Kleofás felesége). A hagyomány állítása tehát biztos: Jézusnak csupán unokatestvérei voltak.

A görög ,,adelphosz'' ugyan általában vérszerinti testvért jelent, a héber ,,ach'' (nônemben: acha) azonban közeli rokont is. A Septuaginta az utóbbi esetben is az adelphosz szót használja pl. Ábrahám testvérének nevezi unokaöccsét, Lótot (Ter 13,8. vö. uo. 14,12 és 16), Jákob pedig nagybátyját és apósát, Lábánt (Ter 29,10-14. vö. Lev 10,4; 2Kir 10,13). A testvér szó tehát magában sem nem bizonyít, sem nem cáfol.

Jézus testvéreit a Biblia sohasem mondja Szűz Mária fiainak, még akkor sem, ha együtt szerepelnek Jézussal, mint a legtöbb esetben.

Mk 3,6: Nemde az ács ez, ,,a'' fia Máriának? Nem Jakab, József, Júdás és Simon testvére? -- Egyes magyarázók úgy vélik, hogy itt a névelô elkülöníti Ôt a többiektôl: egyszülöttet jelez.

Mk 3,21 és Jn 7,3-4 szerint a testvérek tekintéllyel lépnek fel vele szemben. Az akkori szokásjog alapján ez csak abban az esetben történhetett, ha idôsebbek voltak nála. De ha idôsebbek és testvérek, akkor hogyan lehet Jézus az elsôszülött? Tehát csak rokonai, esetleg unokatestvérei lehettek.

Jn 19,26-27-ben a kereszten függô Jézus Jánosra bízza édesanyját. Pedig a testvérek még éltek, sôt vele is tartottak, mint azt a mennybemenetel (ApCsel 1,14) története mutatja.

Mk 15,90 és Mt 27,56 Jakab és József anyját említi, aki nem Jézus anyjával, hanem minden valószínűség szerint a Mt 27,61-ben és 28,1-ben említett ,,másik Máriával'' azonos. Hiszen a sírhoz Máté 28,1 szerint a ,,másik Mária'', Márk szerint pedig (16,1) Mária, Jakab anyja ment. Ez a Mária valamiféle rokona lehetett Szűz Máriának. Jn 19,25: a kereszt alatt Mária, Kleofás felesége áll Jézus anyján kívül. Itt is ugyanarról van szó, vagy más valakirôl? Ennek a kérdésnek meglehetôsen nagy irodalma van, azt azonban máig sem sikerült tisztázni, hogy milyen rokonságban vannak a ,,testvérek'' egymással, Jézussal, és hogy kik a szüleik. Egy dolog bizonyos: ha vérszerinti testvérei volnának Jézusnak, a bibliai szövegek sokkal nehezebben lennének értelmezhetôk, mintha csak közeli rokonokat tételezünk fel.

Szerintem kár ilyen kérdéseket feltenni, mert a vallásosokban az a szép, hogy folyamatosan, megállás nélkül félrebeszélnek, ígyhát az érvek semmit sem érnek ellenük, mert valahogy immunisak a Józan Ész tanításaira...

Nincs az az ellentmondás, amit ezek ne magyaráznának ki...

Tehát ott tartunk hogy eddig semmi olyan ellentmondás nincs amely komolynak mondható.

Annyiszor hallom hogy ellentmondás van a bibliában. De én eddig csak a logikával találkoztam benne számomra érthetően van benne elmagyarázva hogy a Teremtő mit miért tett.

Igen van benne gyilkosság de az a Teremtő által jóváhagyott tett volt. Amely pedig nem ott a bűnös meglakolt azért amit tett.

Te aki ezt a kérdést írtad tényleg azért olvasod a bibliát hogy úgynevezett ellentmondásokat találj benne vagy inkább válaszokat keresel de nem találod őket s ez az igazi probléma? Ha válaszokat keresel talán segíthetek rálelni ha nem keresel akkor ..........

Csak azon tűnődöm hogy mi lehet a célod.

Azért érdekes hogy a zsidók soha nem fogadták el Jézust megváltónak de még csak királynak sem.

Egyértelmű Jézus a Teremtő fia József pedig a nevelőapja.

Arra az időre amíg Jézus felnő.

A teremtő elküldte a fiát azért hogy a bűnös embereknek legyen esélyük az örök életre hisz ez volt az eredeti Isteni szándék. Itt a Földön csak az ember teremtetett örök életre. Jézus meghalt az emberekért ez micsoda szeretetről árulkodik életét adta azért hogy mi élhessünk a Teremtő pedig a saját fiát áldozta fel azért hogy ez lehetséges legyen. Mivel Ádám tökéletes volt csak egy másik tökéletes ember fizetheti meg az emberiségváltságdíját. Ez személy volt Jézus.