Az ateisták miben különböznek a nem hívő emberektől?
"De azt érted, hogy valakiben akiről úgy gondolom, hogy nincs, abban nemhinni sem lehet?"
Hogy mi? De, ezt így hívják, ha úgy gondolod valamiről hogy nem létezik, akkor az azt jelenti hogy nem hiszel benne.
"Ha tőlem megkérdezik, hogy szoktam-e varázsolni, nem azt mondom, hogy nem, mert varázslatellenes vagyok, vagy antivarázsló, vagy varázstalan ember, hanem, hogy nem, mert szerintem nem létezik varázslat."
De ha épp lenne egy szó ami ugyanezt kifejezi, nyilván egyszerűbb lenne azt az egy szót leírni, mint ilyen hosszú körmondatokkal körülírni egy létező fogalmat.
Mert egy nemlétezővel kapcsolatban cselekszel. Valakiben aki nincs (ez az állításod), nem hiszel (ezt teszed).
Ha megjelennének az egyszarvúvédők, akkor te melyik kijelentést tennéd?
1. Én nem védem az egyszarvúakat. (Én nem hiszek Istenben.)
2. Szerintem nincsenek egyszarvúak. (Szerintem nem létezik Isten.)
Azt mondod egyszerűbb mint körülírni, de a lényeg éppen az, hogy nincs mit körülírni, az ateizmus mégis megteszi ezt azzal, hogy elmondja, ő nem hisz abban, ami szerinte nincs, pedig elég lenne annyit állítani, hogy nincs.
Kedves kérdező!
"De azt érted, hogy valakiben akiről úgy gondolom, hogy nincs, abban nemhinni sem lehet?"
Tökéletesen igazad van!
Az ateista nem abban hisz, hogy nincs isten (persze vannak olyanok akik igen, de definitíve nem ez a mérvadó). Ez ugye egyszerűen az Istenben való hit ellentéte lenne.
Ha helyesen érted a dolgot, akkor világos lesz az ateista azt utasítja el, hogy elhiggye megfelelő alátámasztás nélkül a hívők azon állítását, hogy létezik Isten!
Tehát a tagadás nem Istenre, hanem az istenben való hitre vonatkozik!
Az istenhit pedig létezik, tehát mint valós létezőt (függetlenül Isten lététől vagy nem lététől) el lehet fogadni, vagy (és az ateista ezt teszi) el lehet utasítani.
Ugyanígy az UFÓkban való hit is létezik, amit el lehet fogadni vagy el lehet utasítani, belátásod szerint.
Azon meg kár fennakadni, hogy az istenben nem hívésre kialakult már egy gyűjtőfogalom, az UFÓkban nem hívésre pedig még nem. A nyelv gyarapszik, változik, nyitva áll az út, hogy mondjuk erre a jelenségre is kialakulhasson egy azt leíró fogalom, ha igény van rá.
Aha, azt hiszem értem már, hol kavarodtál meg.
"Én nem hiszek Istenben." = "Szerintem nem létezik Isten."
,,Olyan nincs, hogy nem hívő ember. Mindenki hisz valamiben, legyen az akár teljesen hétköznapi dolog."
Nettó hazugság! A szokásos hívő ködösítés. A hétköznapi hitet az istenhittel próbálják összemosni.Pedig ég és föld a kettő. Amennyiben én hiszek valakinek, valamiben, az szemantikailag objektív bizalmat jelent. Ezzel szemben a vallási értelemben vett hit a szubjektum kielégítésére épül.
Köszi Darkmoon80!
Vagyis az ateizmus nem valami tagadása, hanem az Istenhívőség elutasítása? Mondjuk akkor is furcsa, hogy ha már ennyire számít hogy megkülönböztethető legyen, akkor miért csak Isten? Azt értem, hogy később akár bármi másban való hit elutasítására is szavakat hozhatnak létre, de valahogy feleslegesnek tűnik. Nem a szó használata, hanem, hogy valamiért szükségét érzi elmondani valaki, hogy ő milyen nem, és nem azt, hogy ő milyen.
Még mindig ott tartok, hogy elég lenne azt mondani, hogy szkeptikus. Akkor nem lenne elég, ha lenne olyan ateista, aki nem szkeptikus. Ezt viszont nehezen tudom elképzelni.
Így viszont olyan mintha valaki azt állítaná magáról, hogy semmi olyan nem gyakorol hatást az életére amit tudományosan nem tart megalapozottnak, és az Istenhit sem. Mintha azt mondanám legfeljebb 1 métert tudok ugrani, és nem tudok 2,5 métert ugrani. Mi értelme a plusz infónak?
Kedves Kérdező!
Tulajdonképpen igazad van.
Lehetne egyszerűen szkeptikusnak is hívni az ateistákat, mivel valóban szkeptikusan állnak az Istenhithez. (Bár maga a fogalom kevésbé specifikus, sokkal több minden belefér, inkább egy hozzáállás a világ dolgaihoz, és nem hordoz önmagában a hitre vonatkozó szűkítést. Így helyesen valószínűleg a "szkeptikus vagyok az istenhittel szemben" lenne a pontos megfogalmazás, ami viszont hosszú és bonyolult.)
A kérdésre, hogy miért akarja elmondani valaki magáról, hogy "milyen nem", annyit tudok csak válaszolni, talán azért mert ezt tartja fontosnak, kiemelendőnek.
Te hogyan válaszolnál egy olyan kérdésre, ha felteszik neked (ateistaként):
"Én keresztény vagyok és te miben hiszel?"
Ugye az előzőek alapján látható, ateistaként nem a hit az ami döntően meghatározza a világképedet (nem mondhatod például, hogy én abban hiszek, hogy a Fradi nyeri a bajnokságot, még a így is hiszed), mert nem ez a lényeg.
Ami a feltett kérdésre valós válasz, és ténylegesen leírja a transzcendenshez való hozzáállásodat és világképedet, az pontosan a "nem hívés", a világ magyarázatául a hívők által megfogalmazott válasz el nem fogadása. Erre a világszemléletre pedig az ateista szó teljesen megfelel, mivel széles körben ismert, világos jelentéstartalma van, és a magyar nyelvben is elterjedt.
Nem arra gondoltam, hogy Istennel szemben szkeptikus hanem, hogy tudományosan szkeptikus, amivel sokkal konkrétabban meghatározza a nézeteit, és teljesen kizárja vele az Istenben való hit lehetőségét is. [link]
De végiggondoltam ezt is, és meglehet mégis vannak akik nem logikai vagy tudományos indíttatásból mondják, hogy szerintük nincs Isten. Vagyis lehetséges, hogy valaki nem zárja ki, hogy léteznek sellők vagy tündérek, de elutasítja az Istenhitet. Ha őket meg kell különböztetni a szkeptikusoktól, akkor erre jöhetett létre az ateista szó. Így érteném, hogy mi értelme van.
Úgy látom az ateista szó több magyarázatot igényel, mint azt mondani, hogy "szerintem nincs Isten". Mert ateistának számítanak az agnosztikusak is, és azok is akik szerint tudományosan igazolható Isten nem léte, és azok is, akik soha életükben nem hallottak Istenről, és talán az egész pogányság is.
Amit kérdeztél az is érdekes: "Te hogyan válaszolnál egy olyan kérdésre, ha felteszik neked (ateistaként):
"Én keresztény vagyok és te miben hiszel?" "
Én, ha nem hinnék Istenben azt mondanám, nem vagyok Istenhívő, sem vallásos.
Most ha tényleg megkérdeznék ezt tőlem, akkor nekem is részleteznem kellene a nézeteimet, ami érthető, mert ez egy összetett kérdés, és eléggé egyedi minden embernél, furcsa is lenne mindenre külön megnevezéseket találni.
Sokan vannak azok is, akik hisznek Istenben, de nem vallásosak. Ha az Istenhívőségen belül is lennének ilyenek, azt is vallásnak értelmeznék, pedig pont azt jelentené, hogy nem tartozik semmilyen valláshoz. Ráadásul olyanok is vannak, akiket születésük után megkereszteltek, mégsem vallásosak, de hisznek Istenben. Vagy akik belenevelkedtek egy vallásba, hisznek Istenben, ellenzik a saját vallásuk nézeteit, de nem az összes vallási irányzatot. Aztán ott vannak az olyan vallások, amik nem Istenben hisznek, vagy nem egyetlen teremtőben, na ezek is mind izmusok lettek. Akik egy izmushoz sorolják magukat, azok irányadónak tartanak magukra nézve egy eszmét. Ha nem is vallás, ahhoz nagyon hasonlónak látszik, ha éppen az ellenkezőjét szeretném kifejezni, nem sorolnám magam egyikhez sem.
Közben lett egy másik elképzelésem is az ateistákról. Lehet, hogy ők a feltétel nélküli viszonyt utasítják el. Vagyis ha egyértelmű lenne, hogy van Isten, akkor sem hinnének neki. Nem benne, hanem neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!