Mi a véleményetek a középkori kereszténységről?

#12

"meg pl. a spanyol inkvizíciót nem az egyház, hanem az állam hajtotta végre."

Nem mondod, hogy már akkoriban is szekuláris módon működött az államhatalom?!!

Tudod, a szekularizálódás előtt nem volt különbség állam és egyház között. Az állam maga volt az egyház, és az egyház alkotta az államszervezetet. Pont ez vált ketté a szekularizáció során. Nehéz ezt már a mai fejjel elképzelni, de így volt. Így aztán kár is mosdatni az egyházat, és az államra kenegetni a kenegetnivalót, hiszen a szekularizáció előtt a kettő egy és ugyanazt jelentette. Amit az állam tett, azt az egyház tette és vice-versa.

Ezzel nem az egyházat akarom rossz színben feltüntetni, vagy az akkori államhatalom munkásságát szépíteni. Csak nem kéne fals dolgokat állítani, hogy jobb színben tüntessük fel az akkori egyházat. Valóban tettek ilyeneket, de az csak a Bibliában van benne, hogy az apák vétkeiért a fiaik lakoljanak. A mai rendszernek, benne az egyház szerepének már köze sincs ahhoz, amilyen a szekularizáció előtti időkben volt. Ami akkor volt, az elmúlt, fekete folt az egyház köpönyegén, de ezzel együtt lehet, és együtt is kell élni.

Nem az akkori rendszert kellene megpróbálni mosdatni, hanem tanulni annak hibáiból, és figyelni, vigyázni rá, hogy még egyszer ne következhessenek be olyan rémuralomszerű állapotok, mint amik akkoriban uralkodtak.

- - - - - -

#15

"- az ókori tudományos eredmények megtartása "

Egy részüket megtartották, más részüket eretnekségnek titulálva megsemmisítették. Az első számú cél nem a tudományos eredmények megtartása volt, hanem a hatalom megszilárdítása. Ezen cél érdekében pedig nem azt nézték, hogy egy munka tudományosnak tekinthető-e vagy sem, hanem azt, hogy mennyiben szól az egyház álláspontja mellett vagy ellen. Ha ellene szólt, ment a süllyesztőbe, ha mellette, akkor megtartották. Függetlenül attól, hogy az egyébként mennyire volt tudományos, vagy mennyire nem.

"- az írásbeliség elterjesztése "

Hát ez pont nem szerepelt az akkori hatalom érdekei, céljai között. Sőt, igazából a reformáció időszakáig az analfabetizmus kb. 95-98% feletti volt a népesség körében. A reformáció időszaka az 1500-as évekre datálható, tehát az egyház cirka ezer éven keresztül igazán nem törte magát azon, hogy a tömegek ne legyenek analfabéták.

"- tudományok és művészetek támogatása "

A tudományokat nem igazán támogatta, hanem inkább megtűrte, egészen addig, míg az valami olyat nem fedezett fel, ami ellene szólt az akkori világképnek. Ha ilyen történt, akkor jöttek a különböző eszközök, hogy rávegyék az illetőt arra, hogy eretnek(-nek nyilvánított) gondolatait, nézeteit visszavonja. Ennek utolsó állomása volt az inkvizíció - de addig már csak kevesen jutottak el, a többséget még előtte sikerült megtörni.

"- oktatás "

Nyilván, az oktatás alapvetően az állam, mint vezető szerepet betöltő intézmény feladata. De ugye mivel nem szekuláris államként működött az akkori hatalom, így az oktatás realizálása az egyház dolga volt. Ez nem érdeme, hanem kötelessége volt az egyháznak. Érdeme az lett volna, ha az átlagemberek körében is igyekezett volna megvalósítani, ez irányban viszont nem igazán törte magát a reformáció előtt.

"- kórházak "

Ugyanaz, mint az oktatás esetében. A kórházakat alapesetben az állam tartja fenn, és mivel deszekularizált vezetés esetében az állam = az egyházzal, így nyilvánvalóan az egyház dolga volt eme kötelesség ellátása is akkoriban. Így ez megint csak nem érdem, hanem inkább kötelesség volt az egyház részéről.

Érdem az lett volna, ha támogatja a tudományos alapú gyógyítást, a gyógyító eszközök fejlesztését, de mivel az imádkozáson, ráolvasáson, ördögűzésen, érmetszésen és hasonló hókuszpókuszokon kívül nem nagyon alkalmazott gyógyászati beavatkozásokat, így ezt én inkább csak kötelességnek, mint érdemnek rónám fel.

"Az állam maga volt az egyház, és az egyház alkotta az államszervezetet. Pont ez vált ketté a szekularizáció során."

Ennek semmi igazságalapja nincs. Ha például felségárulással vádoltak valakit, mert szövetkezett a király ellen, akkor nem az Egyház ítélte el. Ahogy az eretnekeket sem az állam. Volt külön egyházi és állami bíráskodás. A spanyol inkvizíció kimondottan állami intézmény volt. Az eretnekek helyett a király, illetve a királyság ellenségeit üldözte kegyetlen módszerekkel. Oly annyira, hogy a pápák is felszólaltak ellene több ízben. Ez utóbbiból is látszik, hogy egybemosni az Egyházzal, több mint aljas csúsztatás.

Ráadásul nem is ezt jelenti a szekularizáció, amit megfogalmaztál.

#21!

"Nem mondod, hogy már akkoriban is szekuláris módon működött az államhatalom?!!"

Nyilván nem, de nem az egyház hajtotta végre, nem az egyház itélte el az embereket, hanem a világi hatalom.

"Tudod, a szekularizálódás előtt nem volt különbség állam és egyház között. Az állam maga volt az egyház, és az egyház alkotta az államszervezetet."

Ez nem igaz. Tudod, akkoriban megvoltam az országok, birodalmak, élükön uralkodóval, akik rendeleteket hoztak, függetlenül az egyháztól. Nyilván a pápának jóval nagyobb szerepe volt, mint manapság, de általában az uralkodók szerették a saját hatalmukat megszilárdítani, és nem igazán engedték, hogy a pápa beleszóljon a dolgaikba.

"Egy részüket megtartották, más részüket eretnekségnek titulálva megsemmisítették. Az első számú cél nem a tudományos eredmények megtartása volt, hanem a hatalom megszilárdítása. Ezen cél érdekében pedig nem azt nézték, hogy egy munka tudományosnak tekinthető-e vagy sem, hanem azt, hogy mennyiben szól az egyház álláspontja mellett vagy ellen. Ha ellene szólt, ment a süllyesztőbe, ha mellette, akkor megtartották. Függetlenül attól, hogy az egyébként mennyire volt tudományos, vagy mennyire nem."

Azzal egyetertek, hogy hogy nem figyelték tudonányos-e, de a többivel nem, tekintve, hogy a görög mitológia történetei is fennmaradtak, ami pedig összeegyeztethetetlen a kereszténységgel.

"Hát ez pont nem szerepelt az akkori hatalom érdekei, céljai között. Sőt, igazából a reformáció időszakáig az analfabetizmus kb. 95-98% feletti volt a népesség körében. A reformáció időszaka az 1500-as évekre datálható, tehát az egyház cirka ezer éven keresztül igazán nem törte magát azon, hogy a tömegek ne legyenek analfabéták. "

A szegény alsó rétegek mit kezdtek volna az írás-olvasás tudással? Keményen meg kellett dolgozniuk a betevő falatért, egyáltalán nem tudták volna hasznosítani ezt a tudást. A reformáció után sem ugrott meg hirtelen az írni tudók aránya,ne túlozzunk már. :)

Viszont az tény, hogy a középkorban a szerzetesek írta, másolta kódexek nagyon hasznosak és értekesek, mindenképp érdemes megemlíteni őket.

"A tudományokat nem igazán támogatta, hanem inkább megtűrte, egészen addig, míg az valami olyat nem fedezett fel, ami ellene szólt az akkori világképnek. Ha ilyen történt, akkor jöttek a különböző eszközök, hogy rávegyék az illetőt arra, hogy eretnek(-nek nyilvánított) gondolatait, nézeteit visszavonja. Ennek utolsó állomása volt az inkvizíció - de addig már csak kevesen jutottak el, a többséget még előtte sikerült megtörni. "

Butaságokat beszélsz. Igenis támogatta a tudományt, tekintve, hogy a kor püspökeinek nagy része tudós volt, és az első egyetemek megalapítása is az egyház nevéhez fűződik. Ez már kapcsolódik az oktatassal kapcsolatos ponthoz is. A világi hatalom nem törte magát, hogy iskolákat hozzanak létre.

A betegápolással kapcsolatban pedig, a világi hatalmat ez többnyire nem érdekelte, csak az, hogy miné jobban megszedjék magukat kincsekkel.

A szerzetesek viszont keresztényi kötelességből tették ezt.

Te tényleg egy olyan színvonalú oldalt linkelsz be, ami felsorolja a kereszténység bűneit, melyek közül egyik gyöngyszem:

"1456: Nándorfehérvári csata: 80.000 törököt mészároltak le."

Az egész biztos, hogy nem normális aki csinálja a linkelt oldalt, de azzal is vannak komolyabb problémák, aki ezt belinkeli, mint forrást.

#26😂😂😂

A töröknél nem a vallás volt a mozgatórugó, hanem hogy minél nagyobb területet és hatalmat szerezzen a szultán.

Menj, és tanulj egy kis történelmet, de ne ilyen kamu oldalaknak higgy!

@25: nem. Itt két állam háborújáról volt szó: az Oszmán Birodalom terjeszkedni szeretett volna, a Magyar Királyság pedig szerette volna megőrizni a szuverenitását. Az már csak mellékkörülmény, hogy nem ugyanaz volt a két országban elterjedt vallás...

Ugyanilyen konfliktusok előfordultak a keresztény Európában illetve az iszlám Közel-Keleten is -minden vallási felhang nélkül...

Hihetetlen.

Az ember azt hinné, hogy vége van a gyilkos kommunizmusnak, erre föl meg itt terjesztik tovább a marxista ideológiájukat a neo-komcsi agitátorok.

Ahhoz a kommunista álbaloldali szennylapoz viszonyítva pedig a kurucinfó tényfeltáró ismeretterjesztő-portál.