A keresztény vallás a lelki szegények hite?
Sejtem, mit jelent a szentencia, nem ostobát jelent a lelki szegény, hanem valami olyasmit, hogy nem kell okoskodni, el kell fogadni azokat a magyarázatokat, amiket prédikálnak.
Csakhogy számtalan kérdés merül fel, komoly teológiai viták vannak, jelentős egyházfők is vizsgálnak dolgokat, amiket egyszer így, máskor úgy magyaráznak, ez köztudott és ezért van a sok felekezet.
Nem tehetek róla, nekem bizony támadnak gondolataim, amelyeket ha akarom sem tudom elnyomni.
Itt van például a predesztináció, amely erősen csökkenti a szabad akarat jelentőségét és az aktuális cselekedet értékét, súlyát - amivel kapcsolatban szóba kerül.
Ezek egyrészt Isten mindent tudásából erednek, mert ha ismeri a jövőt és mégis azt teszi, amit tesz, akkor helybenhagyja, sőt előidézi azt, ami lesz.
Mondjak példákat?
Vegyük például a bűnbeesést.
Ha Isten már az Éden megteremtése előtt tudja azt, hogy ha beteszi a fát, akkor hiába tiltja majd meg Ádámnak, hogy egyen róla, az enni fog, de ennek dacára mégis beteszi, akkor ez eleve elrendelés.
Eljátsza a kiűzetést, pedig akár teremthette volna eleve az Édenen kívül a párt, mert úgyis tudja, hogy ki fogja űzni őket.
Így nézve semmi értelme Ádám szabad akaratának, mert már előre el lett rendelve a bűnbeesés, már a fa betételekor.
A Biblia is elrendel dolgokat, hiszen ami le van írva benne, az megváltoztathatatlan.
A JT-k szoktak példálódzni a keskeny ösvénnyel, amin kevesen jutnak át, vagyis kevés lesz a végítéletkor az üdvözülő.
Ez bizony nem csak intelem, hanem egyúttal definíció, elrendelés is, ezért a buzgó térítési szándékuk nem csak értelmetlen, hanem egyenesen Biblia ellenes is, mert meg akarják változtatni a benne leírtakat, hiszen a kevés nem lehet sok, vagy több.
Ráadásul nem is az érdekük, hogy újabb megtértek legyenek, hiszen akkor csökken a saját, vagy a szeretteik esélye, akárcsak a Titanic túlélőinek, ahol a kevés, már megtelt mentőcsónakba csak akkor szállhatott volna be valaki, ha más kiszáll onnan.
Aztán ott van "Occam borotvája", ami az egyszerűbb felé terel mindent.
Eszerint A Bibliában feleslegesek sőt, értelmetlenek a Noé előtti dolgok, hiszen Isten teremthette volna mindjárt őt és családját, nem csak az özönvizet spórolta volna meg, henem egy csomó kudarcot, illetve teljesen felesleges, eltörlésre ítéltetett kínlódást, amit amúgy is előre tudott.
Láthatóan a Biblia az ember szemszögéből íródott, emberek írták embereknek, de a főszereplő mégis Isten, akinek a nézőpontjából teljesen értelmetlen az egész keresztény hitvallás.
Annak középpontjában az áll, hogy egész evilági életünk, ez a siralomvölgy, csak azért van, hogy a túlvilági helyünket meghatározza és az utolsó ítéletkor ez a besorolás az örökkévalóságba majd meg is történik.
Csakhogy a Mindenható Isten egyszerűbben is megoldhatta volna ezt a kérdést, teremthetett volna eleve annyi és olyan lelket a túlvilágba, amilyet és amennyit csak akart volna.
Semmi szügség nem volt erre a világra, ránk, bűnös lelkeinkre, a sok szenvedésre, bűnre, sem a bűnbeesésre, sem a megváltásra, de még a Bibliára, a keresztényekre és az utolsó ítéletre sem.
Ne ez Occam borotvája.
Hogy pontosabban megértd, vegyünk egy hasonlatot, mondjuk egy parasztembert, némi isteni hatalommal.
Akinek lehetősége lenne tökéletes gyümölcsöt teremtenie, ne kérdezd, hogyan, talán atomátalakítással, vagy másképp.
Elkezdene e szántani, vetni, lesné e a felhőket, hogy esik e az eső, aggódna e a jégverés miatt, vagy hogy nem lesz e szárazság, levéltetű, beporozzák e a méhek a fa virágait, metszegetné e a fát, gondozná évekig, amíg termőre fordul és végül a betakarítás fáradtságait
elszenvedné e, ha ezzel szemben ripsz - ropsz teremthetne mindjárt tökéletes gyümölcsöt, amennyit csak akar?
Nem hiszem, hogy lenne olyan tökkelütött, bár lehet, hogy megtenné, csak nem lenne semmi értelme.
Visszatérve a fő kérdésre, bennem ilyen és még ennél is keményebb kérdések merülnek fel és nem tudom, hogy mi is az a "lelki szegény" pontosan?
Szia
Te egy boldog ember vagy Krisztus szavai szerint. "„Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” a Máté 5:3 szerint, vagy másként „Boldogok, akik tudják, hogy szükségük van Istenre, mivel övék az egek királysága."
vagy:
Lukács 6:20
"Ő pedig a tanítványaira nézett, és a következőket mondta:
„Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek Isten királysága."
"Itt van például a predesztináció,..." ezt találtam, elküldöm, hátha érdekel:
A The New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religious Knowledge c. mű ezt írja: „[Az i. sz. negyedik és ötödik században élt] Ágoston előtt a kereszténységen belül nem foglalkoztak komolyan a predesztináció elméletével.” Az Ágoston előtt élt úgynevezett egyházatyák, például Jusztinosz, Órigenész és Iréneusz „mit sem tudtak a feltételek nélküli eleve elrendelésről, ők a szabad akaratot tanították” (Hastings: Encyclopædia of Religion and Ethics. 1919, X. köt. 231. o.). Mivel elutasították a gnoszticizmust, a leírások úgy mutatják be őket, mint akik sokszor hangot adtak az abbeli hitüknek, hogy az ember szabad akaratot kapott, mely „megkülönböztető jellemzője az emberi személyiségnek, az erkölcsi felelősségre vonás alapja, egy Istentől jövő ajándék, amely által az ember dönthet úgy, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekszik”. Ezenkívül úgy jellemezték őket, hogy „az ember önállóságát [hirdették], és azt, hogy Isten senkire sem kényszeríti rá az akaratát” (S. Jackson [szerk.]: The New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religious Knowledge. 1957, IX. köt. 192–193. o.).
Bocs, elküldtem előbb.
" lelkileg távol vagy a tökéletességtől, távol vagy Isten törvényétől (lelki értelemben nincs sok minden amit fel tudsz mutatni), de Isten mégis szeret és megváltást ajánl neked.
"
Szóval azt sem igazán értem, hogy miképp lesz a lelki szegényből távol Isten törvényétől, mert hiszen akkor azt mondaná ( Boldogok akik távol vannak Isten törvényétől, mert övék a stb...)
Vagy a lelkileg tökéletlen, mert ez is paralel.
Logikailag is téves, mert ugyan aki távol van Istentől, az miért lenne boldog attól, hogy szereti az Isten?
Én speciel elég távol vagyok, nem is hiszek benne, tehát semmi örülni valóm nincs, hogy egy nem létető szeret, vagy ajánl valamit, tehát semmi boldogság sincs ettől bennem.
A lelki az lelki, a szegény, az valami fogyatékosság szerintem.
A keresztény vallás nem a lelki szegények hite, hanem azon embereké, akik vakon hisznek a hazugságnak. Várják a messiásukat, aki majd eljön értük. Ez nem igy lesz. A biblia tele van ellentmondásokkal, próbálják kimagyarázni. Sajnálom azokat, akik ebben benne vannak. Nem véletlenül birkanyáj az ilyen emberek sokasága.
"És jézus monda: bégessetek csak, ez a ti sorsotok. Ama napon mikor eljövök, bégethetünk együtt." János evangéliuma, 24,12
Kedves kérdező, a "lelki szegénység" nem azt jelenti, amit sokan első hallásra hisznek róla.
Jézus a híres hegyi beszédében egy olyan kifejezéssel élt, melyet gyakran így fordítanak: „Boldogok a lelki szegények” (Máté 5:3, Károli-fordítás). De a szó szerinti fordítás sok nyelven nem érthető világosan. Bizonyos esetekben arra is utalhat, hogy „a lelki szegények” szellemi fogyatékosok, gyengék vagy nem elég céltudatosak. Azonban Jézus itt arra tanított, hogy a boldogság nem a fizikai szükségletek kielégítésén múlik, hanem azon, hogy az ember felismeri-e, hogy szüksége van Isten vezetésére (Lukács 6:20). Ezért az olyan fordítások, melyek úgy adják vissza ezt, hogy „akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek”, „akik tudják, hogy szükségük van Istenre”, vagy „akik felismerik, hogy szükségük van Istenre”, sokkal pontosabban közvetítik az eredeti gondolatot (Máté 5:3, Biblia – Egyszerű fordítás).
"Ha Isten már az Éden megteremtése előtt tudja azt, hogy ha beteszi a fát, akkor hiába tiltja majd meg Ádámnak, hogy egyen róla, az enni fog, de ennek dacára mégis beteszi, akkor ez eleve elrendelés."
Szó sincs róla! Isten szeretet. Isten a jóság abszolút tiszta forrása. Ő nem tesz ilyent. Isten tudhatja a jövőt, ez igaz, de a bibliai leírások bizonyítják, hogy nem minden esetben él ezzel a képességével. Ezért adta a szabad akaratot az értelmes teremtményeinek. Neki nincs arra szüksége, hogy mindent előre lásson ahhoz, hogy a szándéka megvalósuljon. Ezért sajnálta, hogy Ádámék úgy döntöttek, ahogy, de tökéletes intézkedést hozott annak érdekében, hogy helyreállítsa a bukott ember vele való kapcsolatát.
"A Biblia is elrendel dolgokat, hiszen ami le van írva benne, az megváltoztathatatlan."
De SOHA, EGYETLEN SZEMÉLY sorsa sincs elrendelve, ha figyelmesen olvasod a Szentírást, MINDIG, MINDENKINEK megvan a döntési szabadsága! Csak csoportok esetében van előrejelezve a bibliában, hogyan lesz a végük. Kálvin éppen ezt nem vette figyelembe, mikor a predesztináció nem bibliai tételét hirdette.
Csoportokkal kapcsolatban: A Szentírás beszámol olyan esetekről is, amikor Isten valóban előre tudta, hogy mit fog tenni egy csoport, egy nemzet vagy az emberiség nagy többsége. Ez alapján megjövendölte, hogy alapvetően mit fognak tenni a jövőben, és előre eldöntötte, hogy hogyan fog reagálni ezekre. Ám az, hogy Isten előre tudta és elrendelte a tetteiket, nem jelentette azt, hogy egy adott személy egy ilyen csoportban vagy közösségben nem dönthetett szabadon arról, hogy mit fog tenni. A következő példák jól mutatják ezt:
A Noé napjaiban történt özönvíz előtt Jehova bejelentette, az a szándéka, hogy pusztulást hoz emberre és állatra egyaránt. Ám a bibliai beszámoló rámutat, hogy Isten csak azután határozta ezt el, miután a körülmények, az elharapódzó erőszak és gonoszság, szükségessé tették. Ezenkívül Isten, aki ’jól ismeri a szívet’, megvizsgálta az embereket, és úgy találta, hogy az ember „szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz” (2Kr 6:30; 1Mó 6:5). Ám bizonyos személyek, Noé és a családtagjai elnyerték Isten kegyét, és megmenekültek (1Mó 6:7, 8; 7:1).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!