Milyen tudományos, technikai eszközök maradnának Földünkön, ha kivennénk a keresztény gyökerű országok felfedezéseit, technológiáját?

Mondjuk a karantén pont, hogy európai. A quarantina 40 napot jelent, amennyi időt bezárták a beteget. Jelképes, hogy miért épp 40 nap: a 40 fontos szám a kereszténységben, 40 napig böjtölt Jézus is a pusztában, húsvét után 40 nappal ment fel Jézus a mennybe, stb. De kitapasztalták, hogy ennyi idő után már a beteg sem fertőz.

Számos dolgot köszönhetünk nem keresztény, nem európai országoknak, lásd Távol-Kelet, arab világ. De számos más hasonlóan fontos dolgot meg keresztény európaiaknak.

Úgy fogalmaznék inkább, hogy jelentős részben a keresztény gondolkodásmódnak is. De ehhez például kellett egy skolasztikus mozgalom, ami lehetővé tette, hogy az ókori filozófusok gondolatai keresztény kontextusban is vizsgálhatóak és adaptálhatóak legyenek.

Ne feledjük, hogy a valódi természettudomány megszületése olyanok nevéhez fűződik, mint Galilei, Kepler meg Paracelsus, vagyis a reneszánsz korhoz. A keresztény gondolkodásnak tehát azért beletelt kilenc vagy tíz évszázadába, mire megszülte a tudományt (persze ebben rengeteg más is közrejátszott: népvándorlások, természeti csapások, külső és belső konfliktusok). Tehát igaz, hogy keresztény gondolkodók hozták létre a modern természettudományt, csak éppen maga a keresztény gondolkodás is változott az eltelt évszázadok alatt.