Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Miért nem tudják az emberek,...

Miért nem tudják az emberek, hogy ha meghalnak nincs tovább? Nem lesz semmien mennyország pokol semmi, csak az örök sötétség?

Figyelt kérdés
2017. aug. 10. 07:30
1 2 3 4 5 6
 11/52 anonim ***** válasza:
21%

Igen, a sötétségből nullára pontozódnak az értelmes, világosságot hordozó válaszok !:D:D:D:D

Valójában a sötétség tudati értelemben nem a fény hiánya, hanem: RETTEGÉS A FÉNYTŐL!

2017. aug. 10. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/52 anonim ***** válasza:
44%

A kérdező ott hibázott,hogy örök sötétséget írt,de igazából még az sincs.

Aki 'járt a túlvilágon' nos.. ki tudja az agya milyen dolgoknak volt kitéve, a személyes 'tapasztalás' nem perdöntő,hiszen az idő és minden más érzékelés ilyenkor hamis. Az amit látni vélt, még az agy adászünete előtti és utána lévő állapotból származó élmény.

2017. aug. 10. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/52 anonim ***** válasza:
55%

5-ös te mi a szart beszélsz?


Attól, hogy akácfa lesz vagy földigiliszta, még nem fogja tudni, hogy ő valamikor létezett.

Itt a éntudatról van szó, nem pedig az anyagi dologról.

A kérdező itt a mennyországról beszélt, amit nagyon jól tudunk, hogy nincs..

Amikor meghal valaki, nem történik semmi extra, csak az agyban megszűnik az elektromágneses ingerek, tehát az éntudat..

Tehát nem örök sötétségről beszélünk, hanem a semmiről.

Látod te pont az az ember vagy aki azt hiszi magáról, hogy tud valamit, de valójában meg eltévedt a sötétben.

2017. aug. 10. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/52 anonim ***** válasza:
66%

Kedves Kérdező, kedves Hozzászólók!


Ugye nem veszitek rossz néven, ha nem rátok, hanem az emberiség tanítóira, nevelőire és előttünk járó példaadóira hallgatok?


Volt itt egy Jézus nevű illető -lehet, hallottátok már a nevét valamelyik ősöreg sztoriból- aki szerint a mennyország mibennünk van. Nos, nem felszólító módban írta ezt, ne érezzétek magatokra nézve kötelezőnek. Javaslom, aki nem akar élni a lehetőséggel, az ne éljen. Aki meg akar, annak nosza, előre. Nem bánom, ha a materialisták a "nagy kikapcs" után semmit nem éreznek, de ezt meg magamra nézve nem érzem kötelezőnek.


Megegyeztünk?

2017. aug. 10. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/52 anonim ***** válasza:
27%

Előző, eddig semmi sem támasztja alá az ellenkezőjét.

Sok mindent mondtak régi 'nagy' tanítók,amikről kiderült,hogy nem úgy van.

Ha még mindig azokban hinnénk,akkor most nem gépelhetnél a számítógépen,még mindig emberek millói halnának meg olyan betegségektől,amelyek gyógyíthatóak,csak..

2017. aug. 10. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/52 anonim ***** válasza:
70%

Az embert az agya vezérli, az agy pedig nem más, mint egy intelligenciát futtató számítógép, ami nem fémből, hanem húsból van.


Egyáltalán honnan jön a feltételezés, hogy lesz bármi a halál után? Egy számítógép túlvilági életet él, ha örökre kikapcsolják? Ha szétvered a tamagocsit, akkor a benne élő kutya vagy macska a túlvilágra kerül?

2017. aug. 10. 23:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/52 anonim ***** válasza:
16%
AZ él, aki kikapcsolja
2017. aug. 10. 23:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/52 Alex Fly ***** válasza:
30%
Tehát egyesek azt képzelik, hogy tudják. Kb. a magzat is így gondolkodhat a születésről...
2017. aug. 11. 00:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/52 imakommandós ***** válasza:
67%

"– A kóma állapota minek tekinthető, "hol" vannak olyankor a betegek?


– Egy hölgy olyan állapotba került egy budapesti kórházban, hogy a vezető

professzor – aki egyébként jó barátom és nagy tapasztalatú ember – azt mondta róla,

hogy nem is érdemes megkísérelni a műtétet. A professzor hazament, és fiatal tanítványa,

a beosztottja – aki engem egyébként jól ismert és tisztelt – felhívott, és részletesen

elmondta az esetet. A hölgy az eszméletlenség határán volt, kínlódott az életéért.

De ez a fiatal orvos hitt abban, hogy én tudok és merek segíteni ebben. Mikor a

beteggel találkoztam, ha homályosan is, de eszméleténél volt. A leletei alapján már

nem szabadott volna, hogy éljen. Mindennek ellenére az élet levegője ott vibrált a

beteg körül. Én csak egyet kérdeztem tőle: hisz-e abban, hogy életben marad. Mondta,

jelezte, hogy hisz. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy megoperálom. Ez nem egy

racionális döntés volt, hanem inkább egy intuíció. A műtét után nem tért eszméletéhez.

Hat napig eszméletlenül feküdt. Lélegeztetőgép tartotta életben. Ezt az állapotot

hívják kómának. Én ennek ellenére minden nap többször is odamentem a beteghez,

megfogtam a kezét, megsimogattam a fejét. És mivel nem akartam, hogy a többi kollégám

megmosolyogjon, ezért egészen halkan a fülébe súgtam ezeket a mondatokat: "Ugye megígérte

nekem, hogy nem hagy cserben? Önnek élnie kell. Értse meg: van esélye. Nem szabad föladnia."

A beteg hat nap múlva eszméletére tért, és egy hónap múlva a körülményekhez képest

gyógyultan távozott. Ami a döbbenetes, az most következik. A beteg azt mondta nekem,

hogy köszöni a mondataimat. Elmondta percre pontosan, hogy kedden, szerdán, csütörtökön,

pénteken mikor voltam nála, és miket suttogtam a fülébe. Utólag leellenőriztem, valóban

akkor voltam ott, amikor ő mondta. Elmondta pontosan, hogy szerdán tizenegy óra húsz

perckor megállt ez és ez az orvos az ágya végénél, és akkor őt ott halottnak nyilvánították.

Azt mondta a hölgy: "Szerettem volna nekik odaszólni, hogy ne temessenek el, mert nem

haltam meg. Nagyon rossz érzés volt, hogy nem tudtam velük szemben védekezni." Ez a

nő mindent elmondott. Azt mondta: "Alig vártam, hogy maga odajöjjön hozzám, és

beszéljen az életről." A beteg szemén a hat nap alatt végig egy nedves labdacs

volt, nehogy a szemhártyája kiszáradjon. Életfunkciói nem voltak. Nyilvánvaló, hogy

a szemével nem láthatott és a fülével nem hallhatott, hanem valami mással, amiről

mi nem tudunk. Persze azért, mert valamiről mi pillanatnyilag nem tudunk – vagy nem

tud még az orvostudomány –, nem azt jelenti, hogy az nincs is. Az biztos, hogy ezek után

nekem már senki nem mondhatja azt, hogy a kóma állapotában lévő beteghez nem érdemes

szólni, mert az úgyis meghalt. De számos más esetben is a betegek beszámolnak a műtét

alatti élményeikről, pedig elvileg semmilyen élményük nem lehetne. A nagyobb szívműtéteknél

megállítjuk a beteg szívét, és gép pótolja a keringést és a szívműködést. Megállítani

a szívet nagyon könnyű, beindítani már nem annyira. Miután megoperáltuk a szívét,

újraindítjuk. Az újraindítás számomra mindig egy katartikus pillanat. Sokszor a

betegek a szív újraindításának élményéről pontosan beszámolnak. Ez azért döbbenetes,

mert arról az időszakról, amelyről ő beszámol – nevezetesen a szív újraindításának

élményéről – abban az állapotban ő a tudomány mai álláspontja szerint nemhogy

nem érezhet semmit, de nem is élhet."


Izgi mi? xd


[link]

2017. aug. 11. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/52 anonim ***** válasza:
17%

"Az embert az agya vezérli, az agy pedig nem más, mint egy intelligenciát futtató számítógép, ami nem fémből, hanem húsból van. "

Megkérdezhetem, hogy ki vagy mi programozta fel ebben a számítógépben az intelligenciát? És kérhetem az intelligencia programját, vagy forráskódját? A hús hogyan képes lefuttatni ezeket a programokat? Gondolom a válaszod ismeretében ezek nem fognak gondot okozni neked

2017. aug. 11. 10:34
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!