Szerintetek mikor lesz olyan hogy a világban csak ateisták lesznek?

Végignéztem!

Eget verő ostobaság. Ez a jóember totálisan félreértelmezi a valószínűségszámítást.

(Lehet szándékosan, akkor hazudik, lehet butaságból, akkor meg egyszerűen ostoba (de akkor minek égeti magát nyilvánosan??).

Ha bizonyítást is kérsz leírom tételesen.

Szerintem is túl játékos az ember elméje, mindig képzel majd valami nem létezőt, griffmadarat, ördögöt, sátánt, tündéreket és ha kell, akkor képes bebeszélni magának, hogy ő Napóleon, vagy legalább is egy világszép tündérkirálylány, még akkor is, ha valójában vén csoroszlya.

Semmi különbség nincs a pszichiátria osztályán betegnek nyilvánított szerencsétlen és az ugyanolyan nem létező dolgokban hívő (és az életüket e szerint irányító) vallásosak között.

Olyan dolgot létezőnek elfogadni, amire nincs egyértelmű bizonyíték, egyenlő az őrültséggel.

Lehet, hogy nem tetszik a válaszom, és tudod nyomkodni a kis piros kezecskét, de akkor igazán kiállhatnál a véleményed mellett, és érvelhetnél, szerinted mi igaz a video állításaiban. Én felajánlottam a tételes indoklást ellene.

Ez így elég alamuszi hozzáállás, hogy egy sort sem írsz arról, hogy mi a kifogásod a válaszommal szemben.

"Lehet, hogy nem tetszik a válaszom, és tudod nyomkodni a kis piros kezecskét, de akkor igazán kiállhatnál a véleményed mellett, és érvelhetnél, szerinted mi igaz a video állításaiban. Én felajánlottam a tételes indoklást ellene."

Igen nyomom a piros kezet annak akinek nem teteszik a válasza.

Én feltétel nélkül hiszek Istenben és az Ő szavában a Bibliában.

Bár már máshol leírtam, de lehet, hogy nem olvastad és, ha mássem akkor újra leírom.

Semmiben nem vagyok tudos és annak nincs értelme, hogy plagizáljak.

Ezért egyszerűbnek tartom, hogy olyan mondja el helyettem akivel egyet értek. Legyen akár a korábban belinkelt videó, vagy más.

Tehát nem fogok semmit kifejteni, mert más jobban tudja mint én.

Így arra gondoltam be linkelem egy olyan valakinek az előadását, akivel talán még meg is tudod beszélni, hogy nincs igaza, mert jobban elérhető. Vele is egyet értek.

https://www.youtube.com/watch?v=-djlry9I9Hk&list=PLB82835BD5..

"Semmiben nem vagyok tudos és annak nincs értelme, hogy plagizáljak.

Ezért egyszerűbnek tartom, hogy olyan mondja el helyettem akivel egyet értek."

Igazán szimpatikus hozzáállás, tényleg elismerésem neked.

Persze, a mások mondanivalójának sima szajkózása értelmetlen lenne.

Tudós én sem vagyok, de azért van némi természettudományos képzettségem, és utána olvasok azoknak a dolgoknak, amikre kíváncsi vagyok, mivel egyes információ források kritikátlan elfogadása, lehet hiba. Ha csak elhiszed amit mondanak, és nem győződsz meg róla, lehet, téves információkat is elfogadsz.

Ilyen ez a videó is. Beszédes, hogy a megjegyzés rovata le van tiltva. Miért is? Leginkább is azért, hogy ne lehessen kritikai megjegyzéseket tenni. Amiknek bizony lenne alapja, mert bár akadémikus a jóember, de sikerül meglehetősen nagy zöldségeket állítania.

Egyrészről, -már a bevezető szövegben- nem kis elfogultságról tanúságot téve, a természettudományokat (a mai értelemben ???) a kereszténységtől eredezteti, jóllehet, a mai természettudományok alapjai jóval a kereszténység kialakulása elöttre nyúlnak vissza. Gondolj csak a görögök által felhalmozott tudásra.

Másrészről az, hogy a világ kialakulására alkalmazni akarja a termodinamika 2. főtételét, még alap szintű ismeretekkel rendelkező ember számára is egyértelműen hibás felfogás (és neki ezt igazán tudni kellene).

"A második főtétel egyik tömör megfogalmazása a következő: izolált rendszer entrópiája maximális érték felé tart."

[link] (3.4. A termodinamika második főtétele, első bekezdés utolsó mondata)

Itt nagyon fontos az IZOLÁLT szó, ami azt jelenti, hogy a tétel egy ZÁRT rendszerre érvényes. Ha ezt rá akarja húzni a világegyetemre, akkor először bizonyítani kellene, hogy az Univerzum egy zárt rendszer, egyébként nem alkalmazható rá a kérdéses szabály.

Az megint egy félreértelmezés, hogy komplex rendszerek véletlenszerűen nem jöhetnek létre, mert az információnak már előbb rendelkezésre kell állni. Matematikailag kimutatható ( a másik videóra is utalok itt), hogy ha valaminek igen kis esélye van (azaz nem kizárt a létrejötte), akkor megfelelő számú ismétlés esetén létre fog jönni.

És nagyon fontos itt megjegyezni, az nem szükségszerű, hogy ha egy a millióhoz az esélye egy dolog létrejöttének, akkor az valóban az egymilliomodik kísérletre jön létre. Lehet, hogy már elsőre sikerül, de persze az is lehet, hogy csak a sokmilliomodikra. DE be fog következni, ha elégszer kíséreled meg.

Ezeknek a dolgoknak, anélkül, hogy komolyabban belemélyednél a dolgokba, te is utána tudsz nézni. Érdemes, attól még nyugodtan hihetsz Istenben, de az érveidet megalapozottabbá teheted, mert nem fogysz olyan érveket használni, amiket könnyen meg lehet cáfolni.

@HakapesziM @10 Kevered a fizikai világ matematikai leírhatóságát Isten matematikai leírhatóságával. Nem ugyanaz a kettő. Isten matematikailag leírhatatlan. A világ matematikai leírhatósága pedig intelligens tervezésre utal. Véletlenül ilyen nem jön létre, mert a matematikai megvalósulás lehetőségét valakinek biztosítania kell. A dolgok maguktól, önerőből spontán nem léteznek, és nem keletkeznek, sem anyagi, sem szellemi dolgok. Ez ellent mond a józan észnek. A matematika nem anyagi, hanem szellemi termék. Intelligencia hozta létre, intelligencia tudja csak értelmezni.

@15

"hogy ha valaminek igen kis esélye van (azaz nem kizárt a létrejötte), akkor megfelelő számú ismétlés esetén létre fog jönni"

Sokan nem tudják megkülönböztetni az elméleti valószínűséget a gyakorlati valószínűségtől. Te is ebbe a hibába esel. Elméletileg valaki nyerhet a lottón hárommilliószor egymás után több millió lottózó közül, de gyakorlatilag sosem fog. Ha kiszámolod ennek elméleti valószínűségét, akkor sok sok nulla lesz az egyes mögött a jobb oldalon (1:100000000000000...). Ennek pedig a gyakorlati valószínűsége nulla. Egy nagy nulla. Nem fog bekövetkezni, még hosszú idő elmúltával sem. A törzsfejlődésnek még kisebb a gyakorlati valószínűsége. Gyakorlatilag nulla.

Te hiszel abban, hogy x db majom x db írógépet nyomkodva idővel kapásból legépeli a Háború és békét, de én nem hiszek benne. Sohasem fog bekövetkezni. Az idő nem teszi a lehetetlent lehetővé. Másképp: a lehetetlenből idővel sem lesz lehetséges

Remélem tisztességesen válaszoltok, ha válaszoltok

Megpróbálok tisztességesen válaszolni, és remélem sikerül is.

1,

-----

"Sokan nem tudják megkülönböztetni az elméleti valószínűséget a gyakorlati valószínűségtől. "

-----

Valójában én sem, mivel nem találok rá definíciót. A matematikában hol van leírva, és bizonyítva a létezése?

-----

Te is ebbe a hibába esel. Elméletileg valaki nyerhet a lottón hárommilliószor egymás után több millió lottózó közül, de gyakorlatilag sosem fog.

-----

Ezt így el kell hogy utasítsam.

Valóban nagyon kicsi az esély, ha azt tekinted, hogy egyetlen megfigyelésed van, és csak egyetlen 5 számjegyből álló lehetőséged van minden héten. (hozzáteszem az esély így sem nulla, azaz !megtörténhet!, hogy ráhibázik minden héten)

DE mi van akkor, ha ez a lottózó minden alkalommal annyi szelvényt tölt ki, hogy azokon valamennyi számkombináció előfordul. Így BIZTOSAN nyerni fog minden héten, és az ismétlés szám tetszőleges, akár 3 milliószor is nyerhet egymás után, a bekövetkezési esély így akkor is 100%.

------

"Ha kiszámolod ennek elméleti valószínűségét, akkor sok sok nulla lesz az egyes mögött a jobb oldalon (1:1000000...).

Ennek pedig a gyakorlati valószínűsége nulla."

-----

Ezt az egyszerűsítést nem teheted meg. Az f=1/x függvény ugyan tart a nullához, de soha nem lesz nulla, azaz mindig fennáll az 1/x nagyobb nullánál egyenlőtlenség. Hibázol ha az 1/x függvényt nullával egyenlőnek veszed, még igen nagy szám esetén is. (szorozd meg mindkét oldalt x-el)

Egy esemény bekövetkezésének esélye akkor és csak akkor nulla, ha az nem következhet be. A hat oldalú kockával, melynek lapjain az 1,2,3,4,5,6 számok vannak NEM tudsz 7-est dobni, bármennyit is próbálkozol.

-----

"Egy nagy nulla. Nem fog bekövetkezni, még hosszú idő elmúltával sem. A törzsfejlődésnek még kisebb a gyakorlati valószínűsége. Gyakorlatilag nulla."

----

1, Ki, mikor számszerűsítette a törzsfejlődés valószínűségét?

2, Hol van az erre vonatkozó levezetés?

3, Mekkora ez az érték?

-----

" Te hiszel abban, hogy x db majom x db írógépet nyomkodva idővel kapásból legépeli a Háború és békét, de én nem hiszek benne. Sohasem fog bekövetkezni. Az idő nem teszi a lehetetlent lehetővé. Másképp: a lehetetlenből idővel sem lesz lehetséges "

------

1, Egyrészről egy ilyen szöveg egy adott ÁBC betűiből tevődik össze. Kiszámolható, hogy egy adott pozíción mekkora az esélye, hogy pont a megfelelő karakter kerüljön oda, azaz belátható (1/a karakterkészlet jeleinek száma) az esély.

Ehhez képest csupán össze kell szorozni az egyes karakterek számának megfelelő számszor az esélyt. Ez igen kicsi szám lesz, 1 osztva 10 a nagyon sokadikonnal. De elég ha minden karakterhelyre behelyettesítesz minden lehetséges karakter, akkor biztosan megtalálható lesz a végén egy teljesen korrekt példány.

Ez persze, csak akkor igaz, ha sziszematikusan haladunk. Ha véletlenszerűen nyomogatjuk a billentyűket, az is lehetséges, hogy elsőre sikerül, az is lehetséges, hogy csak nagyon sokára. (sokszorta később mint várnánk)

De józan ésszel nem zárhatod ki az esélyét, hogy bekövetkezik.

"Az idő nem teszi a lehetetlent lehetővé. Másképp: a lehetetlenből idővel sem lesz lehetséges "

Na ez a kettő megint nem megfeleltethető egymásnak.

"Az idő nem teszi lehetővé" azt jelenti, hogy adott időtartamon belül nem látod esélyét a bekövetkezésének egy igen kevéssé valószínű, véletlenszerűen bekövetkező, de nem lehetetlen eseménynek.

Ez ilyen formában nem megfelelő, mivel a körülmények egyrészt nem definiáltak (éppen mint a lottós példánál.

Az idő csupán egyetlen rész a sok összetevőből. Nem definiáltad, mekkora az idő, mekkora a valószínűség, mekkora az adott időpontban lehetséges párhuzamos események száma. Ily módon pongyola a megfogalmazás első része.

A levont következtetés pedig egyszerűen nem következik a mondat első feléből, bár alapvetően (bizonyos kikötésekkel) egyet értek vele.

"a lehetetlenből idővel sem lesz lehetséges " (igaz, ha a hetest dobó kockára gondolsz)

vagy mégis?

Az lehetetlen, hogy az ember egyetlen nap alatt Európából Amerikába repüljön. (1700 körüli évek véleménye lehetett)

azután

Az emberiség fejlődött, megszerkesztette a repülőgépet, és lám, egy napnál is rövidebb idő alatt az európai honpolgár eljuthat Amerikába.

A lehetetlenről sokszor kiderül, hogy lehetséges, csak el kell jutni oda, hogy más oldalról is megközelítsük a kérdést.

Folytatás, mert a legfontosabb lemaradt:

" A törzsfejlődésnek még kisebb a gyakorlati valószínűsége. "

Itt a szóhasználat nagyon félrevezető. A matematikai lehetőségek boncolgatása csak és kizárólag az ÉLET KIALAKULÁSA szempontjából releváns.

A törzsfejlődésnek ilyen formában nem kell számolgatni a valószínűségét, mert az a Földi körülmények között a szemünk előtt lejátszódik naponta, és mindhárom alapfeltétele egyértelműen adott:

1, Reprodukció

Az élőlények szaporodnak. Ez ugye nem kérdéses.

2, Mutáció.

Az élőlények változnak. A gyermek különbözik a szülőtől, nem pontos másolata.

3, Szelekció

Az adott környezeti viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó variánsnak van a legjobb esélye a túlélésre, és így hosszabb távon a génjeinek továbbörökítésére. Ugye ez is könnyen belátható?