Ha a magzatnak alanyi jogon jár az élethez való jog, az anyának miért nem?

Az alapelvet magát értem. Viszont azt nem, hogy mikor megfogalmazták, gondoltak-e rá, milyen életről beszélnek.

Vállaljon egy nő egy olyan gyereket, amit még nem akart, nem tervezett, és nincs hol, miből felnevelnie? Tegyen tönkre legalább két életet - hiszen a sajátjával mindenképp így tenne, innentől kezdve pedig nem tudna megfelelő - főként érzelmi - körülményeket biztosítani egy gyerek felneveléséhez. Mondjon le egy fiatal nő a karrier megannyi lehetőségéről, az álmai megvalósításáról, sőt egyáltalán a munka lehetőségéről, mivel a szülési szabadság kirúgást jelent, kisgyerekkel pedig lehetetlenség munkát találni?

Nem az lenne mindenki érdeke, hogy ha valaki gyereket vállal, az egy egészséges embert tudjon nevelni belőle biztos anyagi és érzelmi háttérrel?

Félreértés ne essék, nem pártolom az abortuszt magát, inkább a megelőzés pártján vagyok. Amiről itt szó van, az maga a döntés joga, hiszen ma alapvető jog, hogy az ember rendelkezhet a saját teste felett. Teleszúrhatja, teletetováltathatja, átszabathatja, határokat csak a képzelet szab.

Márpedig amíg az a magzat nem rendelkezik önálló tudattal, addig a nő saját testéről van szó, amiről elméletileg szabadon eldöntheti, mit tesz vele, vagy mit nem.

Azok szerint, akik elítélik, nem elég a nőnek egy életen át hordoznia a bűntudatot, vagy éreznie a mellkasába szúró fájdalmat, mikor meglát egy hasonló korú gyereket, mint amekkora az övé lenne éppen? Nem elég, hogy a társadalom nagy része elítéli őket? Mikor valaki az abortuszt választja, tisztában van a lehetőségeivel, és a ténnyel, hogy valamilyen oknál fogva még nem képes felnevelni egy gyereket. Aki elítéli ezt, annak van fogalma egyáltalán arról, mennyire nehéz meghozni egy ilyen döntést?

Önzóség lenne? Vagy talán ellenkezőleg, nagyobb felelősségtudatról tenne tanúbizonyaágot, hogy valaki a sajátjának jobb életet akar, mint ami a világba felelőtlenül kihordott árva, örökbe adott, vagy lelkileg megnyomorított gyerekek millióinak jutott?

Hol vannak a határok?

Kíváncsian várom, ti hogy látjátok.